Utolsó 10 cikk
Nem hagyhatjuk szó nélkülNem hagyhatjuk szó nélkül

 

          Az elmúlt nyolc esztendő legnagyobb kormány ellenes tűntetése zajlott szombaton este Budapesten. Joguk van hozzá, hiszen egy működő demokrácia ezt lehetővé teszi. Sokat mondó azonban, hogy erre mindössze hat nappal a FIDESZ – KDMP pártszövetség elsöprő, győzelmét hozó parlamenti választások után került sor.

 

Légy az első aki kommentálja
Az intő ukrán példaAz intő ukrán példa

 

          A Magyarországon vasárnap lezajlott parlamenti választás eredményei csak szombaton fognak majd véglegessé válni, azonban a leadott szavazatok 98% - a megszámlálása után az már kiderült, hogy a FIDESZ – KDMP koalíció elsöprő győzelmet aratott.  

Légy az első aki kommentálja
Fontoljuk megFontoljuk meg

 

 

          Európa nyugati fele egyre nagyobb léptekkel rohan a vesztébe. És ez a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik, mert megroppantották az egykor hatalmas és befolyásos nemzetek gerincét.Európa nyugati fele egyre nagyobb léptekkel rohan a vesztébe. 

Légy az első aki kommentálja
Nem adhatjuk felNem adhatjuk fel

 

          Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, hiszen nagypénteken bekövetkezett kereszthalálával Jézus megváltotta bűneitől az emberiséget. Vasárnapi feltámadása által pedig az elmúlás fölött is győzedelmeskedett és ezzel beteljesítette a próféciát.  

Légy az első aki kommentálja
Ördögi színjátékÖrdögi színjáték

 

          Felháborító ugyan, de nem meglepő a román taláros testület hétfői döntése, mely kimondja, hogy a marosvásárhelyi római katolikus iskola újraalapításáról rendelkező törvény alkotmányellenes. 

Légy az első aki kommentálja
SzabadságharcainkSzabadságharcaink

 

       Az 1848 – 49 – es magyar forradalom és szabadságharc magasztos eszméinek, valamint dicső tetteinek emlékezete örökre beleégett a nemzet lelkébe, illetve tudatába. Onnan pedig sem utasítással, sem parancsszóval, de még fenyegetőzéssel sem lehet kitörülni, mert ez a mi szellemi örökségünk és az is marad.

Légy az első aki kommentálja
Tiltott megemlékezésTiltott megemlékezés

   

     Halálának (1998. 02. 17) évfordulóján, Sepsiszentgyörgyön immár negyedik alkalommal hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt a vártemplom fala mellett tiszteletére ültetett fa tövében elhelyezett emléktáblánál. Az idei megemlékezést azonban beárnyékolta a rendőrség, fenyegetésnek is beillő átirata, melyben a rendezvény megtartásának súlyos következményeire figyelmeztették az érintetteteket.

Légy az első aki kommentálja
Fenyegetés és jogsértésFenyegetés és jogsértés

 

      A 2002/31 – es sürgősségi kormányrendelet 5. cikkelye szerint Romániában 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel és bizonyos jogok megvonásával büntethető az emberiesség elleni népirtásért, illetve háborús bűncselekményekért elítélt személyek kultuszának nyilvánosság előtt történő népszerűsítése

Légy az első aki kommentálja
Tudatos rémhírkeltés?Tudatos rémhírkeltés?

 

          „Meg nem erősített hírek szerint, a mai napon megérkezett Sepsiszentgyörgyre a Románia által az EU követelésének megfelelően befogadott migránsok első ötvenfős csoportja, amelyet a városban telepített le a román hatalom."  

Légy az első aki kommentálja
Rágalmaz és félrevezetRágalmaz és félrevezet

 

          Háborús bűnök és népirtás nyilvános támogatása, illetve demagóg eszmék nyilvános hirdetése vádjával tett feljelentést a brassói táblabíróság mellett működő ügyészségen Mircea Diacon, a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője, Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke ellen

Légy az első aki kommentálja


2010 január 08 :: Múltba néző :: A száműzött
A száműzött

 

 

 

 

A száműzött


Születésnapi emlékezés Wass Albertre

 

 


           A becsülettel elvégzett munka, és az állandó tanulás mellett, csak hitünk, nyelvünk, és kultúránk tarthat meg minket magyarnak, a Kárpátok bércei alatt. Nagy elődeink, ezt felismerve, életüket népük erkölcsi, szellemi és kulturális felemelésének szentelték. Pénzt, időt és fáradságot sem sajnálva érte. Hála a Jó Istennek, hosszúra nyúlik mindazok névsora, akik tenni akartak s tettek is a nemzetért és a hazáért. Példát mutatva a mindenkori utódoknak áldozatkészségből, bátorságból és önfeláldozásból. Ezen népnevelő, közösségkovácsoló és nemzetmentő személyiségek közé tartozott Gróf Czegei Wass Albert. Egyéniségének felidézése és munkásságának ismertetése ránk hárul. Ránk, méltatlan utódokra. Mint ahogy ránk hárul szellemiségének éltetése és gondolatainak tovább adása is. Születésének évfordulója mindehhez jó alkalmat kínál. Éljünk hát vele.

 

 

 

 

 

 

 


           Wass Albert, 1908. január 8-án a Kolozsvár melletti Válaszúton látta meg a napvilágot. Erdélyben született tehát, annak is a Mezőségnek nevezett középső részén. És itt születtek ősei is, több mint ezer évre visszamenőleg. Búzát nevű felmenője, Koppány Vezér atyafiaként, Szent István királyunk haragja elől menekült az akkor még tavakkal borított vidékre. Búzát unokája Miklós, megmentvén Szent László király életét, nemességet szerzett tőle. Tekintettel hatalmas erejére, a király Vas-nak íratta be nevét a nemesi oklevélbe. Innen ered a család neve. Grófi címet Mária Teréziától kaptak. Dédnagyapja az 1848-49-s szabadságharcot Bem tábornok szárnysegédjeként harcolta végig. Emiatt tizenhét esztendőt kellett raboskodnia a hírhedt kufsteini várbörtönben. Alig tíz évesen, 1919. január 19-én több családtagjával együtt Kolozsváron részt vett azon a népgyűlésen és felvonuláson, melyen a magyarok önrendelkezési jogot követeltek maguknak. Ugyan úgy, ahogy ezt a románok tették, az 1818. december 1. gyulafehérvári nagygyűlésen. Ez utóbbi békésen zajlott le. A magyar szuronyok védelme alatt. Nem így a kolozsvári. Ugyanis a megszálló román katonaság sortüzet nyitott a tüntetőkre. Sebesültek és halottak hevertek az utcákon. Ez volt Wass Albert első találkozása az idegen karhatalommal.

 

 

 

 

 

 

 


        Az alapfokú iskola elvégzése után tanulmányait Magyarországon, Németországban és Franciaországban folytatta. A tanulás mellett íróként és költőként alkotott. Műveivel már diákkorában beírja nevét a magyar irodalom aranykönyvébe. 1932-ben visszatér Erdélybe, hogy családja megmaradt birtokán átvegye a gazdaság vezetését. Mivel hazaérkezése után szinte azonnal katonai behívót kap a román hadseregbe, erre csak két évvel később kerülhetett sor. Miután nagyapja meghalt, átvette egyházi tisztségét, így az erdélyi református egyház püspökségének főgondnoka lett.

 

 

 

 

 

 

 

 

Abban az időben, mikor az ország szerte elharapózott román nacionalizmus nyomására kiadták a jelszót, hogy Románia a románoké, életveszélyes volt az erdélyi magyar nemzetrész jogait védeni. Ő mégis ezt tette. Földbirtokosként, íróként, és közéleti személyiségként egyaránt. Észak Erdély 1940-es Magyarországhoz való visszacsatolása után, királyi erdőfelügyelőként és a kolozsvári „Ellenzék” nevű lap szerkesztőjeként dolgozott. Fasiszta ellenes magatartása, viselkedése és cikkei miatt, a Gestapo látókörébe kerül. Veress Lajos tábornok, az Erdélyben állomásozó magyar hadsereg főparancsnoka tudomást szerezvén erről, behívót küldet neki. Csak így tudja kimenteni a német titkosrendőrség karmai közül. Rövid idő alatt másodszor is katona lesz tehát, de ezúttal a magyar hadseregben.

 

 

 

 

 

 

 

 

Kezdetben alhadnagyként harcolt az ukrán fronton, majd a dálnoki születésű Veress tábornok szárnysegédje lett. Mivel főnöke a náci ellenes magyar földalatti mozgalom vezetője volt, maga is tevékeny résztvevőjévé válik a nyugati szövetségesekkel folytatott titkos tárgyalásoknak. Ezért 1944-ben, Magyarország német megszállása után, a tábornokkal együtt a Gestapo őt is letartóztatja. Néhány nap múlva szabadon engedik és Veress utódjai mellett folytathatja tiszti tevékenységét, az orosz megszállásig. Utolsó pillanatban hagyja el az országot, a németek börtönében sínylődő, de még mindig jó kapcsolatokkal rendelkező Veress tábornok parancsára és segítségével. Rövid amerikai fogság és pár év németországi tartózkodás után, négy fiával kivándorol Amerikába. Hátra hagyva az őt követni nem akaró feleségét és időközben megszületett Endre nevű fiát.

 

 

 

 

 

 

 

 

            Amerikában, 1998-ban bekövetkezett haláláig magyar hazája és az erdélyi magyarság ügyét szolgálta. Íróként, közéleti személyiségként, egyetemi tanárként s különböző magyar szervezetek tagja és vezetőjeként egyaránt. Erőfeszítéseket téve, a két békediktátum során minket ért vérlázító igazságtalanságok, közvélemény előtti feltárása érdekében.

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez irányú tevékenysége a román diktátor, Ceauşescu figyelmét is felkeltette. Olyannyira, hogy parancsára, a hírhedt Securitate ügynökei több ízben is az életére törtek. De nem ezek voltak a román hatalom első ilyen irányú próbálkozásai. Már korábban is meg akartak szabadulni a népe védelmezőjeként számukra kényelmetlenné vált magyar gróftól. Ennek érdekében egy rögtön ítélő román bíróság még 1946-ban halálra ítélte. Apjával együtt. Távollétében és koholt vádak alapján. Olyan bűnökért, melyeket soha nem követett el. Mivel a halálos ítélet még mindig érvényben van, Wass Albertet Romániában háborús bűnösként bélyegzik meg. A mai napig. Miközben a bíróság megtagadja a perújrafelvétel engedélyezését, melynek során kiderülhetne apa és fia ártatlansága.

 

 

 

 

 

 

 

 

Teszik ezt annak ellenére, hogy az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma, már évtizedekkel ezelőtt kivizsgálta az ügyet és Wass Albertet felmentette a vád alól. Felmentették, mivel a kérdéses napokban nem is volt a rájuk kent bűntettek elkövetésének színhelyén. Jókora távolságra tartózkodott attól. Igazolhatóan és bizonyítottan. E felmentés tette lehetővé, hogy Huba nevű fia Amerikában elvégezhesse a katonai akadémiát. Hogy a 80-as évekre az Egyesült Államok fődandártábornoka legyen. Hogy a brüsszeli NATO központban a főtitkár és a legfőbb szövetségi parancsnok tanácsadójaként hozzájárulhasson a kommunizmus bukásához. Hogy kiváló katonai képességei és felkészültsége birtokában részt vehessen az 1991-es, Sivatagi vihar fedőnevű hadművelet kidolgozásában. Melynek célja és sikeresen végrehajtott feladata, Kuwait felszabadítása volt.

 

 

 

 

 

 

 


            A hamis vádak alapján kimondott halálos ítélet következtében, Wass Albert soha többé nem látogathatott haza Erdély földjére. Arra a földre, ahol ősei több mint ezerszáz esztendőn keresztül, kemény és kitartó munkával, megélhetést és kultúrát teremtettek. S nem csak a maguk, hanem több ezer család számára. Viszonylagos jólétet és biztonságot nyújtva nekik. Viszont hamvait, kívánságának megfelelően a marosvécsi Kemény kastély kertjében temették el. Barátja és harcostársa, báró Kemény János mellé. Így megfáradt testének pora, mégiscsak az imádott Erdély földjében nyugszik. Mert csak itt nyugodhat. Lelke pedig fent lebeg a magasban, a Maros völgyének bércei fölött.

 

 

 

 

 

 

 


Wass Albert mindannyiunk példaképe. Vagy ha mégsem, azzá kel váljon és maradjon. Hiszen életével és tevékenységével a magyar nemzetet szolgálta. Nemesként, közéleti személyiségként, íróként, katonaként és gazdálkodóként egyaránt. Hol az eke szarvát fogva, hol tollat vagy fegyvert ragadva. Mikor, hogy követelte a helyzet. És tette ezt mélységes alázattal az övéi iránt s kellő elszántsággal az elnyomókkal szemben. Sorsa a mi sorsunk. Mindannyiunké. Ezért műveit olvasni, tanítását meghallgatni, emlékét ápolni, szent kötelességünk.

 

 

 

 

 

 

 

 

              Végezetül had álljanak itt az ő szavai:
„Üzenem Erdély szenvedő magyarjainak: járjatok emelt fővel az ősi földön, mert csak emelt fővel láthatjátok az Istent. Aki az Úr Isten szolgálatában él, az megmarad. Amit emberi szóval „csodának” nevezünk, az valójában az Úr Isten munkája bennünk és általunk. Higgyetek és bízzatok ebben, erdélyi véreim s ez a hit és ez a bizalom erőt ad a sors súlyának viseléséhez! Így legyen.”


 

 Bedő Zoltán: Háromszék

 

Forrás:

 

 

1. Wass Albert: Rövid önéletrajz, Astor, Florida, 1979. augusztus 22.

 

2. WASS HUBA: Bővebb életrajz, Fort Leavenworth KS, 2002, 6.

 

3. Szakács István Péter: „Az életem mindig is nyitott könyv volt.”(egy koncepciós per margójára)

4. Wass Huba: Előszó, Raffay Ernő, Takaró Mihály, Vekov Károly: A gróf emigrált, az író maradt című könyvében(Szabad Tér Kiadó, 2004.)

 

5. Raffay Ernő, Takaró Mihály, Vekov Károly: A gróf emigrált, az író maradt - Szabad Tér Kiadó, 2004.


Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]