Utolsó 10 cikk
A küzdelmet folytatni kellA küzdelmet folytatni kell

 

 

     Mellbevágóan kevesen voltunk július 12 –én a székely politikai foglyok, Beke István és Szőcs Zoltán ellen hozott igazságtalan ítélet miatt, Kézdivásárhelyre meghirdetett tiltakozó nagygyűlésen. 

Légy az első aki kommentálja
A követendő példaA követendő példa

 

 

     „Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!"- válaszolta 1805-ben Francois Talleyrand Napóleonnak, amikor a francia uralkodó Bécs városához érkezve megkérdezte tőle, hogy mit tegyen a magyarokkal.  

Légy az első aki kommentálja
Üzent a hatalomÜzent a hatalom

 

     Románia Legfelsőbb Ítélő és Semmitőszéke öt év letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal vádolt kézdivásárhelyi tagjait, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt.  

Légy az első aki kommentálja
Addig nem tűnhetünk el….Addig nem tűnhetünk el….

 

 

     Most, hogy örökre eltávozott közülünk, elemi erővel törnek fel belőlem a Kányádi Sándorhoz fűződő személyes élményeim. Ezek egyike végérvényesen beleégette magát a tudatomba és kapaszkodót nyújtott életem nehéz pillanataiban, ezért közkincsé teszem.

Légy az első aki kommentálja
Tartson meg téged nekünk az Úr!Tartson meg téged nekünk az Úr!

 

 

          Vannak emberek, akik szikáron állják a történelem viharait, akár a sziklatörmelékkel megszórt székely földbe kapaszkodó fenyők és nem hajolnak meg a nagy időben.  

Légy az első aki kommentálja
A haza szolgálatábanA haza szolgálatában

     

 

          Éppen 150 évvel ezelőtt, 1868. június 18. látott napvilágot Kenderesen Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, egy olyan református család sarjaként, amely 1657 – ben nyerte el a nemességet Erdélyben.

Légy az első aki kommentálja
Voltunk, vagyunk és leszünk!Voltunk, vagyunk és leszünk!

 

 

          A Párizs melletti versailles-i kastély parkjában található Nagy – Trianon palotában, 1920. június 4 –én Magyarországot rákényszerítették egy olyan békeszerződésnek hazudott diktátum aláírására, melynek következtében elveszítette területének 71,5 (232.448 km2) és lakósságának 63, 5% - t (13 271 370 fő).

Légy az első aki kommentálja
Elismerték Székelyföld létezésétElismerték Székelyföld létezését

 

          A képviselőház után kedden 96 ellene és 9 mellette szóló szavazattal a román parlament szenátusa is elutasította Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki és Kulcsár - Terza József háromszéki képviselő terjesztett be az elmúlt esztendőben.  

Légy az első aki kommentálja
A megmaradás életerő kérdéseA megmaradás életerő kérdése

           

 

          A múltba tekintve, de a jövőbe nézve, derűlátón, de nem elbizakodottan, kellő szerénységgel, de határozottan fogalmazta meg a valóság alapjára épített, azonban merészen felfelé ívelő terveit Orbán Viktor, a miniszterelnöki eskü letétele után. Úgy, ahogyan ez egy magyar kormányfőtől elvárható.

Légy az első aki kommentálja
A magyar érdek és igazság védelmébenA magyar érdek és igazság védelmében

 

          Magyarországot és annak demokratikusan megválasztott kormányát gyalázták az Európai Parlament április 26 – án lezajlott ülésén, aljas rágalmak és hazugságok tömkelegét zúdítva rájuk. Minderre pedig a LIBE Bizottság, anyaországunkról szóló jelentéstervezetének az ismertetése szolgáltatott alkalmat és nyújtott lehetőséget. 

Légy az első aki kommentálja


2010 január 14 :: Irodalom > Próza :: A télre várva
A télre várva

 

 

 

 

A télre várva

 

 

 

           Jó pár napja hiába kémlelem az égboltot és hiába ébredek azzal a reménnyel, hogy talán fehér hó szőnyeg fogad odakint. A természet furcsa játéka folytán a várva várt ünnepek és szabadnapok ideje alatt is a szürkeség, a kopott háromszéki táj fogadott, mi több az eső is eleredt és keservesen siratta az elmúlt napsütéses nyári napokat. Lévén, hogy nem vagyok meteorológus vagy az éghajlatváltozás okait kutató, egyszerű szemlélőként bámulok a világra és mindezt látván más jellegű gondolatok kelnek útra fejemben. Ünnep, pihenés, vég és kezdet ezek a szavak jutnak eszembe és a várakozás, amely betölti életünk nagy részét. Mi történik ám, ha várunk és nem érkezik a változás? Kíváncsian figyeljük a híreket, de nem hallunk semmi biztatót. Legyintünk…. majd pár nap múlva, majd jövő héten talán, avagy minek is kell nekünk ez, legyen már tavasz. Az egek urát azonban nem olyan könnyű jobb belátásra bírni. Telnek a percek, órák. Napokká terebélyesednek és életünk fonala lassan, alig észrevehetően tekeredik fel az emlékek orsójára. A várakozás jellemzi életünk számtalan mozzanatát. A várakozás után beteljesülés, azután újból várakozás…. a végtelenségig. A mindennapok és az ünnepek értékes pillanatai, mozzanatai kerülik így el figyelmünket, az egymás megajándékozására szánt pillanatok, a családi találkozások megszervezésére szánt órák, a rég látott barátok viszontlátásának öröme, a fenyőfa feldíszítése, az elkezdett regény befejezése, séták és számtalan olyan történés, amit önmagunkért és társainkért kell/kellene megtennünk.

 

 

 

 

 

 

 


          Minden vég egyfajta kezdetnek az elejét jelenti, a természet megpihen, felkészül az újrakezdésre és hasonlóképpen kellene cselekednünk mi magunknak is, lelkünkben. A tél fehérsége lelkünket kell, bevonja és így egyszerűbb elfogadni mindazt a sok rejtett rosszat, amit az újrakezdés hoz magával. Általános árdrágulás, nagyobb számlák, üres pénztárcák, be nem teljesített politikai ígéretek és egyéb társadalmi piszok, szürkeség, ami az ünneplő fehéret beszennyezi. Válasszuk inkább a kopott természet szépségét, legyen annak oka bármi is, hisz ha nyitott szemmel, figyelmesen tudjuk csodálni azt, a téli ünnepek pont olyan kellemesek lehetnek, mint gondtalan gyermekkorunkban voltak, mikor mit sem sejtve rácsodálkoztunk a titokban a fa alá csempészett ajándékokra. Nem tudtuk, hogy kerültek oda, hittünk a mesében és csakhamar nem is érdekelt a télapó és az angyalok históriája, hisz mindannyian örvendtünk egymásnak és a csodálatos világnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

Akkor válik a várakozás hasznossá és az ünnep igazivá, ha kicsit gyerekek leszünk, és ártatlanul csodálkozva fogadjuk a régi végét és az új kezdetét, feltöltődünk a természet nyújtotta energiával, és ha elég okosan gazdálkodunk vele, akkor egy egész évet kitarthat. Így talán ki tudjuk játszani a világi és az emberi gyarlóságot, az önnön és mások hibáit, tévedéseinket, … és ha netalán úgy érezzük, hogy nem megy akkor a hegyek, a völgyek, a szelíd tisztások s azokon a virágok tárt karokkal várnak a feltöltődésre az örök megújulás és élni akarás nagyszerű példáját mutatva.

 

 

 

Tóth Szabolcs Barnabás

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]