Utolsó 10 cikk
Tudatos rémhírkeltés?Tudatos rémhírkeltés?

 

          „Meg nem erősített hírek szerint, a mai napon megérkezett Sepsiszentgyörgyre a Románia által az EU követelésének megfelelően befogadott migránsok első ötvenfős csoportja, amelyet a városban telepített le a román hatalom."  

Légy az első aki kommentálja
Rágalmaz és félrevezetRágalmaz és félrevezet

 

          Háborús bűnök és népirtás nyilvános támogatása, illetve demagóg eszmék nyilvános hirdetése vádjával tett feljelentést a brassói táblabíróság mellett működő ügyészségen Mircea Diacon, a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője, Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke ellen

Légy az első aki kommentálja
A közös imádság felhajtó ereje.A közös imádság felhajtó ereje.

 

Amint a testnek, úgy a léleknek is szüksége van táplálékra, melynek alapját, mint kenyérben a kovász, az Ige képezi. Hiszen van-e, lehet-e, bárminek mélyebb szellemi és igazságtöltete, mint Isten kimondott, kinyilatkoztatott, vagy megtestesült szavának?

Légy az első aki kommentálja
Szabadságot követelünk!Szabadságot követelünk!

 

          Hétfő esti maratoni ülésén, a Szociáldemokrata Párt Országos végrehajtó Bizottsága megvonta a támogatást Mihai Tudose kormányfőtől, aki ezt követően bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond. Mi, erdélyi magyarok akár örülhetnénk is a hír hallatán, hiszen megszabadultunk a székelyeket akasztással fenyegető miniszterelnöktől, de sajnos erre semmi okunk.

Légy az első aki kommentálja
Példaképünk marad Példaképünk marad

 

          Születésének 110. évfordulóján (1908. január 8.) Gróf Czegei Wass Albert erdélyi nagybirtokosra, katonatisztre, íróra, költőre, közéleti személyiségre és politikusra emlékezünk. Egy olyan egyéniségre, aki a vészterhelt 20. század legsötétebb időszakaiban is erkölcsi fáklyaként lobogva mutatta az irányt amerre haladnunk kellett és az utat, amelyen a fényre juthatunk.

Légy az első aki kommentálja
A kormányfőnek távozni kellA kormányfőnek távozni kell

 

 

          Amennyiben a székely zászlót kitűzik a helyi intézményekre, mellette fognak lógni a helyi felelősök is – fenyegette meg Mihai Tudose a székelyeket a Realitatea hírtelevízió egyenes adásában.

Légy az első aki kommentálja
Madéfalva üzeneteMadéfalva üzenete

 

          1764. január 7. vérrel íródott be a székelység történelmébe. E nap hajnalán, ugyanis Madéfalván több száz ártatlan személyt, köztük gyermekeket, asszonyokat és öregeket gyilkoltak halomra báró Siskovicz (mások szerint Siskovics vagy Siskowich) József altábornagy parancsára, Caratto osztrák császári ezredes katonái.

Légy az első aki kommentálja
Embert próbáló időkEmbert próbáló idők

 

          Óesztendő vége és az újnak kezdete a vissza, illetve magunkba tekintés, összegzés és számadás időszaka kell, hogy legyen. Csak így tudjuk ugyanis megállapítani, hogy földi létünk vándorútján most éppen hol járunk, és milyen irányba tartunk.

Légy az első aki kommentálja
Cinkos magyarellenességCinkos magyarellenesség

 

          Az ünneplés egy természetes emberi szükséglet, ezért egyénnek és közösségeknek egyaránt jogában áll, mint ahogy az erre okot adó esemény kiválasztása is. Ez utóbbi során viszont tekintettel kellene lenni mások érzékenységére is.

Légy az első aki kommentálja
Románia nem jogállamRománia nem jogállam

 

          November 15 – én Sepsiszentgyörgyön újra bebizonyosodott, hogy Románia nem jogállam, hiszen egy olyan ország, melyben csendőr bakanccsal tiporják el a magyar nemzeti közösség akaratát, nem nevezhető annak.

Légy az első aki kommentálja


2010 január 08 :: Múltba néző :: A száműzött
A száműzött

 

 

 

 

A száműzött


Születésnapi emlékezés Wass Albertre

 

 


           A becsülettel elvégzett munka, és az állandó tanulás mellett, csak hitünk, nyelvünk, és kultúránk tarthat meg minket magyarnak, a Kárpátok bércei alatt. Nagy elődeink, ezt felismerve, életüket népük erkölcsi, szellemi és kulturális felemelésének szentelték. Pénzt, időt és fáradságot sem sajnálva érte. Hála a Jó Istennek, hosszúra nyúlik mindazok névsora, akik tenni akartak s tettek is a nemzetért és a hazáért. Példát mutatva a mindenkori utódoknak áldozatkészségből, bátorságból és önfeláldozásból. Ezen népnevelő, közösségkovácsoló és nemzetmentő személyiségek közé tartozott Gróf Czegei Wass Albert. Egyéniségének felidézése és munkásságának ismertetése ránk hárul. Ránk, méltatlan utódokra. Mint ahogy ránk hárul szellemiségének éltetése és gondolatainak tovább adása is. Születésének évfordulója mindehhez jó alkalmat kínál. Éljünk hát vele.

 

 

 

 

 

 

 


           Wass Albert, 1908. január 8-án a Kolozsvár melletti Válaszúton látta meg a napvilágot. Erdélyben született tehát, annak is a Mezőségnek nevezett középső részén. És itt születtek ősei is, több mint ezer évre visszamenőleg. Búzát nevű felmenője, Koppány Vezér atyafiaként, Szent István királyunk haragja elől menekült az akkor még tavakkal borított vidékre. Búzát unokája Miklós, megmentvén Szent László király életét, nemességet szerzett tőle. Tekintettel hatalmas erejére, a király Vas-nak íratta be nevét a nemesi oklevélbe. Innen ered a család neve. Grófi címet Mária Teréziától kaptak. Dédnagyapja az 1848-49-s szabadságharcot Bem tábornok szárnysegédjeként harcolta végig. Emiatt tizenhét esztendőt kellett raboskodnia a hírhedt kufsteini várbörtönben. Alig tíz évesen, 1919. január 19-én több családtagjával együtt Kolozsváron részt vett azon a népgyűlésen és felvonuláson, melyen a magyarok önrendelkezési jogot követeltek maguknak. Ugyan úgy, ahogy ezt a románok tették, az 1818. december 1. gyulafehérvári nagygyűlésen. Ez utóbbi békésen zajlott le. A magyar szuronyok védelme alatt. Nem így a kolozsvári. Ugyanis a megszálló román katonaság sortüzet nyitott a tüntetőkre. Sebesültek és halottak hevertek az utcákon. Ez volt Wass Albert első találkozása az idegen karhatalommal.

 

 

 

 

 

 

 


        Az alapfokú iskola elvégzése után tanulmányait Magyarországon, Németországban és Franciaországban folytatta. A tanulás mellett íróként és költőként alkotott. Műveivel már diákkorában beírja nevét a magyar irodalom aranykönyvébe. 1932-ben visszatér Erdélybe, hogy családja megmaradt birtokán átvegye a gazdaság vezetését. Mivel hazaérkezése után szinte azonnal katonai behívót kap a román hadseregbe, erre csak két évvel később kerülhetett sor. Miután nagyapja meghalt, átvette egyházi tisztségét, így az erdélyi református egyház püspökségének főgondnoka lett.

 

 

 

 

 

 

 

 

Abban az időben, mikor az ország szerte elharapózott román nacionalizmus nyomására kiadták a jelszót, hogy Románia a románoké, életveszélyes volt az erdélyi magyar nemzetrész jogait védeni. Ő mégis ezt tette. Földbirtokosként, íróként, és közéleti személyiségként egyaránt. Észak Erdély 1940-es Magyarországhoz való visszacsatolása után, királyi erdőfelügyelőként és a kolozsvári „Ellenzék” nevű lap szerkesztőjeként dolgozott. Fasiszta ellenes magatartása, viselkedése és cikkei miatt, a Gestapo látókörébe kerül. Veress Lajos tábornok, az Erdélyben állomásozó magyar hadsereg főparancsnoka tudomást szerezvén erről, behívót küldet neki. Csak így tudja kimenteni a német titkosrendőrség karmai közül. Rövid idő alatt másodszor is katona lesz tehát, de ezúttal a magyar hadseregben.

 

 

 

 

 

 

 

 

Kezdetben alhadnagyként harcolt az ukrán fronton, majd a dálnoki születésű Veress tábornok szárnysegédje lett. Mivel főnöke a náci ellenes magyar földalatti mozgalom vezetője volt, maga is tevékeny résztvevőjévé válik a nyugati szövetségesekkel folytatott titkos tárgyalásoknak. Ezért 1944-ben, Magyarország német megszállása után, a tábornokkal együtt a Gestapo őt is letartóztatja. Néhány nap múlva szabadon engedik és Veress utódjai mellett folytathatja tiszti tevékenységét, az orosz megszállásig. Utolsó pillanatban hagyja el az országot, a németek börtönében sínylődő, de még mindig jó kapcsolatokkal rendelkező Veress tábornok parancsára és segítségével. Rövid amerikai fogság és pár év németországi tartózkodás után, négy fiával kivándorol Amerikába. Hátra hagyva az őt követni nem akaró feleségét és időközben megszületett Endre nevű fiát.

 

 

 

 

 

 

 

 

            Amerikában, 1998-ban bekövetkezett haláláig magyar hazája és az erdélyi magyarság ügyét szolgálta. Íróként, közéleti személyiségként, egyetemi tanárként s különböző magyar szervezetek tagja és vezetőjeként egyaránt. Erőfeszítéseket téve, a két békediktátum során minket ért vérlázító igazságtalanságok, közvélemény előtti feltárása érdekében.

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez irányú tevékenysége a román diktátor, Ceauşescu figyelmét is felkeltette. Olyannyira, hogy parancsára, a hírhedt Securitate ügynökei több ízben is az életére törtek. De nem ezek voltak a román hatalom első ilyen irányú próbálkozásai. Már korábban is meg akartak szabadulni a népe védelmezőjeként számukra kényelmetlenné vált magyar gróftól. Ennek érdekében egy rögtön ítélő román bíróság még 1946-ban halálra ítélte. Apjával együtt. Távollétében és koholt vádak alapján. Olyan bűnökért, melyeket soha nem követett el. Mivel a halálos ítélet még mindig érvényben van, Wass Albertet Romániában háborús bűnösként bélyegzik meg. A mai napig. Miközben a bíróság megtagadja a perújrafelvétel engedélyezését, melynek során kiderülhetne apa és fia ártatlansága.

 

 

 

 

 

 

 

 

Teszik ezt annak ellenére, hogy az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma, már évtizedekkel ezelőtt kivizsgálta az ügyet és Wass Albertet felmentette a vád alól. Felmentették, mivel a kérdéses napokban nem is volt a rájuk kent bűntettek elkövetésének színhelyén. Jókora távolságra tartózkodott attól. Igazolhatóan és bizonyítottan. E felmentés tette lehetővé, hogy Huba nevű fia Amerikában elvégezhesse a katonai akadémiát. Hogy a 80-as évekre az Egyesült Államok fődandártábornoka legyen. Hogy a brüsszeli NATO központban a főtitkár és a legfőbb szövetségi parancsnok tanácsadójaként hozzájárulhasson a kommunizmus bukásához. Hogy kiváló katonai képességei és felkészültsége birtokában részt vehessen az 1991-es, Sivatagi vihar fedőnevű hadművelet kidolgozásában. Melynek célja és sikeresen végrehajtott feladata, Kuwait felszabadítása volt.

 

 

 

 

 

 

 


            A hamis vádak alapján kimondott halálos ítélet következtében, Wass Albert soha többé nem látogathatott haza Erdély földjére. Arra a földre, ahol ősei több mint ezerszáz esztendőn keresztül, kemény és kitartó munkával, megélhetést és kultúrát teremtettek. S nem csak a maguk, hanem több ezer család számára. Viszonylagos jólétet és biztonságot nyújtva nekik. Viszont hamvait, kívánságának megfelelően a marosvécsi Kemény kastély kertjében temették el. Barátja és harcostársa, báró Kemény János mellé. Így megfáradt testének pora, mégiscsak az imádott Erdély földjében nyugszik. Mert csak itt nyugodhat. Lelke pedig fent lebeg a magasban, a Maros völgyének bércei fölött.

 

 

 

 

 

 

 


Wass Albert mindannyiunk példaképe. Vagy ha mégsem, azzá kel váljon és maradjon. Hiszen életével és tevékenységével a magyar nemzetet szolgálta. Nemesként, közéleti személyiségként, íróként, katonaként és gazdálkodóként egyaránt. Hol az eke szarvát fogva, hol tollat vagy fegyvert ragadva. Mikor, hogy követelte a helyzet. És tette ezt mélységes alázattal az övéi iránt s kellő elszántsággal az elnyomókkal szemben. Sorsa a mi sorsunk. Mindannyiunké. Ezért műveit olvasni, tanítását meghallgatni, emlékét ápolni, szent kötelességünk.

 

 

 

 

 

 

 

 

              Végezetül had álljanak itt az ő szavai:
„Üzenem Erdély szenvedő magyarjainak: járjatok emelt fővel az ősi földön, mert csak emelt fővel láthatjátok az Istent. Aki az Úr Isten szolgálatában él, az megmarad. Amit emberi szóval „csodának” nevezünk, az valójában az Úr Isten munkája bennünk és általunk. Higgyetek és bízzatok ebben, erdélyi véreim s ez a hit és ez a bizalom erőt ad a sors súlyának viseléséhez! Így legyen.”


 

 Bedő Zoltán: Háromszék

 

Forrás:

 

 

1. Wass Albert: Rövid önéletrajz, Astor, Florida, 1979. augusztus 22.

 

2. WASS HUBA: Bővebb életrajz, Fort Leavenworth KS, 2002, 6.

 

3. Szakács István Péter: „Az életem mindig is nyitott könyv volt.”(egy koncepciós per margójára)

4. Wass Huba: Előszó, Raffay Ernő, Takaró Mihály, Vekov Károly: A gróf emigrált, az író maradt című könyvében(Szabad Tér Kiadó, 2004.)

 

5. Raffay Ernő, Takaró Mihály, Vekov Károly: A gróf emigrált, az író maradt - Szabad Tér Kiadó, 2004.


Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]