Utolsó 10 cikk
A küzdelmet folytatni kellA küzdelmet folytatni kell

 

 

     Mellbevágóan kevesen voltunk július 12 –én a székely politikai foglyok, Beke István és Szőcs Zoltán ellen hozott igazságtalan ítélet miatt, Kézdivásárhelyre meghirdetett tiltakozó nagygyűlésen. 

Légy az első aki kommentálja
A követendő példaA követendő példa

 

 

     „Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!"- válaszolta 1805-ben Francois Talleyrand Napóleonnak, amikor a francia uralkodó Bécs városához érkezve megkérdezte tőle, hogy mit tegyen a magyarokkal.  

Légy az első aki kommentálja
Üzent a hatalomÜzent a hatalom

 

     Románia Legfelsőbb Ítélő és Semmitőszéke öt év letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal vádolt kézdivásárhelyi tagjait, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt.  

Légy az első aki kommentálja
Addig nem tűnhetünk el….Addig nem tűnhetünk el….

 

 

     Most, hogy örökre eltávozott közülünk, elemi erővel törnek fel belőlem a Kányádi Sándorhoz fűződő személyes élményeim. Ezek egyike végérvényesen beleégette magát a tudatomba és kapaszkodót nyújtott életem nehéz pillanataiban, ezért közkincsé teszem.

Légy az első aki kommentálja
Tartson meg téged nekünk az Úr!Tartson meg téged nekünk az Úr!

 

 

          Vannak emberek, akik szikáron állják a történelem viharait, akár a sziklatörmelékkel megszórt székely földbe kapaszkodó fenyők és nem hajolnak meg a nagy időben.  

Légy az első aki kommentálja
A haza szolgálatábanA haza szolgálatában

     

 

          Éppen 150 évvel ezelőtt, 1868. június 18. látott napvilágot Kenderesen Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, egy olyan református család sarjaként, amely 1657 – ben nyerte el a nemességet Erdélyben.

Légy az első aki kommentálja
Voltunk, vagyunk és leszünk!Voltunk, vagyunk és leszünk!

 

 

          A Párizs melletti versailles-i kastély parkjában található Nagy – Trianon palotában, 1920. június 4 –én Magyarországot rákényszerítették egy olyan békeszerződésnek hazudott diktátum aláírására, melynek következtében elveszítette területének 71,5 (232.448 km2) és lakósságának 63, 5% - t (13 271 370 fő).

Légy az első aki kommentálja
Elismerték Székelyföld létezésétElismerték Székelyföld létezését

 

          A képviselőház után kedden 96 ellene és 9 mellette szóló szavazattal a román parlament szenátusa is elutasította Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki és Kulcsár - Terza József háromszéki képviselő terjesztett be az elmúlt esztendőben.  

Légy az első aki kommentálja
A megmaradás életerő kérdéseA megmaradás életerő kérdése

           

 

          A múltba tekintve, de a jövőbe nézve, derűlátón, de nem elbizakodottan, kellő szerénységgel, de határozottan fogalmazta meg a valóság alapjára épített, azonban merészen felfelé ívelő terveit Orbán Viktor, a miniszterelnöki eskü letétele után. Úgy, ahogyan ez egy magyar kormányfőtől elvárható.

Légy az első aki kommentálja
A magyar érdek és igazság védelmébenA magyar érdek és igazság védelmében

 

          Magyarországot és annak demokratikusan megválasztott kormányát gyalázták az Európai Parlament április 26 – án lezajlott ülésén, aljas rágalmak és hazugságok tömkelegét zúdítva rájuk. Minderre pedig a LIBE Bizottság, anyaországunkról szóló jelentéstervezetének az ismertetése szolgáltatott alkalmat és nyújtott lehetőséget. 

Légy az első aki kommentálja


2015 szeptember 01 :: Publicisztika :: A kétféle igazság
A kétféle igazság

 

 

 

A kétféle igazság


 

           1920. június 4- n, az első világháborúban győztes hatalmak Magyarországgal aláírattak egy olyan okiratot, mely területének 2/3- t, lakósságának pedig több mint a felét elszakította. Minderre pedig úgy került sor, hogy a magyar küldöttség részt sem vehetett az új határokat rögzítő tárgyalásokon, és csupán a béketervezet véglegesítése után, s csak a látszat fenntartása érdekében ismertettette álláspontját, melynek eredményére így már semmiféle hatása sem lehetett. Ezt az okmányt a megfogalmazói és haszonélvezői, köztük Románia is, békeszerződésnek hívják, mi magyarok pedig békediktátumnak. A szerződés ugyanis két fél önakaratából kötött és önszántából aláírt megállapodás, ezt viszont a meghallgatásunk és belegyezésünk nélkül állították össze és rákényszerítettek az aláírására.

 

 

 

 

 

 

          1940. augusztus 30. került kihirdetésre a magyar-román területvitát rendező és lezáró II. bécsi döntés, melynek értelmében Észak-Erdély és a Székelyföld visszakerült Magyarországhoz. Ez a Szörényváron, vagyis Turnu Severinben augusztus 16. és 24. között a békés határmódosítás érdekében lezajlott, de végül sikertelen magyar–román tárgyalások következményeként, mindkét fél által elfogadott német–olasz bíráskodás eredménye volt, és a két ország között kirobbanó háború megelőzését szolgálta. Ennek ellenére, Románia a mai napig bécsi diktátumként emlegeti.

 

 

 

 

 

 

          A felsorolt két eset kirívó ugyan, de sajnos nem egyedüli példája a kétféle mércével történő román mérlegelésnek és kétféle igazságot feltételező román politikusi magatartásnak, melyek közül mindig a nekik megfelelőt alkalmazzák. Erre vezethető vissza, többek között a székelyföldi románok sorsáért való úgymond aggodalom is, melynek egyetlen célja van, az elnyomásunk fenntartása és fokozása. Ugyanis, miközben a 78%-ban magyarok által lakott Székelyföldön a biztos és jól fizetett állami munkahelyek és vezetői állások 85%- t ők foglalják el, aligha beszélhetünk a román anyanyelvű lakosság jogainak tiprásáról, a miénkről viszont annál is inkább. Ha pedig azt is számításba vesszük, hogy a katonaság, a rendőrség, valamint a csendőrség keretén belül bizonyos tisztségeket csak románok tölthetnek be, de még az állomány 90% is belőlük áll, mi több, veszélyeztetési pótlékot, vagyis plusz pénzt kapnak azért, hogy a Székelyföldön teljesítenek szolgálatot, azonnal kiderül, hogy ki az elnyomó és az elnyomott.

 

 

 

 

 

 

          A titkosszolgálatokat szándékosan nem soroltam az általuk uralt intézmények közé, ugyanis ezek minden tőlük telhetőt elkövetnek a székelyföldi és általában az erdélyi magyarság jogfosztottságának fenntartása érdekében, így a kötelékükbe lenni nemzetárulás. Ráadásul az országot külső ellenségtől megvédeni hivatott katonaság, vagy a biztonságunkat megőrizni köteles rendőrség és csendőrség is megszálló erőként viselkedik velünk. Egy ilyen állapot pedig számunkra nem csak megalázó, hanem veszélyes is, hiszen a létünkre tör, ezért, ha élni akarunk és magyarként akarunk élni, minden rendelkezésünkre álló eszközzel küzdeni kell, a megváltoztatásáért, beleértve a polgári engedetlenséget is.

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]