Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2015 május 25 :: Magyarok > Az igazság nyomában :: A csíksomlyói búcsú eredetéről
A csíksomlyói búcsú eredetéről

 

 

 

 

A csíksomlyói búcsú eredetéről

 

 

           A világ és a Kárpát – medence, különböző sarkaiban élő magyarok százezrei kelnek útra pünkösdkor évről - évre, hogy a Csíkszereda melletti Kis és Nagy – Somlyó csúcsa között található nyeregbe érve bűnbocsánatot nyerjenek. Hogy imádkozhassanak Máriához, hogy meghallgatásra, valamint gyógyírra találjanak nála, az őket emésztő testi és lelki betegségek ellen. Hogy a közösen megélt hitből és az együttlétből erőt merítsenek a további küzdelmekhez. Jól érzékelhető és látható módon, a csíksomlyói búcsú tehát, egyre fontosabb szerepet játszik a nemzet életében, ezért az alábbiakban több szemszögből is megpróbálunk rávilágítani.

 

 

 

 

 

 

 

          A napjainkban is közszájon forgó legenda szerint, János Zsigmond erdélyi fejedelem Csík, Gyergyó és Kászon székely népét erőszakkal akarta unitárius hitre téríteni, ezért 1567 Pünkösd szombatján nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A katolikus hitet őrző székelyek István, gyergyóalfalusi plébános vezetésével a Tolvajos-tetőn ütköztek meg az uralkodó seregével, miközben az asszonyok, gyermekek és öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak a Szűz Anyához. Segítségével végül a székelyek győzedelmeskedtek és ennek emlékére, valamint hálájuk jeléül azóta minden év Pünkösd szombatján Csíksomlyóra zarándokolnak.

 

 

 

 

 

 

 

          A leírtak forrásául id. Cserey Farkas 1780-ból való Geographia Mariana Regni Hungariae munkájára szoktak hivatkozni, melynek nyomára eddig könyvtárakban, vagy levéltárakban, de még bibliográfiákban sem sikerült bukkanni. A történetnek az is ellentmond, hogy az unitárius egyház megalakulását csak egy évvel később, 1568-ban mondják ki, a tordai országgyűlésen, a katolikus, evangélikus, református és unitárius felekezetek szabadságával és egyenjogúságával együtt.

 

 

 

 

 

 

 

          A csíksomlyói búcsú eredete és kiváltó oka még mindig a történelem homályába vész, és nagy valószínűséggel a magyar nép lelkében még a kereszténység felvétele előtt mélyen meggyökerezett Mária kultuszra vezethető vissza, hiszen nem véletlen, hogy ma is az őseink által Boldogasszonynak, Napba Öltözött Boldogasszonynak, illetve Babba Máriának is nevezett, Szép Szűz Máriához imádkozunk.

 

 

 

 

 

 

 

 

            Annyi bizonyos, hogy már a legenda által megjelölt 1567-es év előtt is búcsújáró hely volt. Darvas – Kozma József, címzetes esperes, csíkszeredai plébános szerint, már a 14. században búcsúkat tartottak itt, a Lackfi Endre erdélyi vajda által a tatárok fölött 1345-ben és 1352-ben aratott győzelme emlékére építtetett, feltételezések szerint pálos kolostornál. Arról pedig már oklevél is tanúskodik, hogy 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket itt templomépítésre, az elvégzett munkáért cserébe pedig búcsút engedélyezett.

 

 

 

 

 

 

 

        Bálint Benczédi Ferenc, unitárius püspök, kérésünkre erről a kérdésről így nyilatkozott:

 

 

 


 

 

 

 

          „A békés lelkületű és nyitott János Zsigmondról nem lehet elképzelni, hogy a katolikusok ellen hadba szállt volna. Ennek az állításnak különben történelmi alapja sincs, ezért nem szabadna téveszméket terjesztenünk saját magunkról ellenben kötelességünk felvilágosítani népünket az igazságról.”

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

 

További fotók:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]