Utolsó 10 cikk
A küzdelmet folytatni kellA küzdelmet folytatni kell

 

 

     Mellbevágóan kevesen voltunk július 12 –én a székely politikai foglyok, Beke István és Szőcs Zoltán ellen hozott igazságtalan ítélet miatt, Kézdivásárhelyre meghirdetett tiltakozó nagygyűlésen. 

Légy az első aki kommentálja
A követendő példaA követendő példa

 

 

     „Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!"- válaszolta 1805-ben Francois Talleyrand Napóleonnak, amikor a francia uralkodó Bécs városához érkezve megkérdezte tőle, hogy mit tegyen a magyarokkal.  

Légy az első aki kommentálja
Üzent a hatalomÜzent a hatalom

 

     Románia Legfelsőbb Ítélő és Semmitőszéke öt év letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal vádolt kézdivásárhelyi tagjait, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt.  

Légy az első aki kommentálja
Addig nem tűnhetünk el….Addig nem tűnhetünk el….

 

 

     Most, hogy örökre eltávozott közülünk, elemi erővel törnek fel belőlem a Kányádi Sándorhoz fűződő személyes élményeim. Ezek egyike végérvényesen beleégette magát a tudatomba és kapaszkodót nyújtott életem nehéz pillanataiban, ezért közkincsé teszem.

Légy az első aki kommentálja
Tartson meg téged nekünk az Úr!Tartson meg téged nekünk az Úr!

 

 

          Vannak emberek, akik szikáron állják a történelem viharait, akár a sziklatörmelékkel megszórt székely földbe kapaszkodó fenyők és nem hajolnak meg a nagy időben.  

Légy az első aki kommentálja
A haza szolgálatábanA haza szolgálatában

     

 

          Éppen 150 évvel ezelőtt, 1868. június 18. látott napvilágot Kenderesen Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, egy olyan református család sarjaként, amely 1657 – ben nyerte el a nemességet Erdélyben.

Légy az első aki kommentálja
Voltunk, vagyunk és leszünk!Voltunk, vagyunk és leszünk!

 

 

          A Párizs melletti versailles-i kastély parkjában található Nagy – Trianon palotában, 1920. június 4 –én Magyarországot rákényszerítették egy olyan békeszerződésnek hazudott diktátum aláírására, melynek következtében elveszítette területének 71,5 (232.448 km2) és lakósságának 63, 5% - t (13 271 370 fő).

Légy az első aki kommentálja
Elismerték Székelyföld létezésétElismerték Székelyföld létezését

 

          A képviselőház után kedden 96 ellene és 9 mellette szóló szavazattal a román parlament szenátusa is elutasította Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki és Kulcsár - Terza József háromszéki képviselő terjesztett be az elmúlt esztendőben.  

Légy az első aki kommentálja
A megmaradás életerő kérdéseA megmaradás életerő kérdése

           

 

          A múltba tekintve, de a jövőbe nézve, derűlátón, de nem elbizakodottan, kellő szerénységgel, de határozottan fogalmazta meg a valóság alapjára épített, azonban merészen felfelé ívelő terveit Orbán Viktor, a miniszterelnöki eskü letétele után. Úgy, ahogyan ez egy magyar kormányfőtől elvárható.

Légy az első aki kommentálja
A magyar érdek és igazság védelmébenA magyar érdek és igazság védelmében

 

          Magyarországot és annak demokratikusan megválasztott kormányát gyalázták az Európai Parlament április 26 – án lezajlott ülésén, aljas rágalmak és hazugságok tömkelegét zúdítva rájuk. Minderre pedig a LIBE Bizottság, anyaországunkról szóló jelentéstervezetének az ismertetése szolgáltatott alkalmat és nyújtott lehetőséget. 

Légy az első aki kommentálja


2010 április 01 :: Irodalom > Versek :: Nagypénteki sírató
Nagypénteki sírató

 

 

 

 

Nagypénteki sírató

 

 


                                Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,
                                messzi út porából köpönyeget veszünk…
                                Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta.
                                Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.
                                Véreim! Véreim! Országutak népe!
                                Sokszázéves Nagypénteknek
                                soha sem lesz vége?
                                Egyik napon Tamás vagyunk,
                                másik napon Júdás vagyunk,
                                kakasszónál Péter vagyunk.
                                Átokverte, szerencsétlen
                                nagypéntekes nemzet vagyunk.
                                Golgotáról Golgotára
                                hurcoljuk a keresztfákat.
                                mindég kettőt, soh'se hármat.
                                Egyet felállítunk jobbról,
                                egyet felállítunk balról,
                                s amiként a világ halad:
                                egyszer jobbról, egyszer balról
                                fölhúzzuk rá a latrokat.
                                Kurucokat, labancokat,
                                közülünk a legjobbakat,
                                mindég csak a legjobbakat.
                                Majd, ahogy az idő telik,
                                mint ki dolgát jól végezte:
                                Nagypéntektől Nagypéntekig
                                térdelünk a kereszt alatt
                                húsvéti csodára lesve.
                                Egyszer a jobbszélső alatt,
                                másszor a balszélső alatt,
                                éppen csak hogy a középső,
                                az igazi, üres marad.
                                Nincsen is keresztfánk közbül,
                                nem térdel ott senki, senki.
                                A mi magyar Nagypéntekünk
                                évszázadok sora óta
                                évszázadok sora óta
                                ezért nem tud Húsvét lenni.
                                Így lettünk országút népe,
                                idegen föld csavargója,
                                pásztortalan jószág-féle.
                                Tamással hitetlenkedő,
                                kakasszóra péterkedő,
                                júdáscsókkal kereskedő.
                                Soha-soha békességgel
                                Krisztus-Úrban szövetkező.
                                Te kerülsz föl? Bujdosom én.
                                Én vagyok fönt? Bujdosol Te.
                                Egynek közülünk az útja
                                mindég kivisz idegenbe.
                                Bizony, jól mondja a nóta,
                                hogy elmegyünk, el-elmegyünk,
                                messzi nagy utakra megyünk.
                                Messzi nagy utak porából
                                bizony, köpönyeget veszünk.
                                S ebben a nagy köpönyegben,
                                sok-sok súlyos köpönyegben
                                bizony pajtás, mondom Néked:
                                rendre, rendre mind elveszünk.

 

 

 

Wass Albert: Bajorerdő, 1947

 


Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]