Utolsó 10 cikk
Tudatos rémhírkeltés?Tudatos rémhírkeltés?

 

          „Meg nem erősített hírek szerint, a mai napon megérkezett Sepsiszentgyörgyre a Románia által az EU követelésének megfelelően befogadott migránsok első ötvenfős csoportja, amelyet a városban telepített le a román hatalom."  

Légy az első aki kommentálja
Rágalmaz és félrevezetRágalmaz és félrevezet

 

          Háborús bűnök és népirtás nyilvános támogatása, illetve demagóg eszmék nyilvános hirdetése vádjával tett feljelentést a brassói táblabíróság mellett működő ügyészségen Mircea Diacon, a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője, Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke ellen

Légy az első aki kommentálja
A közös imádság felhajtó ereje.A közös imádság felhajtó ereje.

 

Amint a testnek, úgy a léleknek is szüksége van táplálékra, melynek alapját, mint kenyérben a kovász, az Ige képezi. Hiszen van-e, lehet-e, bárminek mélyebb szellemi és igazságtöltete, mint Isten kimondott, kinyilatkoztatott, vagy megtestesült szavának?

Légy az első aki kommentálja
Szabadságot követelünk!Szabadságot követelünk!

 

          Hétfő esti maratoni ülésén, a Szociáldemokrata Párt Országos végrehajtó Bizottsága megvonta a támogatást Mihai Tudose kormányfőtől, aki ezt követően bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond. Mi, erdélyi magyarok akár örülhetnénk is a hír hallatán, hiszen megszabadultunk a székelyeket akasztással fenyegető miniszterelnöktől, de sajnos erre semmi okunk.

Légy az első aki kommentálja
Példaképünk marad Példaképünk marad

 

          Születésének 110. évfordulóján (1908. január 8.) Gróf Czegei Wass Albert erdélyi nagybirtokosra, katonatisztre, íróra, költőre, közéleti személyiségre és politikusra emlékezünk. Egy olyan egyéniségre, aki a vészterhelt 20. század legsötétebb időszakaiban is erkölcsi fáklyaként lobogva mutatta az irányt amerre haladnunk kellett és az utat, amelyen a fényre juthatunk.

Légy az első aki kommentálja
A kormányfőnek távozni kellA kormányfőnek távozni kell

 

 

          Amennyiben a székely zászlót kitűzik a helyi intézményekre, mellette fognak lógni a helyi felelősök is – fenyegette meg Mihai Tudose a székelyeket a Realitatea hírtelevízió egyenes adásában.

Légy az első aki kommentálja
Madéfalva üzeneteMadéfalva üzenete

 

          1764. január 7. vérrel íródott be a székelység történelmébe. E nap hajnalán, ugyanis Madéfalván több száz ártatlan személyt, köztük gyermekeket, asszonyokat és öregeket gyilkoltak halomra báró Siskovicz (mások szerint Siskovics vagy Siskowich) József altábornagy parancsára, Caratto osztrák császári ezredes katonái.

Légy az első aki kommentálja
Embert próbáló időkEmbert próbáló idők

 

          Óesztendő vége és az újnak kezdete a vissza, illetve magunkba tekintés, összegzés és számadás időszaka kell, hogy legyen. Csak így tudjuk ugyanis megállapítani, hogy földi létünk vándorútján most éppen hol járunk, és milyen irányba tartunk.

Légy az első aki kommentálja
Cinkos magyarellenességCinkos magyarellenesség

 

          Az ünneplés egy természetes emberi szükséglet, ezért egyénnek és közösségeknek egyaránt jogában áll, mint ahogy az erre okot adó esemény kiválasztása is. Ez utóbbi során viszont tekintettel kellene lenni mások érzékenységére is.

Légy az első aki kommentálja
Románia nem jogállamRománia nem jogállam

 

          November 15 – én Sepsiszentgyörgyön újra bebizonyosodott, hogy Románia nem jogállam, hiszen egy olyan ország, melyben csendőr bakanccsal tiporják el a magyar nemzeti közösség akaratát, nem nevezhető annak.

Légy az első aki kommentálja


2010 augusztus 20 :: Múltba néző :: A keresztény magyar államalapítás ünnepe
A keresztény magyar államalapítás ünnepe


 

 

 

A keresztény magyar államalapítás ünnepe

 

          Ahhoz, hogy felemelt fejjel járjunk a világban, hogy önmagunk maradhassunk, hogy eldönthessük, merre tartsunk, tudnunk kell, kik voltunk és honnan jövünk. Ez pedig csak múltunk ismeretének birtokában lehetséges. Ezért kell azt feltárni, vállalni, megőrizni és átadni utódainknak. Tiszteletben tartva a történelmi igazságot.



 

 

 

 

 

 

Meghamisított történelem



           Az utóbbi 229 évben meghamísított történelmünkre való tekintettel, jónak látom, ha már írásunk elején eloszlatunk néhány olyan tévhitet, melyek a hamis tanok hatására, befészkelték magukat a tudatunkba. Ezek egyike, hon, vagy államalapítónak tartja 1 István királyunkat. Ez nem felel meg a valóságnak, ugyanis honnal és álammal is bizonyíthatóan rendelkeztünk, több száz esztendővel a születése előtt. Első királyunkként is szokás őt emlegetni- tévesen, hiszen előtte legalább még egy királyunk volt, Attila személyében.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Mivel az alkalom nem teszi lehetővé, e téma további fejtegetését, egy későbbi lapszámunkban fogunk visszatérni rá. De addig is véssük az elménkbe, hogy Szent István az első (nyugati) keresztény magyar király, a (nyugati) Keresztény Magyar Állam megalapítója és megszilárdítója, akinek emberi és államfői nagyságához méltatlan, idegen cafrangok ráaggatása.



A herceg



           1 István királyunk, Géza fejedelem és az erdélyi Gyula vezér Sarolt nevű lánya fiaként, 969-ben Esztergomban látta meg a napvilágot. Bár szülei keresztények voltak, mivel a mainzi érsek által a magyarok számára küldött Bruno püspök már nem tartózkodott a Kárpát-medencében, születésekor a török eredetű Vajk nevet kapta. Megkeresztelésére csak később, feltehetően 994-996 között kerül sor, Adalbert prágai püspök jóvoltából. A keresztségben apjához hasonlóan, az első keresztény vértanú, István nevét kapta.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Szintén Adalbert püspök közbenjárására, 996-ban feleségül veszi 2. Henrik bajor herceg lányát, Gizellát, akinek a kíséretében jelentős számú német pap és lovag érkezett az országba. Míg apja élt, a Nyitrai Hercegség ura volt, majd követte őt a fejedelmi székben.



A fejedelem



           Annak ellenére, hogy Géza a trón István számára való biztosítása érdekében megeskette a főurakat fia utódlásban való támogatására, 997-ben bekövetkezett halála után, a Balatontól délre eső területek ura Koppány, az ősi jogra hivatkozva bejelentette igényét a fejedelmi trónra. Próbálkozása nem volt reménytelen, ugyanis maga mögött tudhatta a Géza által létrehozott központosított hatalom miatt elégedetlenkedőket, akik a fejedelmi udvarban Istvánt körülvevő idegeneket sem nézték jó szemmel. Koppány fellépése testvérharchoz vezetett, melyben német segítséggel végül István kerekedett felül, miután a Veszprém melletti döntő ütközetben Koppány életét veszítette.

 

 

 

 

 

 

 

          Nagy véráldozattal járó, éppen ezért tragikus, de elkerülhetetlen belháború volt ez, mert az uralkodó személyén kívül, a befolyás megszerzésért folyt a harc, a különböző dogmákat követő Német-Római és Bizánci Birodalom között. Magyarországnak pedig a két ellentétes doktrínát valló nagyhatalom közé ékelődve döntenie kellett, melyik irányvonalat követi, miközben István az egyiket Koppány a másikat képviselte. A róla terjesztett tévhitekkel ellentétben ugyanis ez utóbbi sem volt pogány, csak keleti rítus szerint vette fel a keresztséget, míg Istvánt nyugati szertartás szerint keresztelték.

 

 

 

 

 

 



A korona



           István győzelmével tehát az is eldőlt, hogy Magyarország a nyugati típusú kereszténységhez és kultúrához csatlakozik. Ezért küldött 1000-ben 2. Szilveszter pápa apostoli áldás kíséretében koronát neki. A szintén viták tárgyát képező jelkép, 1978-ban elvégzett tudományos vizsgálata során kiderült, hogy évszázadokkal István megkoronázása előtt, nagy valószínűséggel a Kaukázusban készült, hun megrendelésre. Legalábbis a megmunkálás módja és a rajta található szimbólumrendszer egyértelműen erre utalnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Addig is, míg fény derül a történelemhamísítás során elferdített igazságra, egy dolgot teljes biztonsággal leszögezhetünk: Jogos tulajdonosához, vagyis a magyar uralkodóhoz való visszakerülése, tette lehetővé a keresztény Magyar Királyság megalakulását a Kárpát-medencében.



A Király



           István tudta, hogy kelet és nyugat kapujában, két egymással acsarkodó és terjeszkedni vágyó nagyhatalom között, csak egy központosított, keresztény hitre támaszkodó, katonailag erős állam tud megmaradni. Ennek megteremtése érdekében a törzsvezérek hatalmának megtörésére törekedett, a harcot is vállalva, ha másképp nem tudta akaratát érvényesíteni. Tíz egyházmegyét hozott létre, templomokat, kolostorokat és apátságokat építetett. Ez utóbbiak falai között működő iskolákból kerültek ki az egyház, királyság és vármegyék vezető emberei. Míg az állam működését az egységes fizetőeszköz bevezetésével és adók kivetésével, igazságos irányítást törvényalkotással biztosított. Intelmek néven ismert első törvénykönyvét, a korszak legjelentősebb irodalmi alkotásaként tartják számon.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Országa függetlenségét elsősorban diplomáciai úton próbálta megőrizni, jó viszonyra törekedvén szomszédjaival. Ezt a célt szolgálta Gizellával kötött házassága is, hiszen felesége a későbbi német-római császár, 1. Henrik lánytestvére volt, kisebbik húgának a velencei dózséhoz való férjhez adása pedig a magyar-bizánci viszonyt hivatott rendezni. Mindezek ellenére, ha a helyzet úgy kívánta, a háborútól sem riadt vissza. Az őt megtámadó 2. Konrád német-római császárra mért súlyos vereséggel, melynek következtében az Bécset és környékét is kénytelen volt átengedni, bebizonyította, hogy királyságát fegyverrel is képes megvédeni.



A szent



           1. István királyunk hosszú és eredményes uralkodásának, 1038, augusztus 15-én bekövetkezett halála vetett véget. Visszatekintve rá megállapíthatjuk, hogy nem csak Magyarországnak, hanem Európának is kiemelkedő gondolkodója, államférfija, diplomatája és hadvezére volt. Országlása nagymértékben hozzájárult a kereszténység megszilárdulásához és az akkori világ sorsának jó irányba való alakulásához. Mindezen erényei elismeréseként fogadta be 7. Gergely pápa, egyházának szentjei közé.

 

 

 

 

 

 

 

          Állam és egyházvezetői nagysága előtt hajtott fejet Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is, szentté való nyilvánításával 2000-ben. Az 1054-es nagy egyházszakadás óta István az első és máig az egyetlen, akit a katolikus és ortodox hívők is szentként tisztelnek.

 

 

 

 

 

 

 

          Szentté avatása, ezüstládába zárt ereklyéinek, 1 László király által a székesfehérvári Bazilika oltárára való emelésével történt, 1083, augusztus 20-án. Ezért ez a nap, István királyunk ünnepének napja, kinek országát megtartani, mindannyiunk szent kötelessége. Ez viszont csak tanításai betartása és emlékének ápolása esetén lehetséges.

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]