Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2011 november 07 :: Múltba néző :: A harcot és küzdelmet vállalni kell
A harcot és küzdelmet vállalni kell

 

 

 

 

A harcot és küzdelmet vállalni kell

 

 

 

           A II. világháború folyamán, az 1944. augusztus 23-án sikeresen végrehajtott katonai puccsot követően az addig szövetséges Németországot cserbenhagyva, Románia átállt a Szovjetunió oldalára, és dél- Erdélyben szinte azonnal nekifogott magyar nemzetiségű állampolgárai tömeges internálásának. Később ugyan ez a sors várt a szovjet és az őket kísérő román csapatok előrenyomulása során elfoglalt, észak-erdélyi területek, így a Székelyföld magyar lakosságára is.

 

 

 

 

 

 

 

 

          A román hatóságok intézkedései során, 1944. augusztus 24 és 1945 októbere között, ártatlan magyar férfiak tízezreit hurcolták az ország területén felállított 36 láger valamelyikébe. Ezek közül a leghírhedtebb, a haláltáborként emlegetett barcaföldvári gyűjtőközpont volt, ugyanis az embertelen bánásmód hatására, illetve a nyomorúságos körülmények miatt kitört tífuszjárvány következtében, több ezren lelték itt halálukat. Ungvári Barna András, akkori hídvégi tiszteletes kitartó küzdelmének köszönhetően, 2000-ben végre sikerült emlékjelt állítani a fedetlen holttestüket takaró egyik tömegsír hantjára. emlékezők elhelyezni a kegyelet virágait.

 

 

 

 

 

 

 

 

          November negyedikén, immár tizenkettedik alkalommal gyűltek össze az egykor Barcaföldváron tobzódó gyűlölet áldozataira emlékezők. A brassói magyar történelmi egyházak lelkészei jelenlétében zajló eseményen a politikusok és civil szervezetek mellett, a környező települések magyarságának tagjai is szép számban képviselték közösségüket.

 

 

 

 

 

 

 

          Miután Nagy János, hídvégi református tiszteletes köszöntötte az egybegyűlteket, Ungvári Barna András, uzoni lelkész az 1928-ban Szárazajtán született, majd Köpecre telepedett és ott nyugdíjazásáig bányászként dolgozó, Incze Imre sorsának felidézésével érzékeltette, a földvári táborban sínylődő magyarok megpróbáltatásait. Az érintett által elmondott és Benkő Levente jóvoltából lejegyzett visszaemlékezésből kiderül, hogy a foglyok között rendszeresen megforduló román papok az ortodox hitre való áttérőknek szabadulást ígértek, és valóban haza engedték azt a néhány embert, aki cserébe hajlandó volt nemzetét és vallását megtagadni.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Elbeszéléséből az is kiderül, hogy a fogvatartottak közül, csak a mély hittel rendelkezők voltak képesek küzdeni az életben maradásért és átvészelni a kegyetlen és elviselhetetlen megpróbáltatásokat. Az ő példájuk is azt igazolja, hogy a harcot, a küzdelmet minden körülmények között vállalni kell.

 

 

 

 

 

 

 

        Bálint László, brassói ref. lelkipásztor, rokonának, a feldobolyi Bacsó Lajos, szintén Benkő Levente könyvében megjelent vallomásából idézve emlékezett és emlékeztetett a gyűlölet és emberi kegyetlenség sötét éveire. Bacsó, és fogolytársai táborbeli tartása, bátor viselkedése és cselekedetei szintén a reményből táplálkozó megoldáskeresésre ösztökélnek, a bárgyú belenyugvással szemben, még a kilátástalannak tűnő helyzetekben is.

 

 

 

 

 

 

 

          Koszta István, brassói evangélikus lelkész szerint nehézségek és a szenvedés, nem kell, feltétlenül a kárunkra legyen, hiszen megerősít, együvé kovácsol bennünket, hogy egy hittel, egy szájjal egy lélekkel vallhassuk azt, amiért őseink életüket áldozták az évszázadok során, ezzel ismét bebizonyítván, hogy a magyar nép szabadságvágyát nem lehet elpusztítani.

 

 

 

 

 

 

 

         Lelkünk minden melegével és szeretetével fordulunk hozzád Urunk és imádkozunk az itt ártatlanul szenvedőkért és elhunytakért- fohászkodott Máthé Vilmos, római katolikus plébános.

 

 

 

 

 

 

 

       Füzes Oszkárné, Bajtai Erzsébet, Magyarország bukaresti nagykövetének felesége arra kérte az egybegyűlteket, hogy a tömegsír mellett állva, és az ártatlanul meghurcoltakra emlékezve, azért imádkozzanak, hogy az emberiség többé soha se kövessen el az itt megtörténtekhez hasonló bűntetteket.

 

 

 

 

 

 

 

          A felszólalók sorát, Kovács Attila, brassói RMDSZ elnök zárta, majd az emlékmű megkoszorúzása következett, mely alkalomból a sepsiszentgyörgyi és brassói, 56-os bajtársak közösen rótták le kegyeletüket. Háromszékről még koszorút helyezett el a hídvégi RMDSZ és Márton Árpád, parlamenti képviselő. Az alkalomhoz illő visszafogottsággal és méltóságteljesen lezajlott rendezvény, a fogolytáborban sínylődött magyarok emlékére a hídvégi parókián kialakított emlékszoba megtekintésével és szeretetvendégséggel zárult.

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

 

További fotók:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]