Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2012 január 16 :: Múltba néző :: Szabadságeszményeink őre volt
Szabadságeszményeink őre volt

 

 

 

 

Szabadságeszményeink őre volt


 

 

    A történelem folyamán mindig voltak és remélhetőleg lesznek, olyan személyiségeink, akik csendben, szerényen, de annál konokabbul végezték mindennapi és a nemzet megmaradása szempontjából nélkülözhetetlen munkájukat. Ők azok, akik saját érdekeiket félretéve, tevékenységüket a közjó, szolgálatába állították, s vágyaikat, álmaikat, karrierjüket és nem egy esetben az életüket is feláldozták a haza vagy szülőföld oltárán. Ők azok, akik átvették, megőrizték és tovább adták édes anyanyelvünket, múltunk ismeretét, önazonosságtudatunkat és szokásainkat. És ugyancsak ők azok, akik az erőszakkal ránk kényszerített csend dermesztő évei alatt is hallatni merték a hangjuk és félelmüket legyűrve, így-vagy úgy ellenszegültek a létünkre törő hatalomnak. Közéjük tartozott Incze László pedagógus, történelem tanár és muzeológus is, akinek eddig méltatlanul mellőzött személyéről, a feledés fátylát kötelességünknek érezzük fellebbenteni.

 

 

 

 

 

 

 

 

          A kézdivásárhelyiek Laci bácsija, polgári családban jött a világra Baróton, 1928. december 14-én. Szülővárosában, majd rövidebb ideig Segesváron tanult. A második világháború eseményei miatt félbeszakított középiskolát a székelyudvarhelyi római katolikus gimnáziumban fejezte be 1947-ben, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem történelem– filozófia szakára iratkozott be, melyen 1952-ben kiváló eredménnyel diplomázott. Rövid ideig Mezőbándon, majd 1953-tól, 1970-ig, Kézdivásárhelyen tanított. Még ebben az évben az ő személyes kiállásának is köszönhetően, Turóczi Mózes 1848-as ágyúöntő kézdivásárhelyi házában megnyitották a Gábor Áron és céhtörténeti kiállítást, mely 1972. március 3-tól Kovászna megye múzeumi hálózatának részévé, 1990-től pedig a Székely Nemzeti Múzeum külső egységévé vált. Ettől kezdődően, 2007. április 2. bekövetkezett haláláig, a Céhtörténeti Múzeum néven ismert részleg vezetője, fáradhatatlan őrzője és gyarapítója volt.

 

 

 

 

 

 

 

 

       Amint az ilyenkor lenni szokott, a felsoroltak felvillantják ugyan élete főbb állomásait, de mit sem érzékeltetnek az őt körülvevő ellenséges világban gyötrődő értelmiségi, kétségekkel telített, mindennapi küzdelmeiből. Mivel az önmagában vívódó, de kifelé kemény és igaza tudatában hajthatatlan, magán és közéleti ember, tanár és tudós, intézményalapító és intézményépítő személyiség alakját, a maga árnyalt és sokoldalú mivoltában szeretnénk felidézni, engedtessék meg nekünk, hogy az alábbiakban őt jól ismerő és éppen ezért tisztelő neves tudósok, írásaiból szemelgessek. Tesszük ezt Incze László rátermettsége szakértelme és emberi tartása bizonyításának, valamint a múzeumalapításban játszott szerepe megerősítésének szándékával is.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár, a MTA külső tagja, többek között a következőket írta róla:
“Incze László évtizedeken át az önismeret, az erdélyi magyar nemzettudat, a ’48-as polgári forradalom szabadságeszményeinek hűséges őreként, nagy áldozattal és becsülettel munkálkodott. Amikor a totalitárius hatalom asszimilációs politikája már-már a groteszk határát súrolta, Incze László intézménye továbbra is megőrizte eredeti arcélét és szerepét.”
          Dr. Egyed Ákos, történész, nyugalmazott professzor, a MTA külső tagja pedig így vélekedik:
„Sok embert ismerek múltból, s jelenből, akik foglalkozásukat hivatásszerűen végzik, de olyant, aki a teljes magánéletét, életmódját a közösségi feladatokhoz igazítja, annál kevesebbet. Incze László muzeológus bízvást sorolható az utóbbiak közé.”

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]