Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2010 július 13 :: Múltba néző :: A gondolatot nem lehet bezárni
A gondolatot nem lehet bezárni

 

 

 

 

A gondolatot nem lehet bezárni

 

 

           Szívszorongatóan szép élményben volt részük mindazoknak, akik a közelmúltban részt vehettek Ft. Harai Pál kanonok, nyugalmazott esperes „Börtönévek papi emlékei” című könyvének medgyesi bemutatóján. Az eseményre összesereglett érdeklődők, zsúfolásig megtöltötték a Kolping Ház gyűléstermét.

 

 

 

 

 

 

 

 

          A kötetet Msgr. Dr. Czirják Árpád, pápai prelátus, kanonok, volt érseki helynök és Kolozs-dobokai fő esperes méltatta. Egy gondolatot idézünk mélyről jövő, tartalmas beszédéből:„ Mesteréhez hasonlóan üldözést szenvedett az igazságért. Visszaemlékezéseiből még sem a szomorú, hanem a boldog ember szól az olvasókhoz és bátorítja őket, hogy a kudarcokban ne essenek kétségbe, az Istent szeretőknek minden a javukra szolgál.”

 

 

 

 

 

 

 

 

           Harai Pál személyében egy lexikális tudással rendelkező, de végtelenül szerény embert ismerhetünk meg, aki szelíd lelke és törékeny alkata ellenére nagyon kemény tud lenni, ha a helyzet ezt megköveteli. Hit, nemzet, becsület, emberség dolgában nem ismer tréfát és hajlíthatatlan. Bár 83-ik évét tapossa, sugárzik belőle az életerő és energia. Szellemi és fizikai frissességének titka hitén kívül, talán a közösségért felelősséget vállaló ember állandó tenni akarásából fakad. Könyvét sem öncélúan, hanem közelmúltunk feltárásának szándékával írta, hogy az elkövetett borzalmakat megismerve elkerülhessük azokat a csapdahelyzeteket, melyek megismétlődésükhöz vezethetnek.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Életét a közösségépítés és nemzetvédés jegyében küzdötte végig. Megismerése hozzásegíthet céljaink meghatározásához, ezért érdemes beletekinteni.
Egyszerű földműves emberek gyermekeként született a háromszéki Szentkatolnán, 1928. Január 25-én. Miután beiratkozik a gyulafehérvári teológiai főiskolára, azt időlegesen bezárják a román hatóságok, ezért a növendékek otthon készülnek és titokban vizsgáznak. Márton Áron püspök és a teológia tanárainak 1949-es letartóztatása után azonban ez a lehetőség is szertefoszlik.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Nehéz időszak következik, mely alatt alkalma volt megismerkedni a szekuritáte vasöklével is. Végül sok viszontagság után, 1952-ben szentelik pappá. Aradon, majd Sepsiszentgyörgyön, Csíkdánfalván és Brassóban káplán. A magyar forradalom leverése után, ő is a megtorlás áldozatává válik, ugyanis 1958-ban koholt vádak alapján letartóztatják és 10 év börtönbüntetésre ítélik. A román kommunista pokol Duna- deltai állomásainak megjárása és 6 év kényszermunka után, általános amnesztiával szabadul.

 

 

 

 

 

 

          Brassóból, Székelykálba, Kézdiszárazpatakra és Kővárra, ezt követően Kézdiszentkeresztre és Bélafalvára kerül. A folyamatos piszkálás ellenére, Székesen kápolnát, Kőváron új plébániát építtet. 1985-ben Medgyesre, pályafutásának utolsó állomására kerül. A rendszer bukása után, a püspökség támogatását nélkülözve, saját vagyonát is felhasználva, építi fel a Szent István templomot, valamint a hozzá tartozó Kolping ifjúsági és közösségi házat. De ezzel még nem ér véget a munka. A madarasi Hargitán vásárolt területen, ifjúsági Kolping tábort épít és működtet, s Baromlaka határában egy mintafarm létesítésének gondolatával vesz házat. Ez utóbbi terve viszont rajta kívül álló okok miatt sajnos meghiúsult.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

          Helytállása és közösségformáló munkája elismeréseként, Sólyom László a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitűntetésben, az RMDSZ pedig Ezüstfenyő- díjban részesítette. Jelenleg a medgyesi vendégház egy szerény szobájának lakójaként segíti paptársai áldásos tevékenységét, immár nyugdíjasként.

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]