Utolsó 10 cikk
Megbocsájtunk, de nem feledünkMegbocsájtunk, de nem feledünk

 

          A történelem folyamán nem csak messziről jött hordák fosztogatták és mészárolták le a magyarságot, hanem a területszerzési szándékkal ellenünk szövetkezett szomszéd népek is. És cselekedték ezt annak ellenére, hogy éppen a Magyar Királyság védőszárnyai alatt cseperedtek nemzetté.

Légy az első aki kommentálja
A küzdelem folytatódikA küzdelem folytatódik

 

          A nyugati világ kormányai, beleértve a szabadság és demokrácia védelmezőjének magát világszerte kikiáltó Amerikai Egyesült Államokét is, 1956 őszén már a kibontakozásának pillanatában elárulták a magyar forradalmat.

Légy az első aki kommentálja
Gondolatok egy évfordulónGondolatok egy évfordulón

 

          A szabadságvágyat és igényt nem lehet feledtetni, pótolni, vagy elfojtani. Sem megbilincselni, gúzsba kötni és leláncolni. De száműzni, börtönbe zárni, illetve elpusztítani sem.

Légy az első aki kommentálja
Örök főhajtás jár nekikÖrök főhajtás jár nekik

 

          Elődeink alakjának és tetteinek a felidézése nem csak erkölcsi kötelesség, hanem hosszútávon a siker záloga is. Úgy egyénenként, mint nemzetként. Hiszen erényeikből és hibáikból egyaránt tanulni lehet, emberi tartásuk pedig minket is helytállásra kötelez.

Légy az első aki kommentálja
A demokrácia megcsúfolásaA demokrácia megcsúfolása

 

 

          Rendőri erőszakba torkolt Katalóniában a vasárnap megtartott népszavazás, mely a jelenleg Spanyolországhoz tartozó tartomány függetlenségéről, vagy ennek elutasításáról volt hívatott dönteni.

Légy az első aki kommentálja
A németeknek elegük lettA németeknek elegük lett

 

          Vereségnek is beillő győzelmet aratott Németországban az Angela Merkel által vezetett CDU/CSU, vagyis a Kereszténydemokrata Unió és Bajor Keresztény – szociális Unió által alkotott pártszövetség a vasárnapi választásokon.

Légy az első aki kommentálja
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja


2015 szeptember 01 :: Publicisztika :: A kétféle igazság
A kétféle igazság

 

 

 

A kétféle igazság


 

           1920. június 4- n, az első világháborúban győztes hatalmak Magyarországgal aláírattak egy olyan okiratot, mely területének 2/3- t, lakósságának pedig több mint a felét elszakította. Minderre pedig úgy került sor, hogy a magyar küldöttség részt sem vehetett az új határokat rögzítő tárgyalásokon, és csupán a béketervezet véglegesítése után, s csak a látszat fenntartása érdekében ismertettette álláspontját, melynek eredményére így már semmiféle hatása sem lehetett. Ezt az okmányt a megfogalmazói és haszonélvezői, köztük Románia is, békeszerződésnek hívják, mi magyarok pedig békediktátumnak. A szerződés ugyanis két fél önakaratából kötött és önszántából aláírt megállapodás, ezt viszont a meghallgatásunk és belegyezésünk nélkül állították össze és rákényszerítettek az aláírására.

 

 

 

 

 

 

          1940. augusztus 30. került kihirdetésre a magyar-román területvitát rendező és lezáró II. bécsi döntés, melynek értelmében Észak-Erdély és a Székelyföld visszakerült Magyarországhoz. Ez a Szörényváron, vagyis Turnu Severinben augusztus 16. és 24. között a békés határmódosítás érdekében lezajlott, de végül sikertelen magyar–román tárgyalások következményeként, mindkét fél által elfogadott német–olasz bíráskodás eredménye volt, és a két ország között kirobbanó háború megelőzését szolgálta. Ennek ellenére, Románia a mai napig bécsi diktátumként emlegeti.

 

 

 

 

 

 

          A felsorolt két eset kirívó ugyan, de sajnos nem egyedüli példája a kétféle mércével történő román mérlegelésnek és kétféle igazságot feltételező román politikusi magatartásnak, melyek közül mindig a nekik megfelelőt alkalmazzák. Erre vezethető vissza, többek között a székelyföldi románok sorsáért való úgymond aggodalom is, melynek egyetlen célja van, az elnyomásunk fenntartása és fokozása. Ugyanis, miközben a 78%-ban magyarok által lakott Székelyföldön a biztos és jól fizetett állami munkahelyek és vezetői állások 85%- t ők foglalják el, aligha beszélhetünk a román anyanyelvű lakosság jogainak tiprásáról, a miénkről viszont annál is inkább. Ha pedig azt is számításba vesszük, hogy a katonaság, a rendőrség, valamint a csendőrség keretén belül bizonyos tisztségeket csak románok tölthetnek be, de még az állomány 90% is belőlük áll, mi több, veszélyeztetési pótlékot, vagyis plusz pénzt kapnak azért, hogy a Székelyföldön teljesítenek szolgálatot, azonnal kiderül, hogy ki az elnyomó és az elnyomott.

 

 

 

 

 

 

          A titkosszolgálatokat szándékosan nem soroltam az általuk uralt intézmények közé, ugyanis ezek minden tőlük telhetőt elkövetnek a székelyföldi és általában az erdélyi magyarság jogfosztottságának fenntartása érdekében, így a kötelékükbe lenni nemzetárulás. Ráadásul az országot külső ellenségtől megvédeni hivatott katonaság, vagy a biztonságunkat megőrizni köteles rendőrség és csendőrség is megszálló erőként viselkedik velünk. Egy ilyen állapot pedig számunkra nem csak megalázó, hanem veszélyes is, hiszen a létünkre tör, ezért, ha élni akarunk és magyarként akarunk élni, minden rendelkezésünkre álló eszközzel küzdeni kell, a megváltoztatásáért, beleértve a polgári engedetlenséget is.

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]