Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2016 október 31 :: Publicisztika :: Kell, egy nap.......
Kell, egy nap.......

 

 

 

 

 

Kell, egy nap…

 

 

 

 

 

          Amikor még ünnepi köntösben díszeleg, az erdő, elvétve dalra fakad egy-egy énekesmadár és birkák legelnek a közeli domboldalakon, de már bágyadtan tekint le ránk a nap, dércsípte levelek peregnek le a fákról és szilaj szelek kergetik egymást, akkor mi egyre gyakrabban gondolunk elhunyt szeretteinkre.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Van az évnek egy napja ugyanis, melynek közeledtével mifelénk elcsendesedik a lélek, sajog a szív és befelé fordul az elme. Van az évnek egy napja, melynek közeledtével tudatunk bugyraiból sűrűbben rajzanak ki az emlékek és hangosabban zsongnak körül minket. Van az évnek egy napja, melynek közeledtével édesanyánk szelíd mosolya, édesapánk büszke tekintete, és nagyszüleink jóságos arca jobban átsüt a múló idő fátylán, mint ahogyan máskor.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Ilyenkor a néha értelmetlen, valamint fölösleges rohanásból is visszakapcsolunk, hogy teret adhassunk az elmélkedésnek és a magunkkal való szembesülésnek. Hogy feleszmélhessünk és körülnézhessünk a rohamosan változó világban. Hogy mérlegre tehessük a múltat és fürkészhessük a jövőt. Ilyenkor rég elfeledett álmok, megszegett fogadalmak és feladott célkitűzések cibálják lelkiismeretünk üstökét. Igaznak hitt vallomások, könnyelmű ígéretek, és fájó mulasztások dörömbölnek tudatunk falán. Gyermekkori sejtelmek, ízek és illatok lengnek körül. Hatásukra pedig lerázzuk magunkról a kilátástalanságot, leporoljuk a kétségbeesést leseperjük az elkeseredést, és elindulunk a templomainkat körülölelő sírkertek felé.

 

 

 

 

 

 

 

 

          És így van ez rendjén, mert kell, legyen legalább egy napja az évnek, melyen kiballagunk a temetőbe emlékezni és fejet hajtani. Melyen őseink virággal borított hantja mellett elcsendesedünk, és összekulcsolt kézzel elrebegünk egy imát. Hiszen ezzel nem csak nekik tartozunk, hanem saját magunknak is. A múltnak, mely bármilyen is volt, csak belőle szökkenhet szárba a jövő. Az ők áldott emléke és hite adhat nekünk ugyanis csak erőt a megmaradásunkért folytatott szakadatlan küzdelemhez. Példájuk pedig fáklyaként mutatja az irányt, amerre haladnunk kell ahhoz, hogy magunk mögött hagyhassuk a minket körülvevő gonosz sötétséget.

 

 

 

A fényképeket a gelencei temetőkben készítettem.

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

 

 

 

 


Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]