Utolsó 10 cikk
Nem hagyhatjuk szó nélkülNem hagyhatjuk szó nélkül

 

          Az elmúlt nyolc esztendő legnagyobb kormány ellenes tűntetése zajlott szombaton este Budapesten. Joguk van hozzá, hiszen egy működő demokrácia ezt lehetővé teszi. Sokat mondó azonban, hogy erre mindössze hat nappal a FIDESZ – KDMP pártszövetség elsöprő, győzelmét hozó parlamenti választások után került sor.

 

Légy az első aki kommentálja
Az intő ukrán példaAz intő ukrán példa

 

          A Magyarországon vasárnap lezajlott parlamenti választás eredményei csak szombaton fognak majd véglegessé válni, azonban a leadott szavazatok 98% - a megszámlálása után az már kiderült, hogy a FIDESZ – KDMP koalíció elsöprő győzelmet aratott.  

Légy az első aki kommentálja
Fontoljuk megFontoljuk meg

 

 

          Európa nyugati fele egyre nagyobb léptekkel rohan a vesztébe. És ez a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik, mert megroppantották az egykor hatalmas és befolyásos nemzetek gerincét.Európa nyugati fele egyre nagyobb léptekkel rohan a vesztébe. 

Légy az első aki kommentálja
Nem adhatjuk felNem adhatjuk fel

 

          Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, hiszen nagypénteken bekövetkezett kereszthalálával Jézus megváltotta bűneitől az emberiséget. Vasárnapi feltámadása által pedig az elmúlás fölött is győzedelmeskedett és ezzel beteljesítette a próféciát.  

Légy az első aki kommentálja
Ördögi színjátékÖrdögi színjáték

 

          Felháborító ugyan, de nem meglepő a román taláros testület hétfői döntése, mely kimondja, hogy a marosvásárhelyi római katolikus iskola újraalapításáról rendelkező törvény alkotmányellenes. 

Légy az első aki kommentálja
SzabadságharcainkSzabadságharcaink

 

       Az 1848 – 49 – es magyar forradalom és szabadságharc magasztos eszméinek, valamint dicső tetteinek emlékezete örökre beleégett a nemzet lelkébe, illetve tudatába. Onnan pedig sem utasítással, sem parancsszóval, de még fenyegetőzéssel sem lehet kitörülni, mert ez a mi szellemi örökségünk és az is marad.

Légy az első aki kommentálja
Tiltott megemlékezésTiltott megemlékezés

   

     Halálának (1998. 02. 17) évfordulóján, Sepsiszentgyörgyön immár negyedik alkalommal hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt a vártemplom fala mellett tiszteletére ültetett fa tövében elhelyezett emléktáblánál. Az idei megemlékezést azonban beárnyékolta a rendőrség, fenyegetésnek is beillő átirata, melyben a rendezvény megtartásának súlyos következményeire figyelmeztették az érintetteteket.

Légy az első aki kommentálja
Fenyegetés és jogsértésFenyegetés és jogsértés

 

      A 2002/31 – es sürgősségi kormányrendelet 5. cikkelye szerint Romániában 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel és bizonyos jogok megvonásával büntethető az emberiesség elleni népirtásért, illetve háborús bűncselekményekért elítélt személyek kultuszának nyilvánosság előtt történő népszerűsítése

Légy az első aki kommentálja
Tudatos rémhírkeltés?Tudatos rémhírkeltés?

 

          „Meg nem erősített hírek szerint, a mai napon megérkezett Sepsiszentgyörgyre a Románia által az EU követelésének megfelelően befogadott migránsok első ötvenfős csoportja, amelyet a városban telepített le a román hatalom."  

Légy az első aki kommentálja
Rágalmaz és félrevezetRágalmaz és félrevezet

 

          Háborús bűnök és népirtás nyilvános támogatása, illetve demagóg eszmék nyilvános hirdetése vádjával tett feljelentést a brassói táblabíróság mellett működő ügyészségen Mircea Diacon, a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője, Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke ellen

Légy az első aki kommentálja


2011 október 06 :: Múltba néző :: Elfeledett Mártírjaink
Elfeledett Mártírjaink

 

 

 

 

Elfeledett Mártírjaink

 

 

 

           Fekete betűkkel van beírva október 6. a magyar történelembe, hiszen 1849-ben Budapesten ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét és Aradon azokat a magas rangú honvédtiszteket, akik emléke 13 aradi vértanúként maradt fenn az utókor számára. Közülük egy altábornagyi és tizenegy vezérőrnagyi rangot viselt, Lázár Vilmos ezredest pedig azért kezelték tábornokként, mert a szabadságharc vége felé egy seregtestet irányított.

 

 

 

 

 

 

 

 

          E tragédia árnyékában hajlamosak vagyunk megfeledkezni a többi halálra ítélt és kivégzett, vagy súlyos börtönbüntetéssel sújtott és ott elhunyt honvédtisztről, akiknek a pontos számát nem is ismerjük. Bona Gábor számításai szerint, a honvédseregnek csak a tábornoki és törzstiszti karából, 22 főt végeztek ki, 14 halt meg fogságban és 273 fő 2-9 évig terjedő várfogságot szenvedett.

 

 

 

 

 

 

 

 

       A századosok közül 364 került hadbíróság elé, közülük 7 főn hajtották végre a halálos ítéletet, 245 fő 1-től, 20 évig terjedő várfogságot kapott, többségük ítélete 6, 10 vagy 12 évre szólt. Az ő emlékük elhalványodott, vagy már ki is törlődött a köztudatból. Nincs ez helyén, hiszen a többi is olyan hős volt, mint az aradi 13 és ugyan úgy áldozta életét a Magyar Hazáért, mint ők, ezért róluk sem szabad méltatlanul megfeledkezni.

 

 

 

 

 

 

 

         A megtorlások a Székelyföldet sem kerülték el, ugyanis az osztrák hatóságok nem feledték, hogy 1848-ban a rebellis székelyek akadályozták meg Magyarország hátbatámadását, s ezáltal a forradalom mihamarabbi vérbefojtását. A leszámolások halálos áldozatai között egy háromszéki és két csíki származású alezredes található.

 

 

 

 

 

 

 

         Közülük, a nemesi származású Szabó Ferdinánd (Nándor) – ’48-as alezredes, 1820-ban, Bibarcfalván született és 1853-ban a csehországi Olmütz várában lelte halálát. Szabó János cs. kir. főhadnagy fiaként a kézdivásárhelyi katonai nevelőintézetben tanul, melyet sikeresen el is végez. 1838-ban már hadfi, 1846-ban pedig alhadnagy. Kezdetben a Délvidéken és a feldunai hadtestnél szolgál, majd a honvédséghez csatlakozik és Bem parancsnoksága alatt részt vesz az erdélyi hadjáratban.

 

 

 

 

 

 

 

 

         A győztes nagyszebeni csata után a tábornok, zászlóaljával együtt haza küldi Háromszékre, de 1949. Március 19-én dandárjával a feketehalmi ütközetben ismét a fő sereghez csatlakozik. A csatákban tanúsított vitézségéért többször kitűntetik és előléptetik, így az osztrák haderő, március 21-én történt Erdélyből való kiverése után, már alezredesként veszi át a tömösi szoros védelmét. Június 19-én itt éri, a Lüders tábornok által vezetett orosz haderő fő hadoszlopának betörése, mellyel szemben a sokszoros túlerő miatt csak pár órán keresztül képes tartani a magát.

 

 

 

 

 

 

 

 

          A csatatérről való távozása közben, 600 gyalogosával és 50 lovasával, egy alkalommal visszavág az őket üldöző 2000 főnyi orosz lovasságnak, több száz ellenséges katona halálát okozva, de végül visszavonul Sepsiszentgyörgyre. Ettől kezdve, a mostanig vitézül harcoló honvédtiszt cselekedeteiről sokszor ellentmondásos, tehát még kutatást igénylő hírek maradtak fenn. Ezek szerint nem vesz részt a június 23-án lezajló első kökösi csatában, sőt, Sepsiszentgyörgyről is visszavonulva, lehetővé teszi annak orosz megszállását.

 

 

 

 

 

 

 

 

          A július 2-án zajló és Gábor Áron halálával végződő, második kökösi csatában azonban már vitézségével újra kitünteti magát, hogy a július 5-én, a közben visszafoglalt Sepsiszentgyörgyöt ért, az eprestetői csatában kicsúcsosodó, orosz támadás idején, ismét méltatlanul viselkedjék. A történtek után még semmi sincs veszve, de ő érthetetlen módon, harc nélkül visszavonul előbb Tusnádra, majd Csíkszeredába. Pontosan nem tudni, hogy mindez miért történt, azonban tény, hogy szabadságharc leverése után a császári hadbíróság Nagyszebenben halálra ítéli, majd az ítéletet később 16 évi várfogságra módosítja.

 

 

 

 

 

 

 

          Október folyamán van, tehát amire emlékeznünk, de ezt a hősök előtti kegyelet teljes főhajtás és bizakodó büszkeség, s nem a kétségbeesett gyász és örök reménytelenség jegyében kell tennünk.

 

 

 

 

 

 

 

 

       Hiszen a forradalmi eszmék végül is diadalmaskodtak, s néhány év múlva Magyarország és Erdély is elnyerte szabadságát. Azt viszont ne feledjük, hogy küzdelem és áldozatok nélkül ez soha sem történhetett volna meg.

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]