Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2010 március 11 :: Múltba néző :: Az ellenség fellegvárában 2
Az ellenség fellegvárában 2

 

 

 

 

Az ellenség fellegvárában


Egy résztvevő visszaemlékezései, 1989 decemberének sepsiszentgyörgyi eseményeire


Az út

 

 

 

Neve: Bedő Zoltán.

 

Kora: 17 év.

 

Foglalkozása: Diák.

 

Kihallgatás időpontja: 1976.

 

Helyszín: Nagyenyed.

 

Kihallgató tiszt: Frenţiu őrnagy.

 

Időtartam: Órákon keresztül.

 

Okai: Az Áprily Lajos nevét viselő irodalmi és önképzőkör újraindítása, valamint Móricz Zsigmond Erdély című történelmi regénytrilógiájának ismertetése. Céljai: Megfélemlítés és beszervezés.

 

Eredménye: Sikertelen.

 

Következmények: 8-as magaviselet, KISZ tagság felfüggesztése, pályaválasztás módosítása és állandó megfigyelés.

 

 

 

 

 

 

 

           Két évvel később, 9,87-es általánossal, elsőként jutottam be a Kolozsvári Műszaki Egyetemre. Az akkori törvények értelmében ősszel katonának vittek. A szakonként való elosztás következtében, éppen a szekuritáte egyik terrorelhárító alakulatához. Tiszti iskolába. Létfontosságú intézmények, megvédésére és megsemmisítésére, valamint terroristák semlegesítésére képeztek ki minket. Többek között. Kitűnő céllövő és élsportolóként átlagon felüli felkészítésben részesültem, ami átlagon felüli igénybevétellel járt. Nem törődtem vele. Igyekeztem minél több elméleti és gyakorlati tudás birtokába jutni. Büszkén vállalt magyarságom és önérzetes viselkedésem miatt azonban, kihallgatásaim itt is folytatódtak. A rettegett kémelhárító tiszt állandó vendége lettem. De beszervezni ő sem tudott. Végül társaim szakaszvezetőként, én pedig csak tizedesként szereltem le. Kitűnő eredményeim ellenére.

 

 

 

 

 

 

 


           Egyetemistaként, már az első hetekben magához hivatott a diáknegyedért felelő szekus ezredes. Múltbeli ügyeim felsorolása után, ő is a beszervezésemmel próbálkozott. Kérését a sok tanulnivalóra hivatkozva el utasítottam. Néhány hét múlva, miközben szállásom felé bandukoltam, két alak támadt rám a késő esti órában. Védekezés közben, alaposan elláttam a bajukat. A környéken tartózkodó milicisták pedig engem büntettek meg, csendzavarásért. A Kommunista Egyetemisták Szövetségétől is kaptam egy megrovást. Ekkor derült ki, hogy tagja vagyok ennek a szervezetnek. Bár felvételemet soha nem kértem.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Az engem újból megkereső belügyes, hasonló esetekben védelmet ajánlott, amennyiben…..Kérelmét ezúttal is elfoglaltságomra hivatkozva utasítottam el. Megjegyzem, hogy az indoklásra vigyázni kellett. A Román Szocialista Köztársaság Alkotmánya ugyanis minden állampolgára számára előírta az államellenes cselekedetek, megnyilvánulások és beszélgetések azonnali jelentését. E kötelezettség alól tehát magam sem bújhattam ki, de szóbeli vállalása mellett, az erről szóló formanyomtatvány aláírását már megtagadhattam. Megfelelő érvelés kíséretében. Ez a macska-egér játék még két évig folytatódott, sok kellemetlenséget és álmatlan éjszakát okozva nem csak nekem, hanem a szüleimnek is. Ekkor még sejtelmünk sem volt róla, hogy ez az állapot még rosszabbá is válhat.

 

 

 

 

 

 

 


           1981 nyarának eseményei egy olyan fordulópontot jelentettek az életemben, mely más alapokra helyezte nem csak az emberekhez, hanem a hatalomhoz fűződő viszonyomat is. Ekkor ugyanis néhányan, felemeltük a hangunk az egyre jobban dühöngő elnyomás ellen. Szervezetten, nyilvánosan és egy részletesen kidolgozott cselekvési terv szerint. Annyi év távlatából is szükségesnek tartom kihangsúlyozni: A történtek, nem forrófejű fiatalok meggondolatlan cselekedetei, hanem a nemzetűket féltő ifjak megfontolt tettei voltak. A magyarokra rátelepedett félelem, közöny és reménytelenség elűzése érdekében. Hiszen már nem csak emberi méltóságunk, hanem nemzeti létünk is veszélybe került. A modernizáció leple alatt végrehajtandó falurombolás ugyanis gyökereink kitépését jelentette. Cselekedni kellett. És mi cselekedtünk. Ott és akkor. Több ezer ember figyelmét hívva fel közvetlen módon, a minket fenyegető veszélyre.

 

 

 

 

 

 

 

Időpont: 1981. Június 25 - 26.

 

Helyszín: Szent Anna-tó.

 

Történések: A Tusnád felé vezető oldalon hatalmas magyar zászló kitűzése és őrzése. Éjfélkor a tóparti kápolna tornyából, az erdélyi magyarságot ért súlyos sérelmek felsorolása. A második világháború befejezésétől, napjainkig. Ébredést, összefogást, közös fellépést sürgető beszédek elhangzása. Imádságunk, a Mi Atyánk elmondása. A magyar és székely himnusz eléneklése.


 

 

 

 

 

 

Eredményei: A román és magyar közvélemény, poshadt vizének felkavarása. A hatalom pillanatnyi megingása. A nyugati országok Romániára irányuló kritikus figyelmének fokozása.

 

Következmények: Édesanyám hirtelen halála. Számtalan, fenyegetéssel fűszerezett kihallgatás. Eljegyzésem felbontása. Főiskoláról való eltávolításom, a diplomamunkám megvédésének napján. Két év, segédmunkásként végzett fizikai munka a megye építőtelepein. Négy év szellemi tevékenység a Megyei Építővállalatnál, továbbra is segédmunkási fizetésért. Állandó megfigyelés és zaklatás a szekuritáte részéről.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

          Egy alkalommal önként kerestem fel őket. 1989 nyarán ugyanis kihallgatásra jelentkeztem. Mégpedig a szervezet rettegett megyei főnökénél, Dupac Mircea ezredesnél. Útlevél kérésem elutasításának a felülvizsgálatát és az esetleges negatív válasz írásbeli meg indoklását kértem tőle. Ha már önként besétáltam az oroszlán barlangjába, Dupac kihasználva az alkalmat alaposan kihallgatott. A magatartásomat meghatározó érzelmi töltetre volt kíváncsi és szándékaimra. Látszólag összefüggéstelen kérdések feltevésével próbált ellentmondásba keverni, miközben vesékig hatoló tekintettel fürkészte az arcomat. Én pedig hiába igyekeztem a nekem megfelelő irányba terelni a beszélgetést, nem sikerült. Ezért egy óvatlan pillanatban kicsúszott a szájamon: „Nu-i nimic, că roata se-nvîrteşte.”(Nem baj, mert a kerék forog.) Szerencsémre, kijelentésemnek nem voltak azonnali következményei. A hosszú távúak pedig már nem tudtak rontani amúgy is kilátástalan helyzetemen. Mert nemsokára, a kerék valóban fordult.

 

 

 

Bedő Zoltán

 

Folytatjuk

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]