Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2013 június 04 :: Publicisztika :: Magyarként akarunk élni
Magyarként akarunk élni

 

 

 

 

Magyarként akarunk élni

 

 

 

           A trianoni békediktátum, a világtörténelemben addig, és azóta is egyedülálló módon darabolta fel egy ország területét, s szakította szét egy nemzet testét. És történt mindez, a győztes nagyhatalmak, köztük Nagy –Britannia, Franciaország, Olaszország és Amerikai Egyesült Államok, akaratából, egy olyan háború lezárásaként, melyet az osztrák trónörökös Sarajevoban történt meggyilkolásával a nyugat tudatosan provokált ki, és amelyben a magyarság saját akaratán kívül volt kénytelen részt venni, hiszen az Osztrák Birodalom részeként, másként nem cselekedhetett.

 

 

 

 

 

 

 

 

          A diktátum következtében Magyarország területe 282 000 km2-ről, 93 000 km2-re csökkent, lakóinak száma pedig 18,2 millióról, 7,6 millióra esett vissza. A termőföld 61,4, a faállomány 88 a vasúthálózat 62,2 a kiépített utak 64,5, a nyersvas 83,1, az ipartelepek 55,7, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába.

 

 

 

 

 

 

 

          A hazáját sújtó példátlan igazságtalanságról, a magyar tárgyaló küldöttséget vezető gróf Apponyi Albert, a békekonferencia legfelsőbb tanácsa előtt 1920. január 16-án elmondott híres beszédében, így vélekedett:

 

 

 

 

 

 

 


           „Uraim! Anélkül, hogy e kérdés részleteibe bocsátkoznék, hiszen ezt benyújtandó okmányaink fogják megtenni, ki kell jelentenem, hogy ezt az ítéletet nem lehet kimondani oly nemzet fölött, amely abban a pillanatban, amidőn a háború kitört, nem bírt teljes függetlenséggel és legfeljebb csak befolyást gyakorolhatott az Osztrák–Magyar Monarchia ügyeire és amely nemzet ezt, mint a legutóbb nyilvánosságra hozott okmányok bizonyítják, fel is használta arra, hogy helytelenítse azokat a lépéseket, amelyeknek a háborút elő kellett idézniök.”

 

 

 

 

 

 

 

 

          Apponyi beszéde a magyar történelmet még felületesen sem ismerő nagyhatalmi tárgyalóküldöttségek több tagjára is nagy hatást gyakorolt, de mivel Magyarország bűnös feldarabolása már évekkel azelőtt eldöntetett, a történelmi érvek és tények felsorakoztatása ellenére ez egyezség eredeti formájában maradt.

 

 

 

 

 

 

 

          Nos, ez Trianon. Nekünk, magyaroknak örök gyász, a minket naponta rohamozó, szolgává átnevelni akaró, újabb és újabb gyarmatosítóknak pedig örömünnep. A történtek miatt azonban nem szabad siránkozni, még akkor sem, ha ezek hatását, a mai napig nyögi a nemzet, és nem csak annak határokon kívül rekesztett milliói, hanem a megcsonkított országon belüli része is.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Ugyanis nem meddő kesergéssel tudjuk, ha felszámolni egyelőre nem is, de legalább feloldani a ránk mért kegyetlen csapás következményeit, hanem csak fogcsikorgató tenni akarással, önmagunk tanulás általi, kitartó és folyamatos pallérozásával, valamint anyagi és számbeli gyarapodásunkkal.

 

 

 

 

 

 

 

          Emlékezni azonban szükséges, hiszen jövőt, csak a múltra alapozva lehet építeni, ezért arról napjaink nemzedékeinek is tudnia kell, mint ahogy a benne rejlő igazságról is. Akaratunkat pedig jó hangosan fogalmazzuk meg, hogy Bukarestig és Brüsszelig hallatsszék, a trianoni diktátum aláírásának évfordulóján meghúzott harangjaink zúgásával együtt. Mi közösen ugyanis azt hirdetjük, hogy szülőföldünkön továbbra is magyarként akarunk élni.

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó


Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]