Utolsó 10 cikk
Megbocsájtunk, de nem feledünkMegbocsájtunk, de nem feledünk

 

          A történelem folyamán nem csak messziről jött hordák fosztogatták és mészárolták le a magyarságot, hanem a területszerzési szándékkal ellenünk szövetkezett szomszéd népek is. És cselekedték ezt annak ellenére, hogy éppen a Magyar Királyság védőszárnyai alatt cseperedtek nemzetté.

Légy az első aki kommentálja
A küzdelem folytatódikA küzdelem folytatódik

 

          A nyugati világ kormányai, beleértve a szabadság és demokrácia védelmezőjének magát világszerte kikiáltó Amerikai Egyesült Államokét is, 1956 őszén már a kibontakozásának pillanatában elárulták a magyar forradalmat.

Légy az első aki kommentálja
Gondolatok egy évfordulónGondolatok egy évfordulón

 

          A szabadságvágyat és igényt nem lehet feledtetni, pótolni, vagy elfojtani. Sem megbilincselni, gúzsba kötni és leláncolni. De száműzni, börtönbe zárni, illetve elpusztítani sem.

Légy az első aki kommentálja
Örök főhajtás jár nekikÖrök főhajtás jár nekik

 

          Elődeink alakjának és tetteinek a felidézése nem csak erkölcsi kötelesség, hanem hosszútávon a siker záloga is. Úgy egyénenként, mint nemzetként. Hiszen erényeikből és hibáikból egyaránt tanulni lehet, emberi tartásuk pedig minket is helytállásra kötelez.

Légy az első aki kommentálja
A demokrácia megcsúfolásaA demokrácia megcsúfolása

 

 

          Rendőri erőszakba torkolt Katalóniában a vasárnap megtartott népszavazás, mely a jelenleg Spanyolországhoz tartozó tartomány függetlenségéről, vagy ennek elutasításáról volt hívatott dönteni.

Légy az első aki kommentálja
A németeknek elegük lettA németeknek elegük lett

 

          Vereségnek is beillő győzelmet aratott Németországban az Angela Merkel által vezetett CDU/CSU, vagyis a Kereszténydemokrata Unió és Bajor Keresztény – szociális Unió által alkotott pártszövetség a vasárnapi választásokon.

Légy az első aki kommentálja
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja


2010 április 01 :: Irodalom > Versek :: Nagypénteki sírató
Nagypénteki sírató

 

 

 

 

Nagypénteki sírató

 

 


                                Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,
                                messzi út porából köpönyeget veszünk…
                                Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta.
                                Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.
                                Véreim! Véreim! Országutak népe!
                                Sokszázéves Nagypénteknek
                                soha sem lesz vége?
                                Egyik napon Tamás vagyunk,
                                másik napon Júdás vagyunk,
                                kakasszónál Péter vagyunk.
                                Átokverte, szerencsétlen
                                nagypéntekes nemzet vagyunk.
                                Golgotáról Golgotára
                                hurcoljuk a keresztfákat.
                                mindég kettőt, soh'se hármat.
                                Egyet felállítunk jobbról,
                                egyet felállítunk balról,
                                s amiként a világ halad:
                                egyszer jobbról, egyszer balról
                                fölhúzzuk rá a latrokat.
                                Kurucokat, labancokat,
                                közülünk a legjobbakat,
                                mindég csak a legjobbakat.
                                Majd, ahogy az idő telik,
                                mint ki dolgát jól végezte:
                                Nagypéntektől Nagypéntekig
                                térdelünk a kereszt alatt
                                húsvéti csodára lesve.
                                Egyszer a jobbszélső alatt,
                                másszor a balszélső alatt,
                                éppen csak hogy a középső,
                                az igazi, üres marad.
                                Nincsen is keresztfánk közbül,
                                nem térdel ott senki, senki.
                                A mi magyar Nagypéntekünk
                                évszázadok sora óta
                                évszázadok sora óta
                                ezért nem tud Húsvét lenni.
                                Így lettünk országút népe,
                                idegen föld csavargója,
                                pásztortalan jószág-féle.
                                Tamással hitetlenkedő,
                                kakasszóra péterkedő,
                                júdáscsókkal kereskedő.
                                Soha-soha békességgel
                                Krisztus-Úrban szövetkező.
                                Te kerülsz föl? Bujdosom én.
                                Én vagyok fönt? Bujdosol Te.
                                Egynek közülünk az útja
                                mindég kivisz idegenbe.
                                Bizony, jól mondja a nóta,
                                hogy elmegyünk, el-elmegyünk,
                                messzi nagy utakra megyünk.
                                Messzi nagy utak porából
                                bizony, köpönyeget veszünk.
                                S ebben a nagy köpönyegben,
                                sok-sok súlyos köpönyegben
                                bizony pajtás, mondom Néked:
                                rendre, rendre mind elveszünk.

 

 

 

Wass Albert: Bajorerdő, 1947

 


Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]