Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2011 szeptember 22 :: Múltba néző :: A legnagyobb magyar
A legnagyobb magyar

 

 

 

 

A legnagyobb magyar

 

 


     A magyar sors egyik, de nem egyetlen visszásága, hogy a Kossuth által „legnagyobb magyarnak” nevezett gróf Széchenyi István, nem Magyarországon, hanem Bécsben született és az osztrák főváros ma már XIX. kerületét képező Döblingben lelte halálát. Talányos és ellentmondásos élete és elhunyta ellenére, kimagasló egyéniség volt, aki már ifjúkorában rájött, hogy a nemzet felemelkedésének biztosítéka csak a tudás lehet. Vagyona tetemes részét, különböző intézetek és intézmények létrehozására, valamint az ország korszerűsítésére áldozta, másoknak is példát mutatva cselekvő hazafiasságból.

 

 

 

 

 

 

 

 

         Származása ismeretében már érthetőbb, hogy miként válhatott már fiatal korában a reformmozgalom kezdeményezőjévé és hajtómotorjává, ugyanis apja, gróf Széchenyi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítója, anyai nagyapja pedig a Keszthelyen gazdasági iskolát létrehozó és működtető gróf Festetics György. Kevesen tudják, hogy 1808-ban katonai pályára lépve, résztvevője volt a Napóleon elleni háborúknak, megfontolt bátorságával és helytállásával elismerést és megbecsülést szerezve magának.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

        Neki köszönhető például Bernadotte, svéd trónörökösnek a szövetséges hatalmak mellé való átállása, s ezzel a francia seregek vereségével végződő lipcsei csata sorsának eldöntése. Érdemei elismeréséül első osztályú kapitányi rangot kapott, s osztrák, orosz és porosz katonai kitüntetésekben részesült. Sikeres pályafutása ellenére, 1826-ban kilép a hadseregből, hogy politikusként a reformtörekvések élére állhasson.

 

 

 

 

 

 

 

 

        Szabadidejében a polgárosodás és technikai fejlődés útján elindult országokba, így Franciaországba és Angliába tett utazásokat, de megfordult Olaszországban, Görögországban, s Kis-Ázsiában is. a külföldi útjain magába szívott tudást, otthon igyekezett hasznosítani. Neki köszönhető a lóversenyek meghonosítása, a lótenyésztés fellendítése, a Duna hajózhatóvá tétele a Fekete tengerig, a gőzhajózás és gőzgépek használatának bevezetése, a Tisza szabályozása, a Lánchíd építése, a Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Országos Gazdasági Egyesület és Nemzeti Kaszinó létrehozása. Ezen kívül, író, közgazdász, polihisztor, politikus és államférfi egy személyben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

          Bár a reform mozgalom vezetőjeként teljes erejével a ország megújításán dolgozik, mely bizonyos nemesi előjogok megvonását és a polgári társadalom kiépítését feltételezi, nem ért egyet Kossuth Lajos nézeteivel. Kossuth forradalmi radikalizmusával szemben ugyanis jómaga békés úton, a Habsburgokkal együttműködve, reformok által, képzeli el az ország korszerűsítését. Éppen ezért örömmel fogadja a vértelen márciusi forradalom győzelmét, s az uralkodó által is szentesített polgári átalakulást, természetesnek tartván, hogy a Batthyány kormány közlekedési minisztereként folytassa Magyarország megújulásáért végzett munkáját.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

        Éppen ezért, becsületes egyénisége már nem tudta elviselni az általa tisztelt bécsi udvar Magyarországgal szemben megnyilvánuló, a már egyszer jóváhagyott reformok és szabadságjogok visszavonására irányuló politikáját. Mindezek hatására, jelentkezni kezdtek rajta az elmebaj tünetei, ezért 1848 szeptemberében a döblingi ideggyógyintézetbe vonul.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

       1857- re azonban tudata annyira kitisztul, hogy rádöbbenve a Habsburgok álnok voltára, ellenük fordul, memorandumok sokaságával árasztva el a francia és angol kormányt. Mivel politikai tevékenységére az osztrák titkosrendőrség is felfigyel, nagy valószínűséggel, 1860-ban bekövetkezett, öngyilkosságnak álcázott haláláért is őket terheli a felelősség.

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó


Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]