Utolsó 10 cikk
Példaképünk marad Példaképünk marad

 

          Születésének 110. évfordulóján (1908. január 8.) Gróf Czegei Wass Albert erdélyi nagybirtokosra, katonatisztre, íróra, költőre, közéleti személyiségre és politikusra emlékezünk. Egy olyan egyéniségre, aki a vészterhelt 20. század legsötétebb időszakaiban is erkölcsi fáklyaként lobogva mutatta az irányt amerre haladnunk kellett és az utat, amelyen a fényre juthatunk.

Légy az első aki kommentálja
A kormányfőnek távozni kellA kormányfőnek távozni kell

 

 

          Amennyiben a székely zászlót kitűzik a helyi intézményekre, mellette fognak lógni a helyi felelősök is – fenyegette meg Mihai Tudose a székelyeket a Realitatea hírtelevízió egyenes adásában.

Légy az első aki kommentálja
Madéfalva üzeneteMadéfalva üzenete

 

          1764. január 7. vérrel íródott be a székelység történelmébe. E nap hajnalán, ugyanis Madéfalván több száz ártatlan személyt, köztük gyermekeket, asszonyokat és öregeket gyilkoltak halomra báró Siskovicz (mások szerint Siskovics vagy Siskowich) József altábornagy parancsára, Caratto osztrák császári ezredes katonái.

Légy az első aki kommentálja
Embert próbáló időkEmbert próbáló idők

 

          Óesztendő vége és az újnak kezdete a vissza, illetve magunkba tekintés, összegzés és számadás időszaka kell, hogy legyen. Csak így tudjuk ugyanis megállapítani, hogy földi létünk vándorútján most éppen hol járunk, és milyen irányba tartunk.

Légy az első aki kommentálja
Cinkos magyarellenességCinkos magyarellenesség

 

          Az ünneplés egy természetes emberi szükséglet, ezért egyénnek és közösségeknek egyaránt jogában áll, mint ahogy az erre okot adó esemény kiválasztása is. Ez utóbbi során viszont tekintettel kellene lenni mások érzékenységére is.

Légy az első aki kommentálja
Románia nem jogállamRománia nem jogállam

 

          November 15 – én Sepsiszentgyörgyön újra bebizonyosodott, hogy Románia nem jogállam, hiszen egy olyan ország, melyben csendőr bakanccsal tiporják el a magyar nemzeti közösség akaratát, nem nevezhető annak.

Légy az első aki kommentálja
Megbocsájtunk, de nem feledünkMegbocsájtunk, de nem feledünk

 

          A történelem folyamán nem csak messziről jött hordák fosztogatták és mészárolták le a magyarságot, hanem a területszerzési szándékkal ellenünk szövetkezett szomszéd népek is. És cselekedték ezt annak ellenére, hogy éppen a Magyar Királyság védőszárnyai alatt cseperedtek nemzetté.

Légy az első aki kommentálja
A küzdelem folytatódikA küzdelem folytatódik

 

          A nyugati világ kormányai, beleértve a szabadság és demokrácia védelmezőjének magát világszerte kikiáltó Amerikai Egyesült Államokét is, 1956 őszén már a kibontakozásának pillanatában elárulták a magyar forradalmat.

Légy az első aki kommentálja
Gondolatok egy évfordulónGondolatok egy évfordulón

 

          A szabadságvágyat és igényt nem lehet feledtetni, pótolni, vagy elfojtani. Sem megbilincselni, gúzsba kötni és leláncolni. De száműzni, börtönbe zárni, illetve elpusztítani sem.

Légy az első aki kommentálja
Örök főhajtás jár nekikÖrök főhajtás jár nekik

 

          Elődeink alakjának és tetteinek a felidézése nem csak erkölcsi kötelesség, hanem hosszútávon a siker záloga is. Úgy egyénenként, mint nemzetként. Hiszen erényeikből és hibáikból egyaránt tanulni lehet, emberi tartásuk pedig minket is helytállásra kötelez.

Légy az első aki kommentálja


2011 április 23 :: Irodalom > Próza :: Húsvéti gondolatok
Húsvéti gondolatok

 

 

 

 

Húsvéti gondolatok

 

 

 

           Ha bele nézünk a virágvasárnaptól, húsvét hajnaláig tartó bő egy hét történéseinek és megnyilvánulásainak tükrében, gyarló emberi mivoltunkkal szembesülhetünk. Láthatjuk a hívő és kétkedő, határozott és befolyásolható, bátor és meghunyászkodó, hűséges és áruló, kitartó és ingadozó, szerény és fellengzős, segítőkész és fölényes, alázatos és gőgős, szerető és vérszomjas, építő és romboló, ünneplő és káromló, boldog és szenvedő lényt. És ezek mind, mi vagyunk, az ilyenek és olyanok is, a magunk pőreségében.

 

 

 

 

 

 

 

        Mindezt végig gondolva, óhatatlanul belénk nyíllal a kérdés, akkor kik is vagyunk mi tulajdonképpen? Ha egy picit is magunkba nézünk, a válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. Rádöbbenünk ugyanis, hogy mi vagyunk a dicsőítők és keresztre feszítők is, hiszen a rossz csírája ugyan úgy bennünk lakozik, mint a jóé. Az viszont rajtunk múlik, hogy melyik szökken szárba.

 

 

 

 

 

 

 

          A jó Isten ugyanis azért adott szabad akaratot nekünk, hogy eldönthessük, hogyan akarunk élni. Feladva személyiségünket, pénzt hajhászva, eladva lelkünket, eltaposva embertársainkat, hazugságokban fuldokolva, romboló élvezetek rabságában, bűnben fetrengve, vagy pedig egyéniségünk birtokában, nemes célokért küzdve, felemelt fejjel, tiszta lelkiismerettel, másokon segítve, igazunkat érvényesítve, értelmesen és tartalmason. De bárhogyan is döntünk, ne feledjük, hogy megváltozhatunk és száz elbukás után is feltápászkodhatunk. Hiszen Jézus azért vállalta a keresztet és azért halt kínhalált, hogy mi ezt megtehessük, s hogy örökre bebizonyíthassa, a rosszból is kikászálódhatunk, mint ahogy a halálból is van föltámadás.

 

 

 

 

 

 

 

          Éppen ezért az ünnep legyen alkalom a magunkba nézésre és a magunkkal való szembenézésre, mert Megváltónk feltámadása csak akkor hozhatja el nekünk a megtisztulást és a megújulást húsvét hajnalán. Foganjon meg bennünk a hit és szökkenjen szárba a remény, egy igazságosabb és jobb élet eljövetelének a reménye. Egy olyan világé, melyben átlépve sérelmeinken, képesek vagyunk baráti jobbot nyújtani egymásnak. Melyben megbékélhetünk magunkkal és másokkal is. Melyben a szeretet és a tisztelet lesz tetteink mozgató rugója. Melyben béke uralkodik az emberek között.

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]