Utolsó 10 cikk
Addig nem tűnhetünk el….Addig nem tűnhetünk el….

 

 

Most, hogy örökre eltávozott közülünk, elemi erővel törnek fel belőlem a Kányádi Sándorhoz fűződő személyes élményeim. Ezek egyike végérvényesen beleégette magát a tudatomba és kapaszkodót nyújtott életem nehéz pillanataiban, ezért közkincsé teszem.

Légy az első aki kommentálja
Tartson meg téged nekünk az Úr!Tartson meg téged nekünk az Úr!

 

 

          Vannak emberek, akik szikáron állják a történelem viharait, akár a sziklatörmelékkel megszórt székely földbe kapaszkodó fenyők és nem hajolnak meg a nagy időben.  

Légy az első aki kommentálja
A haza szolgálatábanA haza szolgálatában

     

 

          Éppen 150 évvel ezelőtt, 1868. június 18. látott napvilágot Kenderesen Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, egy olyan református család sarjaként, amely 1657 – ben nyerte el a nemességet Erdélyben.

Légy az első aki kommentálja
Voltunk, vagyunk és leszünk!Voltunk, vagyunk és leszünk!

 

 

          A Párizs melletti versailles-i kastély parkjában található Nagy – Trianon palotában, 1920. június 4 –én Magyarországot rákényszerítették egy olyan békeszerződésnek hazudott diktátum aláírására, melynek következtében elveszítette területének 71,5 (232.448 km2) és lakósságának 63, 5% - t (13 271 370 fő).

Légy az első aki kommentálja
Elismerték Székelyföld létezésétElismerték Székelyföld létezését

 

          A képviselőház után kedden 96 ellene és 9 mellette szóló szavazattal a román parlament szenátusa is elutasította Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki és Kulcsár - Terza József háromszéki képviselő terjesztett be az elmúlt esztendőben.  

Légy az első aki kommentálja
A megmaradás életerő kérdéseA megmaradás életerő kérdése

           

 

          A múltba tekintve, de a jövőbe nézve, derűlátón, de nem elbizakodottan, kellő szerénységgel, de határozottan fogalmazta meg a valóság alapjára épített, azonban merészen felfelé ívelő terveit Orbán Viktor, a miniszterelnöki eskü letétele után. Úgy, ahogyan ez egy magyar kormányfőtől elvárható.

Légy az első aki kommentálja
A magyar érdek és igazság védelmébenA magyar érdek és igazság védelmében

 

          Magyarországot és annak demokratikusan megválasztott kormányát gyalázták az Európai Parlament április 26 – án lezajlott ülésén, aljas rágalmak és hazugságok tömkelegét zúdítva rájuk. Minderre pedig a LIBE Bizottság, anyaországunkról szóló jelentéstervezetének az ismertetése szolgáltatott alkalmat és nyújtott lehetőséget. 

Légy az első aki kommentálja
Nem hagyhatjuk szó nélkülNem hagyhatjuk szó nélkül

 

          Az elmúlt nyolc esztendő legnagyobb kormány ellenes tűntetése zajlott szombaton este Budapesten. Joguk van hozzá, hiszen egy működő demokrácia ezt lehetővé teszi. Sokat mondó azonban, hogy erre mindössze hat nappal a FIDESZ – KDMP pártszövetség elsöprő, győzelmét hozó parlamenti választások után került sor.

 

Légy az első aki kommentálja
Az intő ukrán példaAz intő ukrán példa

 

          A Magyarországon vasárnap lezajlott parlamenti választás eredményei csak szombaton fognak majd véglegessé válni, azonban a leadott szavazatok 98% - a megszámlálása után az már kiderült, hogy a FIDESZ – KDMP koalíció elsöprő győzelmet aratott.  

Légy az első aki kommentálja
Fontoljuk megFontoljuk meg

 

 

          Európa nyugati fele egyre nagyobb léptekkel rohan a vesztébe. És ez a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik, mert megroppantották az egykor hatalmas és befolyásos nemzetek gerincét.Európa nyugati fele egyre nagyobb léptekkel rohan a vesztébe. 

Légy az első aki kommentálja


2009 december 29 :: Múltba néző :: Karácsonykor a bilincsek lehullnak 3
Karácsonykor a bilincsek lehullnak 3

 

 

 

Karácsonykor a bilincsek lehullnak

 

Egy résztvevő visszaemlékezése, 1989 decemberének sepsiszentgyörgyi eseményeire

 

3


          Néhány mámoros pillanat után nyugtalanság lett úrrá rajtam. Hihetetlennek tűnt ugyanis, hogy ilyen hirtelen véget ért, az immár 24 éve tartó vészkorszak. Azt is furcsállottam, hogy városunkban mindez egyetlen puskalövés nélkül történt. Hogy áldozatok nélkül sikerült lerázni magunkról a zsarnokságot. Felébredt és egyre erősödött bennem a gyanú - még nincs vége. Az idegeimen újra elhatalmasodó feszültség hatására, rég elraktározott ismeretek szakadtak fel tudatom mélyéről. A katonaságnál tanultaké. Volt mire emlékeznem. Egyetemistaként ugyanis a Securitate terror elhárító egységénél szolgáltam. Tiszti iskolában. A felidézett tudásanyag birtokában már másképp ítéltem meg a történteket. S az ide-oda hullámzó, bódult tömeget szemlélve, rádöbbentem kiszolgáltatott mivoltunkra. A kialakult helyzetben nem volt kivel tanácskoznom, ezért egyedül indultam a rettegett titkosrendőrség felé.

 

 

 

 

 

 

 


          A mozi környékén összetört, felborogatott és meggyújtott kocsik látványa fogadott. A lángok lobogó fényénél még vészjóslóbbnak tűnt a Securitate és megyei milícia komor épülete. Az utóbbiba sikerült ugyan bejutnom, de nem egyedül. Utánam zúdultak a megvadult emberek. Törtek-zúztak a földszinti helységekben. Határozott fellépésemmel viszont az útlevélosztály teljes feldúlását sikerült megakadályoznom. Az indulatok újabb elszabadulása előtt, szólnom kellett a folyamatosan duzzadó emberáradathoz. Ennek érdekében kiléptem az épületből. Hátam mögött csattant a vasajtó. Ez is szekus! Kiáltotta el magát egy nő, mielőtt bármit is mondhattam volna. Felmorajlott a tömeg és már mozdult, hogy eltaposson. Nem érhetek ilyen csúfos véget. Pont itt, megpróbáltatásaim helyszínén. Ahol packáztak velem. Faggattak és vallattak. Meggyötörtek és megaláztak. Próbáltak megfélemlíteni és elhallgattatni. Hosszú éveken keresztül. A hatalom erre hivatott pribékjei. Nem válhatok egy sajnálatos félreértés áldozatává. Most, a változás küszöbén. Mindez a másodperc töredéke alatt villant át az agyamon, határtalan dühvel itatva át minden sejtemet. Bombaként robbant és állati energiákat szabadított fel bennem a felháborodás. Hatására szembeszálltam a felbőszült sokasággal. Elszántságom megtorpanásra késztette őket. Az így nyert pár pillanat pedig elég volt ahhoz, hogy néhány, időközben erre vetődött házgyári alkalmazott mellém furakodjon. Mésztől kifehéredett, cementfoltos ruhájukról és feszülő izmaikról messziről látszott, hogy dologban megedződött munkásemberek. Nem szekus! - mordultak rá villogó tekintettel a többiekre. Bátor kiállásuk mentette meg az életem. A történtek után már sikerült szót értenem az emberekkel. Sikerült megértetnem, hogy a harc még nem ért véget. Hogy értelmetlen összetörnünk és megsemmisítenünk azt, ami már a miénk. Hogy legfontosabb tennivalónk a rend helyreállítása és a biztonság szavatolása. A város és lakói védelmének a megszervezése. Ehhez pedig katonaviselt férfiak és fegyverek kellenek. Nagy tülekedés támadt. Sokan akartak velem tartani. Ötvenet kiválasztottam közülük, majd kíséretükben újra beléptem az épületbe.

 

 

 

 

 

 

 


           A milícia megyei parancsnoka Gavril Ardeleanu, egy magyarul tökéletesen beszélő és meg is szólaló ezredes volt. Jó modora révén, kilógott a lakósságot terrorizáló helyi kiskirályok sorából. Természetesen a parancsokat neki is végre kellett hajtani, de hatalmával soha nem élt vissza. Sőt, basáskodó beosztottjait próbálta féken tartani. Erről személyesen is meggyőződhettem, ugyanis többször tettem nála panaszt, a milicisták részéről engem ért túlkapásokat sérelmezve. Panaszaimat kivizsgálva nekem adott igazat. A kommunista Romániában erre nem nagyon volt példa. Ezúttal sem csalódtam benne. Nem menekült és nem bújt el. Az irodájában tartózkodott, ahogy egy rendőrfőnökhöz illik. Kissé sápadtan ugyan, de bátran a szemembe nézve fogadott. Megkértem kövessen a Securitate épületébe. A terrorszervezetként működő titkosrendőrség megyei parancsnoka, Mircea Dupac ezredes irodájához igyekeztem, akit sajnos ismertem. És ő engem még jobban, ami egyáltalán nem vált előnyömre. Nem találtam a hején. Az épületben egyetlen szekus sem tartózkodott. Társaimat csoportokra osztva, nekiláttunk az irodák átvizsgálásához. Robbanószerek, lőszer és fegyverek után kutattunk. Akadt is bőven. Hamarosan állig fel voltunk fegyverkezve. Így már én is jobban éreztem magam a bőrömben. Helyiségről helyiségre haladva, úrrá lett rajtunk a felháborodás. A vasszekrények polcain ugyanis nem csak fegyverek és lőszerek hevertek, hanem kiló számra kávé, húskonzervek, déli gyümölcsök, márkás italok és cigaretta is. Olyan portéka, melyet az egyszerű halandó nem, hogy az üzletekben, de még a televízióban sem látott. Évek óta. Ezen kívül a lakósságtól elkobozott, értékes magyar nyelvű könyvek, piros-fehér-zöld zászlók és levelek százai. Kifosztott, megalázott, megfélemlített emberek féltve őrzött kincsei. Nem tápláltam illúziókat a rendszert illetően. Sok mindent tudtam s az elnyomó gépezet módszereit is volt alkalmam megtapasztalni. A nyers valósággal való szembesülés mégis megdöbbentett.

 

 

 

 

 

 

 

 

A helyzet viszont nem kedvezett az ezen való rágódásnak. Az irodába visszatérve, már a közbiztonság szavatolásának módozatait kellett latolgatnom. A gyors és hatékony cselekvés érdekében, szakmai segítséget kértem és kaptam Ardeleanutól. Megbeszélésünknek közeledő hangzavar vetett véget. Fegyveremet az ajtóra szegezve, védelmi állásba helyezkedtem. Civil és katona ruhás társaság rontott be az irodába. Élükön egy nagyhangú ismeretlennel, aki az épület azonnali átadására utasított. Románul. Így ismerkedtem meg Dumbravă doktorral, az időközben megalakult Nemzeti Megmentési Front önjelölt elnökével. Viselkedéséből és modorából leszűrve az ilyenkor szükséges következtetéseket, azonnali távozásra szólítottam fel. A melléje verődött kétes alakokkal együtt. Kénytelen volt engedelmeskedni. A nálunk lévő fegyverek ugyanis nyomatékosították kérésemet. Sűrű fenyegetőzések közepette hagyta el az épületet. A kíséretében lévő honvédelmi tiszt viszont velünk maradt. Röviden ismertettem vele, ki vagyok és mit akarok. Világossá téve számára, hogy csak egy választott testülettől fogadok el utasítást vagy parancsot. A stratégiai tanácsokat viszont meghallgatom.

 

Folytatjuk

 

Bedő Zoltán: Háromszék

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]