Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2016 december 01 :: Publicisztika :: A mi üzenetünk
A mi üzenetünk

 

 

 

 

 

A mi üzenetünk

 

 

 

 

          Lehet-e, szabad-e nekünk, erdélyi magyaroknak örvendezni és tapsolni december elsején? Lehet-e szabad-e nekünk, erdélyi magyaroknak ünnepelni és vigadni egy olyan napon, melyen a megkérdezésünk nélkül a mi sorsunkról is döntöttek, mégpedig számunkra hátrányosan? Lehet-e, szabad-e nekünk, erdélyi magyaroknak koccintani és táncot lejteni egy olyan nagygyűlés évfordulóján, melynek határozatai végül anyaországunk megcsonkításához vezettek? A válasz egyértelmű, nem lehet és nem szabad!

 

 

 

 

 

 

 

 

          Épeszű, érző és gerinces magyar ember ugyanis ilyenkor nem örvendezik és tapsol, nem ünnepel és vigad, nem koccint, és táncol, hanem gyászol. Szomorúan visszahúzódik, és könnyek közt emlékezik. Mély hallgatásba burkolózik és hagyja, hogy lelkét átitassa a fájdalom. Hiszen halálra ítélésének a napja ez.

 

 

 

 

 

 

 

 

          De minek is örülnénk? Szülőföldünk megszállásának, népünk megtizedelésének és asszonyaink meggyalázásának? Otthonaink kifosztásának, vagyonunk elkobzásának és javainkból való kisemmizésünknek? Vagy talán nyelvünk üldözésének, iskoláink megszűntetésének és intézményeink felszámolásának? Tehetnek ilyent egy megcsonkított országú, szétszakított testű és ezáltal pusztulásra kárhoztatott nemzet tagjai? Ugye, hogy nem? És nagyfokú cinikusság, gőg, valamint becstelenség kell, ahhoz, hogy ezt tőlünk elvárják és rajtunk számon kérjék.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Számunkra Románia nemzeti ünnepe a gyász napja tehát, és ezt meg kell, fogalmazni, ki kell, mondani és tudatosítani a románokban is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy meg akarjuk zavarni őket a megülésében. Felőlünk hadd vigadjanak, ha úgy érzik, hogy van miért. Bár az erdélyi románoknak ez nem egyértelmű, hiszen Bukarest a nekik tett ígéreteket sem tartotta be. Kiszipolyozta ugyanis és lezüllesztette a szülőföldjüket, félre állította és börtönbe zárta a vezetőiket, üldözte és betiltotta a vallásukat, magyar bérencnek és megbízhatatlannak bélyegezte őket. De erre ők kell, rádöbbenjenek. Nekünk pedig meg kell, fogalmazni és érvényesíteni jogos követeléseinket az elnyomó hatalommal szemben! Románia nemzeti ünnepe alkalmából ez a mi üzenetünk!

 

A fotókat Bedő Zoltán készítette Sepsiszentgyörgyön a Székely Szabadság Napján.  

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]