Utolsó 10 cikk
Megbocsájtunk, de nem feledünkMegbocsájtunk, de nem feledünk

 

          A történelem folyamán nem csak messziről jött hordák fosztogatták és mészárolták le a magyarságot, hanem a területszerzési szándékkal ellenünk szövetkezett szomszéd népek is. És cselekedték ezt annak ellenére, hogy éppen a Magyar Királyság védőszárnyai alatt cseperedtek nemzetté.

Légy az első aki kommentálja
A küzdelem folytatódikA küzdelem folytatódik

 

          A nyugati világ kormányai, beleértve a szabadság és demokrácia védelmezőjének magát világszerte kikiáltó Amerikai Egyesült Államokét is, 1956 őszén már a kibontakozásának pillanatában elárulták a magyar forradalmat.

Légy az első aki kommentálja
Gondolatok egy évfordulónGondolatok egy évfordulón

 

          A szabadságvágyat és igényt nem lehet feledtetni, pótolni, vagy elfojtani. Sem megbilincselni, gúzsba kötni és leláncolni. De száműzni, börtönbe zárni, illetve elpusztítani sem.

Légy az első aki kommentálja
Örök főhajtás jár nekikÖrök főhajtás jár nekik

 

          Elődeink alakjának és tetteinek a felidézése nem csak erkölcsi kötelesség, hanem hosszútávon a siker záloga is. Úgy egyénenként, mint nemzetként. Hiszen erényeikből és hibáikból egyaránt tanulni lehet, emberi tartásuk pedig minket is helytállásra kötelez.

Légy az első aki kommentálja
A demokrácia megcsúfolásaA demokrácia megcsúfolása

 

 

          Rendőri erőszakba torkolt Katalóniában a vasárnap megtartott népszavazás, mely a jelenleg Spanyolországhoz tartozó tartomány függetlenségéről, vagy ennek elutasításáról volt hívatott dönteni.

Légy az első aki kommentálja
A németeknek elegük lettA németeknek elegük lett

 

          Vereségnek is beillő győzelmet aratott Németországban az Angela Merkel által vezetett CDU/CSU, vagyis a Kereszténydemokrata Unió és Bajor Keresztény – szociális Unió által alkotott pártszövetség a vasárnapi választásokon.

Légy az első aki kommentálja
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja


2010 április 15 :: Jó tanácsok :: A hűség három szintje
A hűség három szintje

 

 

 

 


A hűség három szintje...

 


          A mai írásomban inkább a férfiakhoz szeretnék szólni. Tudom, hogy mi férfiak elsősorban teljesítményorientáltak vagyunk és ezért hajlamosak vagyunk a házastársi feladatainkat leegyszerűsíteni arra, hogy mennyit dolgozunk, és mennyit teszünk a család eltartásáért, anyagi jólétéért. Ez mind jó, szükséges és hasznos, de talán Ön is meglepődik, hogy adott esteben minden igyekezete ellenére mégis miért elégedtlen kedves párja, felesége. Erre szeretnék egy kicsit kitérni, és azzal kezdem, hogy különbséget teszek a hűség három szintje között.

 

 

 

 

 

 

 

1. A törvény szerinti hűség

 

 

           Tudja, van a hűségnek az a szintje, amikor törvényileg ugyan együttmaradunk, anyagilag is gondoskodom a házastársamról, de mellette azért vannak még kapcsolataim. Arisztokratákról szóló filmekben lehet gyakran látni, hogy a nemesek a törvényes örökös iránti szükségletük folytán nem akartak elválni, de nem okozott gondot nekik akárhány másik hölggyel összefeküdni, nem kis szenvedést okozva törvényes hitvesüknek...

 

 

 

 

 

 

 

 

          Persze a szegényebb sorsú emberek között is rendszeresen előfordul(t) ez az együttélési valóság. A hölgyek az anyagi kiszolgáltatottság folytán és a család egybemaradása érdekében szemet húnytak férjeik félrelépése felett, és lemondtak saját gyöngédség iránti szükségletükről.

 

          Nyilván így nem beszélhetünk jó házasságról, mindössze törvény előtti színjátékról.

 

 

2. A tisztesség szerinti hűség

 

 

          Ez az a fajta hűség, amikor nem csak törvényileg maradok hű, hanem szexuálisan is hű maradok, hiszen megcsalni a házastársamat nem szép dolog, erkölcsileg nem helytálló. „Különben is mint mondanának mások” – gondoljuk. Ez nagyon jó, de önmagában még ez sem teszi a házassági kapcsolatot kielégítővé. Nem, hiszen ez még nem jelenti azt, hogy megadom a házastársamnak azt, amire vágyik, úgyhogy bár úgymond hűséges vagyok, nem csalom meg, de nem is teszem boldoggá...

 

 

 

 

 

 

 

 

3. A társ összes szükséglete iránti elkötelezettség és hűség

 

 

          Amikor nem csak nem lépünk félre és nem hagyjuk el házastársunkat, hanem tudatosan és rendszeresen igyekszem a társam érzelmi szükségleteit betölteni, kielégíteni. Ilyen módon van lehetőság arra, hogy a házasságunkban sok örömet, sok nevetést és boldogságot találjunk. Egyébként egyszerűen csak egy unalmas, sőt fájó kötelesség marad.

 

 

 

 

 

 

 

Miért írok erről?

 

          Mert érdemes tudnunk néhány dolgot. A mai világban, amikor a nők már nincsenek annyira kiszolgátatott helyzetben anyagilag, és amikor már a válás ennyire megszokott dologgá vált, érdemes tudnia, hogy a „diktátorok kora” lejárt, nemcsak a politikában, de a házasságban is.

 

           Érdemes tudnia, hogy a nőket többnyire sokkal inkább foglalkoztatja a házasság és annak minősége, mint a férfiakat. Sokkal hamarabb hajlandók ezzel kapcsolatban segítséget kérni, ha szükséges, és sokkal többet beszélnek erről másokkal. Ide tartozik az is, hogy a nők kétszer olyan gyakran adják be a válási kérelmet, mint a férfiak!

 

 

 

 

 

 

 

 

          Ugyanakkor azt is érdemes megjegyeznem, amit Anglia egykori miniszterelnöke, Benjamin Disraeli mondott: „ A nyilvános siker semmilyen formája nem kárpotól az otthon elszenvedett kudarcért”. Remélem, erre nem a maga kárán kell majd rájönnie...

 

          Úgyhogy, bár a sok munkával és a pénzkeresettel elfoglaljuk magunkat, és azt reméljük, hogy ez elég, de sajnos azt kell mondanom, hogy nem elég. A jó hír azonban, hogy nem több erőfeszítésre van többnyire szükség, csak más irányba tett erőfeszítésre...

 

 

Miért hagyják el a nők a férjeiket?

 

 

           Meglepő módon nem elsősorban, a hűtlenség, fizikai erőszak, részegség vagy hasonló devianciák miatt. A nők ugyanis 90%-ban egyszerűen az elhanyagoltság miatt lépnek ki egy kapcsolatból.

 

           Az elhanygoltság érzése, állapota az esetek egy részében attól alakul ki, ha a férj nagyon sokat van távol, például a munkája miatt. Nyilván nem lehet úgy foglalkozni, törődni valakivel, ha nem vagyunk mellette.

 

 

 

 

 

 

 

 

          De a másik ok az „érzelmi agresszió”, amit az okoz, ha a férj a házastársát nem tekinti egyenlő félnek. Nem avatja be az életébe és nincs tekintettel a felesége érzéseire és szükségleteire, amikor döntéseket hoz. A nő úgy érzi „hogy kihagy engem az életéből, úgy csinál, mintha egyedül lenne ebben a kapcsolatban.”

 

          Sajnos sokszor a feleségeinkre úgy tekintünk, mint egy trófeára a sok közül. „Van már lakásom, autóm, tévém, feleségem...” -gondoljuk. És megpróbálunk úgy bánni a házastársunkkal, mint minden más trófeánkkal. Mikor szükségünk van, rá elővesszük, mikor pedig éppen nincs, akkor „kikapcsoljuk”, vagy hagyjuk, hogy „menjen” anélkül hogy figyelnénk rá.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Vagy hadd mondjam másképp. Vegyük úgy, hogy az Ön élete olyan, mint egy ház, aminek több szobája van. Az egyik szoba az Ön munkája, a másik a hobbija, a harmadik a felesége és így tovább. Mikor éppen valamivel foglalkozik, akkor olyan mintha bement volna abba a szobába.

 

          A probléma akkor van, ha a feleség szobába is, csak akkor megy be, amikor éppen szüksége van rá. Például amikor szexet szeretne, hogy az Ön egyik fő érdekeltségéről is szót ejtsek. Viszont ha a feleségét nem engedi be magával a többi szobába, akkor a felesége elhanyagoltnak, mellőzöttnek érzi magát. Ilyen körülmények között pedig többnyire nincs kedve a házas élethez. Ezt mindenképp érdemes magában tudatosítania.

 

          A nőknek szükségük van arra, hogy érzelmileg közel érezzék magukat férjükhöz ahhoz, hogy a nemi élethez kedvük legyen. De ha Ön a feleségét csak egy dolognak tekinti a sok közül és nem a fő dolognak, akkor elhanyagoltnak fogja érezni magát, és úgy, hogy „csak a testemet használja”.

 

 

 

 

 

 

 

 

Mit érdemes hát tennie, hogy ne utólag kelljen bánkódnia?

 

• Mindig legyen Önnel a felesége, ha nem is épp fizikailag, akkor gondolatban.
• Mielőtt döntést hozna, egyeztessen a párjával.
• Beszélgessen a feleségével rendszeresen, számoljon be arról mit csinál, mit tervez, mit érez, mire vágyik.
• Hallgassa meg a feleségét bármiről is akarjon beszélni...
• Udvaroljon neki továbbra is.

          Lehet, hogy érdemesebb kevesebbet dolgoznia és az így fennmaradó időt a feleségével töltenie. De lehet, hogy elég, ha csak kevesebbet tévézik és többet figyel párjára. De persze az Ön párja sokkal jobban meg fogja tudni Önnek mondani, hogy mire vágyik, vagy, hogy éppen mi bántja...


 

Balázs Tivadar: Háromszék

 

 

www.felemelokapcsolatok.hu

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]