Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2014 november 10 :: Publicisztika :: Hagyományaink felhajtó ereje
Hagyományaink felhajtó ereje

 

 

 

 

Hagyományaink felhajtó ereje
 

 

 

           Az eseményt szervező Háromszék Táncegyüttes és a Lajtha László Alapítvány javára legyen írva, hogy ez alkalommal is magas színvonalú, színes és változatos kínálat jellemezte a sepsiszentgyörgyi népzene és néptánc találkozót. Az immár XXVI. alkalommal tető alá hozott rendezvényen ugyanis a témába vágó fotókiállítástól és szakmai előadástól kezdődően, a különböző kézműves foglalkozásokon át, a hagyományőrző illetve hivatásos gyermek és felnőtt tánccsoportok fellépéséig válogathatott a programokban a népi értékeink iránt érdeklődők népes tábora.


 

 

 

 

 

 

            A karcfalvi születésű Ádám Gyula, amint önvallomásából kiderül, tulajdonképpen a csángók iránti érdeklődésének köszönhetően vált fotóssá. A Székelyföld folyóirat 2007. januári számában erről így vall:
„Hallottunk felvételről egy Domokos Pál Péter-beszédet arról, hogy aki csak teheti, menjen át a hegyeken, még az utolsó órában, és gyűjtse be, ami ma még létezik, mert holnap már nem lesz mit. Tetszett ez a mentésre való felszólítás... Az akkori nem rossz bányászfizetésből fényképezőgépet, filmezőgépet vásároltunk...”

 

 

 

 

 

 

 

          Maga a művész, tárlatának péntek délutáni megnyitóján fizikailag nem lehetett ugyan jelen, azonban a magyarság e legmostohább sorsú csoportjáról féltő szeretettel megfogalmazott mondanivalóját, az Új Stúdióban kiállított fotói hűen tolmácsolták. A Bibliába kapaszkodó, munkától eres és görcsös kezek, az erdőszélen pihenés közben a sokat tapasztaltak huncut mosolyával cigarettázó idős falusi férfi, a kulipintyó szűk, de a világra mégis kitekintést biztosító ablakából nézelődő, gyérfogú vénasszony, vagy a háza tornácán gondoktól barázdált homlokkal és talán a múltba révedő tekintettel, népviseletben könyöklő öregember és a többi közszemlére tett alkotásának látványa legalábbis ezt sugallta.

 

 

 

 

 

 

 

 

       A nyárádszeredai Bekecs Táncegyüttes esti fellépése a sepsiszentgyörgyi közönségnek élőben is bebizonyította, hogy nem véletlenül, hanem jól megérdemelten lett az idei Fölszállott a páva tehetségkutató verseny különdíjasa. A Hagyatékok című előadásán ugyanis a különböző korok, valamint négy Belső - erdélyi néprajzi tájegység, vagyis a Küküllő men¬te, Mezőség, Kalotaszeg, illetve a Maros mente táncait olyan tetszetősen, már-már szenvedélyszámba menő odaadással és játszi könnyedséggel mutatta be, amely nem csak elvarázsolta, hanem magával is ragadta a közönséget, mely a maga módján így nem restellte a látottakat tapsorkánnal jutalmazni. A talpalávalót húzó Üver zenekar, virtusos és lelkes játéka hangsúlyosan emelte a jó kedvet és hangulatot.

 

 

 

 

 

 

 

       Utólag az együttes koreográfusa elárulta, hogy a gazdag erdélyi magyar néphagyományból született mozgásművészet gyöngyszemeit színpadra vivő műsorukban olyan, ma románnak hitt, de magyar eredetű táncok is szerepelnek, melyeket mi már rég elfelejtettünk, azonban a román közösségek napjainkig megőriztek.

 

 

 

 

 

 

 

       Erre, Kelemen László néprajzkutató, a budapesti Hagyományok Házának gyergyóditrói származású vezetője is felhívta a figyelmet, szülőföldjének népzene és néptánc hagyományairól tartott nagy ívű szombat délutáni előadásában. Így megtudhattuk, hogy ez a szaknyelven kulturális vízesés elvének nevezett jelenség tulajdonképpen az együtt élő népek egymásra gyakorolt hatásának a következménye, melynek eredményeként a polgárosodás alacsonyabb fokán lévők esetenként átveszik a fölöttük állók szokásait. Így népzene és tánc elemei is a szászoktól a magyarokhoz, tőlük a románokhoz, végső soron pedig a cigányokhoz vándoroltak.

 

 

 

 

 

 

 

 

          A nagyobb mértékben polgárosodott és ezért a változó divat hatásának is jobban kitett első két csoport időnként elhagyta, majd elfeledte régi szokásait, a másik kettő viszont az ízlésének megfelelően némiképp átformálta és tovább őrizte azokat. A szakember véleménye szerint éppen ezért a néphagyomány szempontjából Erdélyben nem lehet értelmezni, hogy mi a magyar, román, vagy cigány, hiszen több száz éves együttélésünk következtében közös eredetű kincseinkből kölcsönösen őriztünk meg egymás számára pótolhatatlan értékeket.

 

 

 

 

 

 

 

        Szombat este került sor a minden alkalommal nagy érdeklődésnek örvendő gálaműsorra, melynek híre ezúttal is zsúfolásig megtöltötte a Tamási Áron Színház Nagytermét. Ezúttal a Gyergyói – medence falvaiból és Gyimesekben található Kóstelekről érkeztek a közép és idős korosztályhoz tartozó hagyományőrzők, akik nem csak hozzáértéssel, hanem korukat meghazudtoló mozgékonysággal ropták a tájegységeikre jellemző táncokat és kristálycsengésű hangon szólaltatták meg népdalaikat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

      Vaszi Levente szereplése az est sajátos színfoltjaként ívódott be a nézők emlékezetében, az előadás sikeréhez pedig a Háromszék és Bekecs Táncegyüttes tagjainak tánca és kísérőzenekaraik játéka egyaránt hozzájárult.

 

 

 

 

 

 

 

            A szervezők ezúttal sem feledkeztek meg a gyermekekről, ezért a vasárnapot az néphagyományok iránti érdeklődésük felkeltésével egybekötött szórakoztatásuknak szánták. Ezt a célt szolgálták a Guzsalyas Alapítvány, Bodvaj és Zöld Egyesület munkatársai vezetésével az Új Stúdió és a Színház előcsarnokában lebonyolított és az emberpalánták soraiban nagy népszerűségnek örvendő kézműves-foglalkozások és ügyességi játékok, de a gyöngyfűzés és arcfestés is.

 

 

 

 

 

 

 

 

            Ezt követően gyermekgálán mutathatták be tudásukat az Erdővidékről, s Felső - Háromszékről érkezett és helybéli kis táncosok, a nézőtéren szüleik kíséretében helyet foglaló apró-cseprő társaiknak.

 

 

 

 

 

 

 

             A találkozó mindhárom napja, táncházzal zárult.

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

 

További fotók:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]