Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2010 augusztus 20 :: Múltba néző :: A keresztény magyar államalapítás ünnepe
A keresztény magyar államalapítás ünnepe


 

 

 

A keresztény magyar államalapítás ünnepe

 

          Ahhoz, hogy felemelt fejjel járjunk a világban, hogy önmagunk maradhassunk, hogy eldönthessük, merre tartsunk, tudnunk kell, kik voltunk és honnan jövünk. Ez pedig csak múltunk ismeretének birtokában lehetséges. Ezért kell azt feltárni, vállalni, megőrizni és átadni utódainknak. Tiszteletben tartva a történelmi igazságot.



 

 

 

 

 

 

Meghamisított történelem



           Az utóbbi 229 évben meghamísított történelmünkre való tekintettel, jónak látom, ha már írásunk elején eloszlatunk néhány olyan tévhitet, melyek a hamis tanok hatására, befészkelték magukat a tudatunkba. Ezek egyike, hon, vagy államalapítónak tartja 1 István királyunkat. Ez nem felel meg a valóságnak, ugyanis honnal és álammal is bizonyíthatóan rendelkeztünk, több száz esztendővel a születése előtt. Első királyunkként is szokás őt emlegetni- tévesen, hiszen előtte legalább még egy királyunk volt, Attila személyében.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Mivel az alkalom nem teszi lehetővé, e téma további fejtegetését, egy későbbi lapszámunkban fogunk visszatérni rá. De addig is véssük az elménkbe, hogy Szent István az első (nyugati) keresztény magyar király, a (nyugati) Keresztény Magyar Állam megalapítója és megszilárdítója, akinek emberi és államfői nagyságához méltatlan, idegen cafrangok ráaggatása.



A herceg



           1 István királyunk, Géza fejedelem és az erdélyi Gyula vezér Sarolt nevű lánya fiaként, 969-ben Esztergomban látta meg a napvilágot. Bár szülei keresztények voltak, mivel a mainzi érsek által a magyarok számára küldött Bruno püspök már nem tartózkodott a Kárpát-medencében, születésekor a török eredetű Vajk nevet kapta. Megkeresztelésére csak később, feltehetően 994-996 között kerül sor, Adalbert prágai püspök jóvoltából. A keresztségben apjához hasonlóan, az első keresztény vértanú, István nevét kapta.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Szintén Adalbert püspök közbenjárására, 996-ban feleségül veszi 2. Henrik bajor herceg lányát, Gizellát, akinek a kíséretében jelentős számú német pap és lovag érkezett az országba. Míg apja élt, a Nyitrai Hercegség ura volt, majd követte őt a fejedelmi székben.



A fejedelem



           Annak ellenére, hogy Géza a trón István számára való biztosítása érdekében megeskette a főurakat fia utódlásban való támogatására, 997-ben bekövetkezett halála után, a Balatontól délre eső területek ura Koppány, az ősi jogra hivatkozva bejelentette igényét a fejedelmi trónra. Próbálkozása nem volt reménytelen, ugyanis maga mögött tudhatta a Géza által létrehozott központosított hatalom miatt elégedetlenkedőket, akik a fejedelmi udvarban Istvánt körülvevő idegeneket sem nézték jó szemmel. Koppány fellépése testvérharchoz vezetett, melyben német segítséggel végül István kerekedett felül, miután a Veszprém melletti döntő ütközetben Koppány életét veszítette.

 

 

 

 

 

 

 

          Nagy véráldozattal járó, éppen ezért tragikus, de elkerülhetetlen belháború volt ez, mert az uralkodó személyén kívül, a befolyás megszerzésért folyt a harc, a különböző dogmákat követő Német-Római és Bizánci Birodalom között. Magyarországnak pedig a két ellentétes doktrínát valló nagyhatalom közé ékelődve döntenie kellett, melyik irányvonalat követi, miközben István az egyiket Koppány a másikat képviselte. A róla terjesztett tévhitekkel ellentétben ugyanis ez utóbbi sem volt pogány, csak keleti rítus szerint vette fel a keresztséget, míg Istvánt nyugati szertartás szerint keresztelték.

 

 

 

 

 

 



A korona



           István győzelmével tehát az is eldőlt, hogy Magyarország a nyugati típusú kereszténységhez és kultúrához csatlakozik. Ezért küldött 1000-ben 2. Szilveszter pápa apostoli áldás kíséretében koronát neki. A szintén viták tárgyát képező jelkép, 1978-ban elvégzett tudományos vizsgálata során kiderült, hogy évszázadokkal István megkoronázása előtt, nagy valószínűséggel a Kaukázusban készült, hun megrendelésre. Legalábbis a megmunkálás módja és a rajta található szimbólumrendszer egyértelműen erre utalnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Addig is, míg fény derül a történelemhamísítás során elferdített igazságra, egy dolgot teljes biztonsággal leszögezhetünk: Jogos tulajdonosához, vagyis a magyar uralkodóhoz való visszakerülése, tette lehetővé a keresztény Magyar Királyság megalakulását a Kárpát-medencében.



A Király



           István tudta, hogy kelet és nyugat kapujában, két egymással acsarkodó és terjeszkedni vágyó nagyhatalom között, csak egy központosított, keresztény hitre támaszkodó, katonailag erős állam tud megmaradni. Ennek megteremtése érdekében a törzsvezérek hatalmának megtörésére törekedett, a harcot is vállalva, ha másképp nem tudta akaratát érvényesíteni. Tíz egyházmegyét hozott létre, templomokat, kolostorokat és apátságokat építetett. Ez utóbbiak falai között működő iskolákból kerültek ki az egyház, királyság és vármegyék vezető emberei. Míg az állam működését az egységes fizetőeszköz bevezetésével és adók kivetésével, igazságos irányítást törvényalkotással biztosított. Intelmek néven ismert első törvénykönyvét, a korszak legjelentősebb irodalmi alkotásaként tartják számon.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Országa függetlenségét elsősorban diplomáciai úton próbálta megőrizni, jó viszonyra törekedvén szomszédjaival. Ezt a célt szolgálta Gizellával kötött házassága is, hiszen felesége a későbbi német-római császár, 1. Henrik lánytestvére volt, kisebbik húgának a velencei dózséhoz való férjhez adása pedig a magyar-bizánci viszonyt hivatott rendezni. Mindezek ellenére, ha a helyzet úgy kívánta, a háborútól sem riadt vissza. Az őt megtámadó 2. Konrád német-római császárra mért súlyos vereséggel, melynek következtében az Bécset és környékét is kénytelen volt átengedni, bebizonyította, hogy királyságát fegyverrel is képes megvédeni.



A szent



           1. István királyunk hosszú és eredményes uralkodásának, 1038, augusztus 15-én bekövetkezett halála vetett véget. Visszatekintve rá megállapíthatjuk, hogy nem csak Magyarországnak, hanem Európának is kiemelkedő gondolkodója, államférfija, diplomatája és hadvezére volt. Országlása nagymértékben hozzájárult a kereszténység megszilárdulásához és az akkori világ sorsának jó irányba való alakulásához. Mindezen erényei elismeréseként fogadta be 7. Gergely pápa, egyházának szentjei közé.

 

 

 

 

 

 

 

          Állam és egyházvezetői nagysága előtt hajtott fejet Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is, szentté való nyilvánításával 2000-ben. Az 1054-es nagy egyházszakadás óta István az első és máig az egyetlen, akit a katolikus és ortodox hívők is szentként tisztelnek.

 

 

 

 

 

 

 

          Szentté avatása, ezüstládába zárt ereklyéinek, 1 László király által a székesfehérvári Bazilika oltárára való emelésével történt, 1083, augusztus 20-án. Ezért ez a nap, István királyunk ünnepének napja, kinek országát megtartani, mindannyiunk szent kötelessége. Ez viszont csak tanításai betartása és emlékének ápolása esetén lehetséges.

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]