Utolsó 10 cikk
Példaképünk marad Példaképünk marad

 

          Születésének 110. évfordulóján (1908. január 8.) Gróf Czegei Wass Albert erdélyi nagybirtokosra, katonatisztre, íróra, költőre, közéleti személyiségre és politikusra emlékezünk. Egy olyan egyéniségre, aki a vészterhelt 20. század legsötétebb időszakaiban is erkölcsi fáklyaként lobogva mutatta az irányt amerre haladnunk kellett és az utat, amelyen a fényre juthatunk.

Légy az első aki kommentálja
A kormányfőnek távozni kellA kormányfőnek távozni kell

 

 

          Amennyiben a székely zászlót kitűzik a helyi intézményekre, mellette fognak lógni a helyi felelősök is – fenyegette meg Mihai Tudose a székelyeket a Realitatea hírtelevízió egyenes adásában.

Légy az első aki kommentálja
Madéfalva üzeneteMadéfalva üzenete

 

          1764. január 7. vérrel íródott be a székelység történelmébe. E nap hajnalán, ugyanis Madéfalván több száz ártatlan személyt, köztük gyermekeket, asszonyokat és öregeket gyilkoltak halomra báró Siskovicz (mások szerint Siskovics vagy Siskowich) József altábornagy parancsára, Caratto osztrák császári ezredes katonái.

Légy az első aki kommentálja
Embert próbáló időkEmbert próbáló idők

 

          Óesztendő vége és az újnak kezdete a vissza, illetve magunkba tekintés, összegzés és számadás időszaka kell, hogy legyen. Csak így tudjuk ugyanis megállapítani, hogy földi létünk vándorútján most éppen hol járunk, és milyen irányba tartunk.

Légy az első aki kommentálja
Cinkos magyarellenességCinkos magyarellenesség

 

          Az ünneplés egy természetes emberi szükséglet, ezért egyénnek és közösségeknek egyaránt jogában áll, mint ahogy az erre okot adó esemény kiválasztása is. Ez utóbbi során viszont tekintettel kellene lenni mások érzékenységére is.

Légy az első aki kommentálja
Románia nem jogállamRománia nem jogállam

 

          November 15 – én Sepsiszentgyörgyön újra bebizonyosodott, hogy Románia nem jogállam, hiszen egy olyan ország, melyben csendőr bakanccsal tiporják el a magyar nemzeti közösség akaratát, nem nevezhető annak.

Légy az első aki kommentálja
Megbocsájtunk, de nem feledünkMegbocsájtunk, de nem feledünk

 

          A történelem folyamán nem csak messziről jött hordák fosztogatták és mészárolták le a magyarságot, hanem a területszerzési szándékkal ellenünk szövetkezett szomszéd népek is. És cselekedték ezt annak ellenére, hogy éppen a Magyar Királyság védőszárnyai alatt cseperedtek nemzetté.

Légy az első aki kommentálja
A küzdelem folytatódikA küzdelem folytatódik

 

          A nyugati világ kormányai, beleértve a szabadság és demokrácia védelmezőjének magát világszerte kikiáltó Amerikai Egyesült Államokét is, 1956 őszén már a kibontakozásának pillanatában elárulták a magyar forradalmat.

Légy az első aki kommentálja
Gondolatok egy évfordulónGondolatok egy évfordulón

 

          A szabadságvágyat és igényt nem lehet feledtetni, pótolni, vagy elfojtani. Sem megbilincselni, gúzsba kötni és leláncolni. De száműzni, börtönbe zárni, illetve elpusztítani sem.

Légy az első aki kommentálja
Örök főhajtás jár nekikÖrök főhajtás jár nekik

 

          Elődeink alakjának és tetteinek a felidézése nem csak erkölcsi kötelesség, hanem hosszútávon a siker záloga is. Úgy egyénenként, mint nemzetként. Hiszen erényeikből és hibáikból egyaránt tanulni lehet, emberi tartásuk pedig minket is helytállásra kötelez.

Légy az első aki kommentálja


2013 június 04 :: Publicisztika :: Magyarként akarunk élni
Magyarként akarunk élni

 

 

 

 

Magyarként akarunk élni

 

 

 

           A trianoni békediktátum, a világtörténelemben addig, és azóta is egyedülálló módon darabolta fel egy ország területét, s szakította szét egy nemzet testét. És történt mindez, a győztes nagyhatalmak, köztük Nagy –Britannia, Franciaország, Olaszország és Amerikai Egyesült Államok, akaratából, egy olyan háború lezárásaként, melyet az osztrák trónörökös Sarajevoban történt meggyilkolásával a nyugat tudatosan provokált ki, és amelyben a magyarság saját akaratán kívül volt kénytelen részt venni, hiszen az Osztrák Birodalom részeként, másként nem cselekedhetett.

 

 

 

 

 

 

 

 

          A diktátum következtében Magyarország területe 282 000 km2-ről, 93 000 km2-re csökkent, lakóinak száma pedig 18,2 millióról, 7,6 millióra esett vissza. A termőföld 61,4, a faállomány 88 a vasúthálózat 62,2 a kiépített utak 64,5, a nyersvas 83,1, az ipartelepek 55,7, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába.

 

 

 

 

 

 

 

          A hazáját sújtó példátlan igazságtalanságról, a magyar tárgyaló küldöttséget vezető gróf Apponyi Albert, a békekonferencia legfelsőbb tanácsa előtt 1920. január 16-án elmondott híres beszédében, így vélekedett:

 

 

 

 

 

 

 


           „Uraim! Anélkül, hogy e kérdés részleteibe bocsátkoznék, hiszen ezt benyújtandó okmányaink fogják megtenni, ki kell jelentenem, hogy ezt az ítéletet nem lehet kimondani oly nemzet fölött, amely abban a pillanatban, amidőn a háború kitört, nem bírt teljes függetlenséggel és legfeljebb csak befolyást gyakorolhatott az Osztrák–Magyar Monarchia ügyeire és amely nemzet ezt, mint a legutóbb nyilvánosságra hozott okmányok bizonyítják, fel is használta arra, hogy helytelenítse azokat a lépéseket, amelyeknek a háborút elő kellett idézniök.”

 

 

 

 

 

 

 

 

          Apponyi beszéde a magyar történelmet még felületesen sem ismerő nagyhatalmi tárgyalóküldöttségek több tagjára is nagy hatást gyakorolt, de mivel Magyarország bűnös feldarabolása már évekkel azelőtt eldöntetett, a történelmi érvek és tények felsorakoztatása ellenére ez egyezség eredeti formájában maradt.

 

 

 

 

 

 

 

          Nos, ez Trianon. Nekünk, magyaroknak örök gyász, a minket naponta rohamozó, szolgává átnevelni akaró, újabb és újabb gyarmatosítóknak pedig örömünnep. A történtek miatt azonban nem szabad siránkozni, még akkor sem, ha ezek hatását, a mai napig nyögi a nemzet, és nem csak annak határokon kívül rekesztett milliói, hanem a megcsonkított országon belüli része is.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Ugyanis nem meddő kesergéssel tudjuk, ha felszámolni egyelőre nem is, de legalább feloldani a ránk mért kegyetlen csapás következményeit, hanem csak fogcsikorgató tenni akarással, önmagunk tanulás általi, kitartó és folyamatos pallérozásával, valamint anyagi és számbeli gyarapodásunkkal.

 

 

 

 

 

 

 

          Emlékezni azonban szükséges, hiszen jövőt, csak a múltra alapozva lehet építeni, ezért arról napjaink nemzedékeinek is tudnia kell, mint ahogy a benne rejlő igazságról is. Akaratunkat pedig jó hangosan fogalmazzuk meg, hogy Bukarestig és Brüsszelig hallatsszék, a trianoni diktátum aláírásának évfordulóján meghúzott harangjaink zúgásával együtt. Mi közösen ugyanis azt hirdetjük, hogy szülőföldünkön továbbra is magyarként akarunk élni.

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó


Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]