Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2010 október 06 :: Múltba néző :: A vértanúk üzenete
A vértanúk üzenete

 

 

 

 

A vértanúk üzenete

 

 

 

           A Paszkievics herceg vezette kétszázezres orosz sereg 1849 júniusában Magyarországra történt betörésével a nemzet szabadságáért vívott fegyveres harc sorsa megpecsételődött. A korabeli Európa két legjobban felszerelt, vészes számbeli fölényben lévő hadserege közé ékelődött magyar haderőnek ugyanis semmilyen esélye nem maradt a győzelemre. Belátta ezt Kossuth is, ezért augusztus 11-én kormányával együtt lemondott s a polgári és katonai hatalmat Görgey Artúr tábornoknak adta át.

 

 

 

 

 

 

 

 

          A helyzet ismeretében és egy nyolcvantagú, tábornokokból és törzstisztekből álló haditanács döntése alapján, végül Görgey is a fegyverletétel mellett kötelezte el magát. Utasítására, 1849. augusztus 13-án, pénteken, a magyar csapatok, a Komárom várát tartó Klapka György tábornok kivételével országszerte beszüntették az ellenállást. A fő hadtest az Aradtól 20 kilométerre lévő Világos mellett, gróf Rüdiger orosz tábornok előtt tette le a fegyvert. Görgey érdeme, hogy a fegyveres magyar szabadságharc nem fejvesztett meneküléssel és mészárlással ért véget, hanem harmincezer magyar katona fájdalmasan ünnepélyes csapatszemléjével. Ugyancsak neki köszönhető, hogy az osztrákok nem részesülhettek a győzelem mámorában, hiszen a magyarok nem előttük, hanem az akkori világ talán legerősebb hadserege előtt hajoltak meg. E lépésnek volt még egy fontos diplomáciai üzenete is, ugyanis általa megerősítették, hogy Magyarországon 1848-ban nem lázadás, hanem szabadságharc vette kezdetét, melyet két nagyhatalom ellenében lehetetlen volt tovább folytatni.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Talán ennek is köszönhető, hogy a bécsi udvar, a vérszomjáról híres Haynaut nevezi ki Magyarország tejhatalmú kormányzójává, ezáltal szabad utat adva neki beteges bosszúvágya kielégítéséhez. A megtorlás nem is késlekedet. Aradon már 1849. augusztus 22-én kivégzik Ormai Norbert honvédezredest, október 6-án további tizenkét tábornokot és egy ezredest, majd 25-én Kazinczy Lajos ezredest, 1850.február 19-én pedig Bem hadsegédjét, Ludwig Hauk alezredest. Megtébolyodása miatt, Lenkey János vezérőrnagyot nem végezték ki, de az aradi várbörtönben pusztult el. A Kossuth által magyar Golgotának nevezett helyen tehát összesen 16 magyar honvédtiszten hajtották végre a halálos ítéletet, közülük tizenhármon október 6-án. Mivel Budapesten ugyan ezen a napon végezték ki Magyarország első miniszterelnökét Batthyány Lajost is, számunkra október 6. nemzeti gyásznappá vált.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

          Bár a világosi fegyverletétellel katonailag véget ért a harc, politikai síkon tovább folytatódott, az ország függetlenségét biztosító 1967-es kiegyezésig, de az osztrák kormány azelőtt sem merte visszavonni a forradalom ideje alatt hozott döntő fontosságú törvényeket. Ezért az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nem tekinthető kudarcnak s a vértanúk halála sem volt hiábavaló. Bátorságuk, emberi gyarlóságokon felülemelkedni képes tartásuk és helytállásuk örök példát szolgáltat a nemzet mindenkori fiainak a megmaradásért folyatott küzdelemhez. Mert Görgey szavaival élve „az igaz ügy örökre veszve nem lehet”! Számunkra ez az ő valódi üzenetük.

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]