Utolsó 10 cikk
Példaképünk marad Példaképünk marad

 

          Születésének 110. évfordulóján (1908. január 8.) Gróf Czegei Wass Albert erdélyi nagybirtokosra, katonatisztre, íróra, költőre, közéleti személyiségre és politikusra emlékezünk. Egy olyan egyéniségre, aki a vészterhelt 20. század legsötétebb időszakaiban is erkölcsi fáklyaként lobogva mutatta az irányt amerre haladnunk kellett és az utat, amelyen a fényre juthatunk.

Légy az első aki kommentálja
A kormányfőnek távozni kellA kormányfőnek távozni kell

 

 

          Amennyiben a székely zászlót kitűzik a helyi intézményekre, mellette fognak lógni a helyi felelősök is – fenyegette meg Mihai Tudose a székelyeket a Realitatea hírtelevízió egyenes adásában.

Légy az első aki kommentálja
Madéfalva üzeneteMadéfalva üzenete

 

          1764. január 7. vérrel íródott be a székelység történelmébe. E nap hajnalán, ugyanis Madéfalván több száz ártatlan személyt, köztük gyermekeket, asszonyokat és öregeket gyilkoltak halomra báró Siskovicz (mások szerint Siskovics vagy Siskowich) József altábornagy parancsára, Caratto osztrák császári ezredes katonái.

Légy az első aki kommentálja
Embert próbáló időkEmbert próbáló idők

 

          Óesztendő vége és az újnak kezdete a vissza, illetve magunkba tekintés, összegzés és számadás időszaka kell, hogy legyen. Csak így tudjuk ugyanis megállapítani, hogy földi létünk vándorútján most éppen hol járunk, és milyen irányba tartunk.

Légy az első aki kommentálja
Cinkos magyarellenességCinkos magyarellenesség

 

          Az ünneplés egy természetes emberi szükséglet, ezért egyénnek és közösségeknek egyaránt jogában áll, mint ahogy az erre okot adó esemény kiválasztása is. Ez utóbbi során viszont tekintettel kellene lenni mások érzékenységére is.

Légy az első aki kommentálja
Románia nem jogállamRománia nem jogállam

 

          November 15 – én Sepsiszentgyörgyön újra bebizonyosodott, hogy Románia nem jogállam, hiszen egy olyan ország, melyben csendőr bakanccsal tiporják el a magyar nemzeti közösség akaratát, nem nevezhető annak.

Légy az első aki kommentálja
Megbocsájtunk, de nem feledünkMegbocsájtunk, de nem feledünk

 

          A történelem folyamán nem csak messziről jött hordák fosztogatták és mészárolták le a magyarságot, hanem a területszerzési szándékkal ellenünk szövetkezett szomszéd népek is. És cselekedték ezt annak ellenére, hogy éppen a Magyar Királyság védőszárnyai alatt cseperedtek nemzetté.

Légy az első aki kommentálja
A küzdelem folytatódikA küzdelem folytatódik

 

          A nyugati világ kormányai, beleértve a szabadság és demokrácia védelmezőjének magát világszerte kikiáltó Amerikai Egyesült Államokét is, 1956 őszén már a kibontakozásának pillanatában elárulták a magyar forradalmat.

Légy az első aki kommentálja
Gondolatok egy évfordulónGondolatok egy évfordulón

 

          A szabadságvágyat és igényt nem lehet feledtetni, pótolni, vagy elfojtani. Sem megbilincselni, gúzsba kötni és leláncolni. De száműzni, börtönbe zárni, illetve elpusztítani sem.

Légy az első aki kommentálja
Örök főhajtás jár nekikÖrök főhajtás jár nekik

 

          Elődeink alakjának és tetteinek a felidézése nem csak erkölcsi kötelesség, hanem hosszútávon a siker záloga is. Úgy egyénenként, mint nemzetként. Hiszen erényeikből és hibáikból egyaránt tanulni lehet, emberi tartásuk pedig minket is helytállásra kötelez.

Légy az első aki kommentálja


2014 november 05 :: Publicisztika :: Küzdelem nélkül nincsen győzelem
Küzdelem nélkül nincsen győzelem

 

 

 

 

Küzdelem nélkül nincsen győzelem

 

 

 

          A szabadságszeretet egy alapvető emberi vonás, mert gondolkodó és érző lényként, egyéni belátásunk szerint szeretnénk rendelkezni saját életünkkel, éppen ezért nehezen viseljük el, hogy mások uralkodjanak fölöttünk. Ez a megállapítás a magyarságra is igaz, hiszen létünk krónikája vérrel íródott be az emberiség történetébe és nem hódításokról, hanem hazánk megvédéséről, illetve a függetlenségünkért folytatott szakadatlan harcról szól.

 

 

 

 

 

 

         Nem történt ez másként, 1956 - an sem, amikor a lerombolt, kifosztott, szétdarabolt Magyarország, megtizedelt, leigázott és megalázott lakósága egyként lázadt fel a zsarnokság és az idegen uralom ellen. Nem okoskodott azon, hogy miként kellene eljárni, nem elmélkedett, hogy vajon elérkezett – e, ennek az ideje, nem mérlegelte, hogy ehhez mit szólnak mások és nem latolgatta a győzelem esélyeit sem, hanem azt mondta, elég volt, s kijelentésének szellemében cselekedett. Elszántan, bátran, önfeláldozó módon és egységesen, mert a magyar nép mindig is tudta, hogy a rabszolgaság nem emberhez méltó állapot, ezért inkább a hősi halált választotta a szabadságért folytatott küzdelemben, mintsem a hódítók jármának viselését egy életen át.

 

 

 

 

 

 

                Amint már a történelem folyamán többször előfordult, ezúttal is a fiatalok álltak ki elsőként a képzeletbeli, majd valóságos barikádra, és szintén az ő hitük s lendületük ragadta magával már az első órákban a különböző korosztályokhoz tartozó magyarok széles tömegeit. Kezdetben békés tűntetéseken követelték a megvont jogok visszaállítását, valamint a szovjet csapatok azonnali távozását, de az idegen zsoldba szegődött hatalom mégis rájuk támadt. Ennek az alattas és gyáva tettnek a hatására robbant ki végül a szabadságharcba torkolló fegyveres felkelés, melyhez pillanatok alatt az ország egésze csatlakozott.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

          A világ persze nem számított a halálos álomba révült magyarság hirtelen felocsúdására, arra pedig még kevésbé, hogy olyan elemi erővel fogja szétszaggatni láncait, hogy az még a Földgolyó felét uraló Szovjet birodalmat is földrengésszerűen megremegteti. Csoda volt ez? Lehet, hogy az, viszont csodák is csak akkor történhetnek, ha megátalkodottan hiszünk a valóra válásukban és teszünk is azért, hogy bekövetkezzenek.

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]