Utolsó 10 cikk
Tudatos rémhírkeltés?Tudatos rémhírkeltés?

 

          „Meg nem erősített hírek szerint, a mai napon megérkezett Sepsiszentgyörgyre a Románia által az EU követelésének megfelelően befogadott migránsok első ötvenfős csoportja, amelyet a városban telepített le a román hatalom."  

Légy az első aki kommentálja
Rágalmaz és félrevezetRágalmaz és félrevezet

 

          Háborús bűnök és népirtás nyilvános támogatása, illetve demagóg eszmék nyilvános hirdetése vádjával tett feljelentést a brassói táblabíróság mellett működő ügyészségen Mircea Diacon, a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője, Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke ellen

Légy az első aki kommentálja
A közös imádság felhajtó ereje.A közös imádság felhajtó ereje.

 

Amint a testnek, úgy a léleknek is szüksége van táplálékra, melynek alapját, mint kenyérben a kovász, az Ige képezi. Hiszen van-e, lehet-e, bárminek mélyebb szellemi és igazságtöltete, mint Isten kimondott, kinyilatkoztatott, vagy megtestesült szavának?

Légy az első aki kommentálja
Szabadságot követelünk!Szabadságot követelünk!

 

          Hétfő esti maratoni ülésén, a Szociáldemokrata Párt Országos végrehajtó Bizottsága megvonta a támogatást Mihai Tudose kormányfőtől, aki ezt követően bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond. Mi, erdélyi magyarok akár örülhetnénk is a hír hallatán, hiszen megszabadultunk a székelyeket akasztással fenyegető miniszterelnöktől, de sajnos erre semmi okunk.

Légy az első aki kommentálja
Példaképünk marad Példaképünk marad

 

          Születésének 110. évfordulóján (1908. január 8.) Gróf Czegei Wass Albert erdélyi nagybirtokosra, katonatisztre, íróra, költőre, közéleti személyiségre és politikusra emlékezünk. Egy olyan egyéniségre, aki a vészterhelt 20. század legsötétebb időszakaiban is erkölcsi fáklyaként lobogva mutatta az irányt amerre haladnunk kellett és az utat, amelyen a fényre juthatunk.

Légy az első aki kommentálja
A kormányfőnek távozni kellA kormányfőnek távozni kell

 

 

          Amennyiben a székely zászlót kitűzik a helyi intézményekre, mellette fognak lógni a helyi felelősök is – fenyegette meg Mihai Tudose a székelyeket a Realitatea hírtelevízió egyenes adásában.

Légy az első aki kommentálja
Madéfalva üzeneteMadéfalva üzenete

 

          1764. január 7. vérrel íródott be a székelység történelmébe. E nap hajnalán, ugyanis Madéfalván több száz ártatlan személyt, köztük gyermekeket, asszonyokat és öregeket gyilkoltak halomra báró Siskovicz (mások szerint Siskovics vagy Siskowich) József altábornagy parancsára, Caratto osztrák császári ezredes katonái.

Légy az első aki kommentálja
Embert próbáló időkEmbert próbáló idők

 

          Óesztendő vége és az újnak kezdete a vissza, illetve magunkba tekintés, összegzés és számadás időszaka kell, hogy legyen. Csak így tudjuk ugyanis megállapítani, hogy földi létünk vándorútján most éppen hol járunk, és milyen irányba tartunk.

Légy az első aki kommentálja
Cinkos magyarellenességCinkos magyarellenesség

 

          Az ünneplés egy természetes emberi szükséglet, ezért egyénnek és közösségeknek egyaránt jogában áll, mint ahogy az erre okot adó esemény kiválasztása is. Ez utóbbi során viszont tekintettel kellene lenni mások érzékenységére is.

Légy az első aki kommentálja
Románia nem jogállamRománia nem jogállam

 

          November 15 – én Sepsiszentgyörgyön újra bebizonyosodott, hogy Románia nem jogállam, hiszen egy olyan ország, melyben csendőr bakanccsal tiporják el a magyar nemzeti közösség akaratát, nem nevezhető annak.

Légy az első aki kommentálja


2010 szeptember 13 :: Múltba néző :: Háromszék visszatérése Magyarországhoz 1
Háromszék visszatérése Magyarországhoz 1

 

 

 

 

Háromszék visszatérése Magyarországhoz

 

 

           A Második Bécsi Döntés értelmében 43 492 négyzetkilométernyit csatoltak vissza Magyarországhoz, mely terület magában foglalta a Székelyföldet is. Az így kialakult helyzetben, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó parancsára, a magyar csapatok 1940, szeptember 5-én átlépték a trianoni határt és 13-án Háromszékre értek.

 

 

 

 

 

 

 

          Nekünk, középkorúaknak, a román nacionalizmussal bélelt kommunista terror ellenére, még nagyszüleink és szüleink elmeséléséből volt szerencsénk megismerni ezeket az eseményeket, mert felmenőink kötelességüknek tartották utódaikra hagyni emlékeiket. A mai fiatal nemzedék már nincs ebben a szerencsés helyzetben, ezért a történelmi tények igazsághoz hű változatának megőrzése érdekében, a mi feladatunk a még rendelkezésre álló dokumentumok és élő tanúk elbeszélése alapján, azok rögzítése.

 

 

 

 

 

 

 

          Sajnos egyre kevesebben vannak azok, akik személyes élményként élték meg a magyar csapatok Székelyföldre való bevonulását, ezért igyekeznünk kell, ha ennek elmondására illetékes ajakról akarjuk hallani a történteket. Egyikükkel, az Úzvölgyét is megjárt és ott megsebesült Kovács Béla, nyugalmazott tanítóval, akinek ez úton is köszönetet mondunk, hogy megosztotta velünk emlékeit, sepsiszentgyörgyi lakásán beszélgettünk.

 

 

 

 

 

 

 

         Béla bácsi, emlékszik-e a magyar csapatok 1940-es sepsiszentgyörgyi bevonulására?

 

Mindenre úgy emlékszem, mintha a tegnap történt volna. Egy ilyen eseményt nem lehet elfelejteni.

 

Akkor megkérem, meséljen, az ön által látottakról.

 

A sepsiszentgyörgyi bevonulás 1940, szeptember 13-án történt. Én akkor a Romániánál maradt Aldobolyban laktam, kb. 200 méterre az ideiglenes határtól, mely szülőfalum és Ilyefalva között húzódott. Édesapám, református kántor-tanító lévén, nagy magyar volt, ezért a bécsi döntés hallatán a román hatóságok bosszújától tartva Kolozsvárra szökött és ott várta be a magyar csapatokat, akikkel visszatért Háromszékre. A nagy nap reggelén kezembe kaptam a szandáljaim és a mezőn keresztül uzsgyí, átszöktem a határon. Aldobolyban csak édesanyám és öcsém maradt.

 

Nem félt? Voltak-e román katonák a határon?

 

Hébe-hóba. Mint már említettem, csak ideiglenes határ volt és a magyarok még nem érkeztek meg, ezért román katonát is alig lehetett látni.

 

Hány éves volt akkor?

 

Tizenhat, második gimnazista a Mikóban.

 

 

 

 

 

 

 

Mi történt a továbbiakban?

 

Szentgyörgyön tengernyi nép várta a magyar katonák érkezését, a környező falvak lakói is bejöttek erre az alkalomra. Amerre a szem ellátott, kezükben virágcsokrokat szorongató magyar s székelyruhás hölgyek és kislányok, valamint ünneplőbe öltözött férfiak várták a csodát. A tömeg között és a házak ablakaiban piros, fehér, zöld színű zászlók ezreit lengette a szél. Először egy terepjáró kocsi érkezett meg Csíkszereda felől a Csíki utcába, fedélzetén egy magyar és román tiszttel. A román tiszt átadta a várost, majd eltűnt Brassó irányába. Ezt követően percek alatt megérkeztek és szétfolytak utcánként a magyar hadsereg motorkerékpáros egységei, őket követték a terepjárók és harckocsik, majd a kerékpárosok és huszárok, legvégén a poros, kimerült gyalogsággal. Uram, én akkora örömet és annyi boldog embert azóta sem láttam- mondja elcsukló hangon és könnyes szemekkel beszélgető társam. A honvédek megpillantásakor üdvrivalgásban tört ki a tömeg, sírtak még a férfiak is, s a katonák a lábuk elé szórt virágszőnyegen kellett lépkedjenek. Este bálokat rendeztek a városban és vidéken is, napokon keresztül ünnepeltek és vigadoztak mindenütt az emberek.

 

 

 

 

 

 

 

Történtek-e még ezen kívül említésre méltó események?

 

Történtek bizony. Egyes közeli települések, például Kökös és Bikkfalva nem estek a bécsi döntés hatálya alá, de még Ilyefalván sem lehetett tudni, mi lesz. Ezért ezekből a helységekből küldöttségek járultak a magyar katonai vezetés elé, szorgalmazva a hadsereg falvaikba való bevonulását. Visszamentem Ilyefalvára, ahol egész éjjel izgultak az emberek, ugyanis ide csak másnap, vagyis szeptember 14-én jött be néhány hernyótalpas, Botond teherautók és gyalogság kíséretében. A községházán felül, a mérlegháznál volt felállítva a díszemelvény, ahol az elöljárók fogadták őket. Volt ott egy Bakó nevezetű magyar tanító, aki a jobb érvényesülés érdekében az utolsó években átállt románnak, ezért a bevonuló magyar csapatok parancsnokától nyilvánosan bocsánatot kellett kérjen és fogadalmat tegyen, hogy visszaáll magyarnak, ha már saját kijelentése szerint a szíve magyarul ver. Ezek után itt is napokig folyt az ünneplés.

 

Kökös helyzete, hogy rendeződött?

 

A mezőn lévő szalma kaszalyokba voltak elrejtőzve a falut megvédeni hivatott román géppuskások. A minden irányból érkező magyar katonák pillanatok alatt körbe kerítették és megadásra szólították fel őket, mely kérésnek mivel azok eleget is tettek, harc nélkül vonulhatott be Kökösbe is a magyar hadsereg. Az elfogott katonákat nem bántották, Molnár százados utasítására páncélozott járműre rakták és áttették a Feketeügy közepén időközben meghúzott új határon, az iskola előtt románok által fel és magyarok által levont román zászlókkal együtt. Ugyan így jártak el Bikfalva esetében is, melyet szintén harc nélkül sikerült megszerezni.

 

A románok mit szóltak a falvak elfoglalásához?

 

Semmit, ugyanis ahány magyar falut így elfoglalt a honvédség, annyi román falut adott vissza Máramaros környékén. Biztos volt közöttük valami féle hallgatólagos egyezség.

 

Volt-e tudomása egyik, vagy másik fél részéről elkövetett visszaélésről, vagy erőszakos cselekedetről?

 

Csak Kökösben történt egy kisebb incidens, ugyanis a honvédokat váró román papné kezéből egy magyar asszony, aki már régebb haragosa volt, kikapta a virágcsokrot és a fejébe vágta. Az időközben odaérkezett magyar katonák viszont a történteket látva azonnal közre fogták és elvezették a magyar fehérnépet. Akkor nem volt helye kérem gyűlöletnek, vagy egymás mocskolásának. Az efféle viselkedést nem tűrték meg a magyar hatóságok.

 

 

 

 

 

 

 

          A honvédség Háromszékre történő bevonulása eseményeinek felidézését egy későbbi lapszámunkban, a korabeli újságok által rögzítettek alapján folytatjuk.

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]