Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2016 november 18 :: Múltba néző :: A kényszerű csatlós
A kényszerű csatlós


 

 

 

 

A kényszerű csatlós

 

 

 

 

          A két világháború közötti időszakban lefegyverzett Magyarország kénytelen volt Olaszországgal és Németországgal szövetkezni, mert csak tőlük remélhette a sérelmei orvoslását, fogalmazódott meg Szakály Sándor anyaországi történésznek a Székely Nemzeti Múzeumban szerda este tartott előadásán.

 

 

 

 

 

 

 

          Az 1930 –as évek végére világossá vált, hogy Magyarország a tőle Trianonban elcsatolt területek visszaszerzéséért folytatott küzdelmében csak Németországra és Olaszországra számíthat. És valóban, a két ország védnöksége alatt lefolytatott tárgyalások eredményeképpen 1938 –ban a Felvidék, 1939 – ben Kárpátalja, 1940 – ben a keleti országrészek, valamint Észak – Erdély visszatért a Szent Korona fennhatósága alá, egy puskalövés nélkül. Délvidék egy részének az 1941 – ben történt visszacsatolása viszont már emberéleteket is követelt. A két nagyhatalommal tehát e területek megtartása és továbbiak visszaszerzése reményében volt kénytelen szövetséget kötni. Ebben fontos szerepet játszott ugyanakkor a két világháború közötti magyar – román versenyfutás is a döntéseket meghozó nagyhatalmak kegyeiért, hiszen Magyarország vissza szerette volna szerezni, Románia pedig megtartani Erdélyt.

 

 

 

 

 

 

 

 

          A magyar diplomáciai lépések jobb megértéséhez azonban elengedhetetlen a honvédség két világháború közötti állapotának az ismerete, mely a korlátozó intézkedések miatt az ország védelmét sem tette lehetővé. A trianoni békediktátum ugyanis a létszámát 35 000 főben határozta meg, melyből 1750 lehetett hivatásos tiszt. Így meg sem közelítette a vele ellenséges Románia, Csehszlovákia, vagy Dél- Szláv állam hadseregeinek az állományát, de kiképzési fokát, illetve felszereltségét sem. Ezen a helyzeten, rövidtávon az sem segített, hogy 1938 –ban, amikor ez lehetővé vált, a kormány nekifog a haderő fejlesztéséhez, hiszen hiába volt meg az erre szánt pénz, hiányzott a szükséges haditechnika. Éppen ezért Horthy Miklós kormányzó bölcsen döntött, amikor ellenszegült Hitler kérésének, mely Csehszlovákia, Magyarország általi lerohanására vonatkozott.

 

 

 

 


 

 

 

 

          1941. június 21 –én azonban, amikor Németország megtámadta a Szovjetuniót, Magyarország kényszerhelyzetbe került. Annál is inkább, hogy Besszarábia miatt az oroszokkal szemben területi igényt támasztó rivális Románia, Németország oldalán azonnal belépett a háborúba. Magyarország még ezek ellenére is megpróbálta a hadba lépést elkerülni, de Kassa és környékének, szovjet repülőgépek általi bombázása ezt végül lehetetlenné tette, és 1941. június 27. kénytelen volt csatlakozni a Szovjetunió ellen hadat viselők táborához.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Kezdetben csak az úgynevezett Kárpát – csoport 45 000 katonája vett részt a hadműveletekben és hatolt be 1000 km mélységben az ellenséges ország testébe. A harcok elhúzódása miatt viszont a németeknek egyre nagyobb katonai támogatást igényeltek, így Horthy végül kénytelen volt engedni Hitler követelőzésének és 1942 áprilisában, a frontra küldeni a 2. hadsereget, mely hősies helytállása ellenére, végül a Don – kanyarból, hatalmas veszteségekkel járó visszavonulásra kényszerült.

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]