Utolsó 10 cikk
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja
Helytállásuk követendőHelytállásuk követendő

 

          A magyar hadtörténet talán legnagyobb tragédiája következett be a Don – kanyarban az 1943. január 12 – én elindított orosz ellentámadásban, melynek során a többszörös túlerőben lévő szovjet haderő tankjai valósággal legázolván a csupán kézifegyverekkel felszerelt magyar katonákat, áttörték a folyó mentén szeptember óta megmerevedett frontvonalat.

Légy az első aki kommentálja


2010 január 11 :: Irodalom > Próza :: Hinni megátalkodottan
Hinni megátalkodottan

 

 

 

 

Hinni megátalkodottan

 

 

 

 

 

           Pezsgős poharak koccanásának csilingelő hangjai kíséretében lépünk át egy újév küszöbén. S miután szemünk sarkában szétmorzsoltunk egy odatévedt könnycseppet, elmormoljuk az ilyenkor szokásos jókívánságokat. Szilveszteri mámorban úszva azt hisszük, hogy hirtelen megváltozott a világ, és vele együtt mi is. Pedig tudhatnánk, előbb-utóbb a mámorral együtt a jobb világ képzete is elillan, és minden kezdődik elölről.

 

 

 

 

 

 

 


        Lassan visszarázódunk szürke hétköznapjaink magunk és mások által megszabott korlátai közé. A cigaretta és az ital a gondjaink elől való menekvés tévhitét jelenti számunkra, mint eddig, s élvezetük legfeljebb enyhe lelkiismeret furdalást okoz. Végképp összekuszálódott álmaink terhét cipelve, reménytelenül keressük már-már megtalált énünket. A mindennapok taposómalmában robotolva, észre sem vesszük, hogy engedelmesen hajladozunk a változó irányú szélben, akárcsak tavaly. Észre sem vesszük, hogy a meddő csatározások lövészárkai közt fázósan botorkálva, a létért folytatott küzdelem aknamezején bukdácsólva újból célt tévesztettünk. Hogy megfakulva, idegenek lábnyomát tapossuk ismét. Rossz irányba haladva. Mert nincs bennünk kellő akarat saját ösvények verésére, közös céljaink felé. Hogy egy újabb év múlt el értelmetlenül, mert képtelenek voltunk a cselekvésre. Hogy egy évvel kevesebb időnk maradt az önmegvalósításra.

 

 

 

 

 

 

 


           Pedig már tudnunk kellene: Ahhoz, hogy egy újév valóban fordulóponttá váljon az életünkben, olykor meg kell szakítanunk a sokszor értelmetlen rohanást, és higgadtan le kell ülnünk magunkkal társalogni. Meg kell tanulnunk magunkba nézni és magunkkal szembe nézni. Elégedetten, vagy keserű szájízzel, de számba vennünk a múlt történéseit. Figyelmesen végig pásztáznunk a bejárt utat. Hagynunk kell, hogy lelki szemeink előtt peregjenek le a hátunk mögött hagyott év örömteli, vagy szomorú eseményei. Hogy leszűrhessük az olykor fájó, de a továbblépéshez nélkülözhetetlen következtetéseket. Hogy végre belássuk, mi is hibásak vagyunk anyagi körülményeink, szellemi és fizikai állapotunk folyamatos romlásáért. Életterünk szűküléséért. Kultúránk pusztulásáért. Hibásak vagyunk, mert az ellenséges környezet hatására feladtuk évezredes értékrendünket. Harc nélkül. Gyáván visszavonultunk a jövevények által meghúzott korlátok közé. Tehetetlenségünkért másokat okolva. És bűnösök vagyunk, mert nem tudatosítottuk eléggé magunkban és sorstársainkban, hogy létük-létünk, adottságaik-adottságaink. Ami nem csak az övék, hanem a miénk is. A közösségé melyből vétettek. Ezért nem fecsérelhetik, fecsérelhetjük el felelőtlenül.

 

 

 

 

 

 

 

 

A történelem viharaiban helyt kell állnunk! Konokul kapaszkodva gyökereinkkel a szülőföldbe. Helytállásra köteleznek az ősök, kiknek a haza védelméért kiontott vére szentelt meg itt minden rögöt. Helytállásra kötelez a bölcső mely itt ringatott. A rét és mező mely táplált. A szél mely itt cserzette bőrünket ellenállóvá a tél fagyos leheletével szemben. Kötelez hegyeink tüdőt pezsdítő fenyőillata. Folyók és patakok rohanó vízének, habjai. Nem fecsérelhetjük el életünket és adottságainkat! Hiszen minden eldobott vagy beteljesületlen élet, minden szépnek induló, de végül kettébetört pálya egy elhalt sejt nemzetünk szervezetében. A magyarság immunrendszerét gyengíti. Kiszolgáltatja a kórokozóknak, melyek előbb-utóbb halálunkat okozhatják.

 

 

 

 

 

 

 


         Lássuk be végre, hogy tévedünk, mikor kívülről várjuk a csodát. Hiszen a csoda bennünk rejlik a teremtés pillanatától. Mi kell keserves kínok közt, véresre harapott ajkakkal újjászüljük magunkban a világot. Hogy tágra nyílt szemekkel, a csecsemő ártatlanságával csodálkozhassunk rá újból a mindenségre. Hogy megtisztuljunk és
megváltozzunk. Hogy megtisztulva és megváltozva sorsunkon is változtatni tudjunk. Lássuk be végre, hogy el kell jutnunk a hallgatástól egymás meghallgatásáig. A közhelyek szajkózásától a tiszta csengésű szavak kimondásáig. Az igazság megfogalmazásától, annak bátor hirdetéséig. Újra fel kell fedeznünk és vállalnunk a közösségért végzett munka örömét. A hogyan tovább kérdésére választ kereső átvirrasztott éjszakák édes gyötrelmeit. Lépést kell tartanunk álmainkkal. Irányt kell szabnunk ide-oda cikázó gondolatainknak. Formát kell adnunk ötleteinknek. És hinnünk megátalkodottan, az utolsó percig, hogy Isten segítségével minderre képesek vagyunk.

 

 

 

Bedő Zoltán: Európai Idő

 


 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]