Utolsó 10 cikk
Nem hagyhatjuk szó nélkülNem hagyhatjuk szó nélkül

 

          Az elmúlt nyolc esztendő legnagyobb kormány ellenes tűntetése zajlott szombaton este Budapesten. Joguk van hozzá, hiszen egy működő demokrácia ezt lehetővé teszi. Sokat mondó azonban, hogy erre mindössze hat nappal a FIDESZ – KDMP pártszövetség elsöprő, győzelmét hozó parlamenti választások után került sor.

 

Légy az első aki kommentálja
Az intő ukrán példaAz intő ukrán példa

 

          A Magyarországon vasárnap lezajlott parlamenti választás eredményei csak szombaton fognak majd véglegessé válni, azonban a leadott szavazatok 98% - a megszámlálása után az már kiderült, hogy a FIDESZ – KDMP koalíció elsöprő győzelmet aratott.  

Légy az első aki kommentálja
Fontoljuk megFontoljuk meg

 

 

          Európa nyugati fele egyre nagyobb léptekkel rohan a vesztébe. És ez a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik, mert megroppantották az egykor hatalmas és befolyásos nemzetek gerincét.Európa nyugati fele egyre nagyobb léptekkel rohan a vesztébe. 

Légy az első aki kommentálja
Nem adhatjuk felNem adhatjuk fel

 

          Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, hiszen nagypénteken bekövetkezett kereszthalálával Jézus megváltotta bűneitől az emberiséget. Vasárnapi feltámadása által pedig az elmúlás fölött is győzedelmeskedett és ezzel beteljesítette a próféciát.  

Légy az első aki kommentálja
Ördögi színjátékÖrdögi színjáték

 

          Felháborító ugyan, de nem meglepő a román taláros testület hétfői döntése, mely kimondja, hogy a marosvásárhelyi római katolikus iskola újraalapításáról rendelkező törvény alkotmányellenes. 

Légy az első aki kommentálja
SzabadságharcainkSzabadságharcaink

 

       Az 1848 – 49 – es magyar forradalom és szabadságharc magasztos eszméinek, valamint dicső tetteinek emlékezete örökre beleégett a nemzet lelkébe, illetve tudatába. Onnan pedig sem utasítással, sem parancsszóval, de még fenyegetőzéssel sem lehet kitörülni, mert ez a mi szellemi örökségünk és az is marad.

Légy az első aki kommentálja
Tiltott megemlékezésTiltott megemlékezés

   

     Halálának (1998. 02. 17) évfordulóján, Sepsiszentgyörgyön immár negyedik alkalommal hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt a vártemplom fala mellett tiszteletére ültetett fa tövében elhelyezett emléktáblánál. Az idei megemlékezést azonban beárnyékolta a rendőrség, fenyegetésnek is beillő átirata, melyben a rendezvény megtartásának súlyos következményeire figyelmeztették az érintetteteket.

Légy az első aki kommentálja
Fenyegetés és jogsértésFenyegetés és jogsértés

 

      A 2002/31 – es sürgősségi kormányrendelet 5. cikkelye szerint Romániában 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel és bizonyos jogok megvonásával büntethető az emberiesség elleni népirtásért, illetve háborús bűncselekményekért elítélt személyek kultuszának nyilvánosság előtt történő népszerűsítése

Légy az első aki kommentálja
Tudatos rémhírkeltés?Tudatos rémhírkeltés?

 

          „Meg nem erősített hírek szerint, a mai napon megérkezett Sepsiszentgyörgyre a Románia által az EU követelésének megfelelően befogadott migránsok első ötvenfős csoportja, amelyet a városban telepített le a román hatalom."  

Légy az első aki kommentálja
Rágalmaz és félrevezetRágalmaz és félrevezet

 

          Háborús bűnök és népirtás nyilvános támogatása, illetve demagóg eszmék nyilvános hirdetése vádjával tett feljelentést a brassói táblabíróság mellett működő ügyészségen Mircea Diacon, a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője, Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke ellen

Légy az első aki kommentálja


2015 május 25 :: Magyarok > Az igazság nyomában :: A csíksomlyói búcsú eredetéről
A csíksomlyói búcsú eredetéről

 

 

 

 

A csíksomlyói búcsú eredetéről

 

 

           A világ és a Kárpát – medence, különböző sarkaiban élő magyarok százezrei kelnek útra pünkösdkor évről - évre, hogy a Csíkszereda melletti Kis és Nagy – Somlyó csúcsa között található nyeregbe érve bűnbocsánatot nyerjenek. Hogy imádkozhassanak Máriához, hogy meghallgatásra, valamint gyógyírra találjanak nála, az őket emésztő testi és lelki betegségek ellen. Hogy a közösen megélt hitből és az együttlétből erőt merítsenek a további küzdelmekhez. Jól érzékelhető és látható módon, a csíksomlyói búcsú tehát, egyre fontosabb szerepet játszik a nemzet életében, ezért az alábbiakban több szemszögből is megpróbálunk rávilágítani.

 

 

 

 

 

 

 

          A napjainkban is közszájon forgó legenda szerint, János Zsigmond erdélyi fejedelem Csík, Gyergyó és Kászon székely népét erőszakkal akarta unitárius hitre téríteni, ezért 1567 Pünkösd szombatján nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A katolikus hitet őrző székelyek István, gyergyóalfalusi plébános vezetésével a Tolvajos-tetőn ütköztek meg az uralkodó seregével, miközben az asszonyok, gyermekek és öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak a Szűz Anyához. Segítségével végül a székelyek győzedelmeskedtek és ennek emlékére, valamint hálájuk jeléül azóta minden év Pünkösd szombatján Csíksomlyóra zarándokolnak.

 

 

 

 

 

 

 

          A leírtak forrásául id. Cserey Farkas 1780-ból való Geographia Mariana Regni Hungariae munkájára szoktak hivatkozni, melynek nyomára eddig könyvtárakban, vagy levéltárakban, de még bibliográfiákban sem sikerült bukkanni. A történetnek az is ellentmond, hogy az unitárius egyház megalakulását csak egy évvel később, 1568-ban mondják ki, a tordai országgyűlésen, a katolikus, evangélikus, református és unitárius felekezetek szabadságával és egyenjogúságával együtt.

 

 

 

 

 

 

 

          A csíksomlyói búcsú eredete és kiváltó oka még mindig a történelem homályába vész, és nagy valószínűséggel a magyar nép lelkében még a kereszténység felvétele előtt mélyen meggyökerezett Mária kultuszra vezethető vissza, hiszen nem véletlen, hogy ma is az őseink által Boldogasszonynak, Napba Öltözött Boldogasszonynak, illetve Babba Máriának is nevezett, Szép Szűz Máriához imádkozunk.

 

 

 

 

 

 

 

 

            Annyi bizonyos, hogy már a legenda által megjelölt 1567-es év előtt is búcsújáró hely volt. Darvas – Kozma József, címzetes esperes, csíkszeredai plébános szerint, már a 14. században búcsúkat tartottak itt, a Lackfi Endre erdélyi vajda által a tatárok fölött 1345-ben és 1352-ben aratott győzelme emlékére építtetett, feltételezések szerint pálos kolostornál. Arról pedig már oklevél is tanúskodik, hogy 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket itt templomépítésre, az elvégzett munkáért cserébe pedig búcsút engedélyezett.

 

 

 

 

 

 

 

        Bálint Benczédi Ferenc, unitárius püspök, kérésünkre erről a kérdésről így nyilatkozott:

 

 

 


 

 

 

 

          „A békés lelkületű és nyitott János Zsigmondról nem lehet elképzelni, hogy a katolikusok ellen hadba szállt volna. Ennek az állításnak különben történelmi alapja sincs, ezért nem szabadna téveszméket terjesztenünk saját magunkról ellenben kötelességünk felvilágosítani népünket az igazságról.”

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

 

További fotók:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]