Utolsó 10 cikk
Megbocsájtunk, de nem feledünkMegbocsájtunk, de nem feledünk

 

          A történelem folyamán nem csak messziről jött hordák fosztogatták és mészárolták le a magyarságot, hanem a területszerzési szándékkal ellenünk szövetkezett szomszéd népek is. És cselekedték ezt annak ellenére, hogy éppen a Magyar Királyság védőszárnyai alatt cseperedtek nemzetté.

Légy az első aki kommentálja
A küzdelem folytatódikA küzdelem folytatódik

 

          A nyugati világ kormányai, beleértve a szabadság és demokrácia védelmezőjének magát világszerte kikiáltó Amerikai Egyesült Államokét is, 1956 őszén már a kibontakozásának pillanatában elárulták a magyar forradalmat.

Légy az első aki kommentálja
Gondolatok egy évfordulónGondolatok egy évfordulón

 

          A szabadságvágyat és igényt nem lehet feledtetni, pótolni, vagy elfojtani. Sem megbilincselni, gúzsba kötni és leláncolni. De száműzni, börtönbe zárni, illetve elpusztítani sem.

Légy az első aki kommentálja
Örök főhajtás jár nekikÖrök főhajtás jár nekik

 

          Elődeink alakjának és tetteinek a felidézése nem csak erkölcsi kötelesség, hanem hosszútávon a siker záloga is. Úgy egyénenként, mint nemzetként. Hiszen erényeikből és hibáikból egyaránt tanulni lehet, emberi tartásuk pedig minket is helytállásra kötelez.

Légy az első aki kommentálja
A demokrácia megcsúfolásaA demokrácia megcsúfolása

 

 

          Rendőri erőszakba torkolt Katalóniában a vasárnap megtartott népszavazás, mely a jelenleg Spanyolországhoz tartozó tartomány függetlenségéről, vagy ennek elutasításáról volt hívatott dönteni.

Légy az első aki kommentálja
A németeknek elegük lettA németeknek elegük lett

 

          Vereségnek is beillő győzelmet aratott Németországban az Angela Merkel által vezetett CDU/CSU, vagyis a Kereszténydemokrata Unió és Bajor Keresztény – szociális Unió által alkotott pártszövetség a vasárnapi választásokon.

Légy az első aki kommentálja
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja


2011 november 08 :: Múltba néző :: Illúziók nélkül
Illúziók nélkül

 

 

 

 

Illúziók nélkül

 

 

 

           A Székely Nemzeti Múzeumban az elmúlt hét derekán, a Bartók termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt került sor, a Székely Akadémia első előadására. Amint Kádár Gyula történész bevezetőjéből megtudtuk, e számunkra még szokatlan elnevezés, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ szervezet és városi tanács által, a kevésbé köztudott, de ugyanakkor fontos ismeretek átadása érdekében életre hívott fórumot takarja. Az előadóról elmondta, hogy Békés megyében való születése révén, már gyermekkorában szembesült a szomszédos ország területén élő magyarok sorsával, a 70-es években pedig, diákként Erdélyben bolyongva, közvetlenül is megismerhette azt.

 

 

 

 

 

 

 

 

        Így nem véletlen, hogy a Szegedi és Babeş- Bolyai Egyetem tanáraként is, tudományos tevékenységének fő témája a terület magyar népességének 20. századi történelme lett. Vincze Gábor, előadása során néhány, számunkra mai napig indokolatlan történés okaira világított rá, egyúttal eloszlatva, a hozzájuk kötődő illúziókat is, melyekkel valóban le kell számolni egy egészséges történelemszemlélet kialakítása érdekében. Jövőt ugyanis, csak a múlt helyes ismeretének birtokában lehet építeni.

 

 

 

 

 

 

 

         Megtudhattuk, hogy az előrenyomuló szovjet hadsereg, Jászvásár 1944. augusztus 22. Történt elfoglalásával rákényszerítette Mihály királyt az augusztus 23 puccs végrehajtására, melynek során az országot irányító németbarát Antonescu marsallt letartóztatták. E lépés megtételével lehetőség nyílt a tűzszüneti egyezmény megkötésére, melyre 1944. szept. 12. kerül sor, miután az oroszok, 130 000 román hadifoglyot ejtenek. A diktátumjellegű dokumentum, észak Erdélyre vonatkozóan így fogalmaznak: „Erdély, (vagy annak legnagyobb része) adassék vissza Romániának.

 

 

 

 

 

 

 

 

          A további események kulcsa, éppen ebben a zárójelben lévő fél mondatban rejlik, ugyanis világosan kitűnik belőle, hogy Sztálin egyelőre úgy tesz, mintha nem állna szándékában a bécsi döntés által Magyarországnak ítélt területet teljes egészében a románoknak átjátszani. Az Erdélyt bármi áron megszerezni akaró Romániát ez sokszor meggondolatlan és mélyen elitélendő lépések és intézkedések megtételére kényszeríti a háború hátra lévő időszakában, melyek román katonák és magyar emberek ezreinek életébe kerültek. Közéjük tartozott a román hadsereg ágyútöltelékként való felhasználásának eltűrése éppúgy, mint az ártatlan magyar lakósság legyilkolása és internálása.

 

 

 

 

 

 

 

          A szovjetekkel előrenyomuló román hadsereg nyomában, a Székelyföldön újra berendezkedik a román közigazgatás, mely helyet ad az úgymond rendteremtő, román félkatonai alakulatok több tucat magyar lemészárolását eredményező garázdálkodásainak. Mégsem e tragikus tényeknek tulajdonítható a román közigazgatás észak- Erdély többi részében való bevezetésének, az orosz katonai parancsnokság általi megtiltása, hanem a háttérben zajló politikai játszmáknak.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Sztálin ugyanis a bizonytalanság fenntartásával akarta Romániát, egyre nagyobb háborús szerepvállalásra és a hatalomnak a kommunisták kezébe való adására kényszeríteni. Az így előállt helyzet, ha csak röpke 4 hónapig is, de alkalmat adott az észak-erdélyi magyarság önszerveződésre, azonban a román politikusok hallani sem akartak a hatalom magyarokkal való megosztásáról, ezért végig a Romániához való csatlakozás hívei maradtak.

 

 

 

 

 

 

 

        Miután a már említett lavírozással Mihály királyt 1945. március 6-án rákényszerítették az orosz barát és kommunista Petru Groza, miniszterelnökké való kinevezésére, vége szakadt a magyar reményeket keltő állapotnak, ugyanis Románia engedélyt kap észak- Erdély újbóli bekebelezésére.

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó


Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]