Utolsó 10 cikk
Példaképünk marad Példaképünk marad

 

          Születésének 110. évfordulóján (1908. január 8.) Gróf Czegei Wass Albert erdélyi nagybirtokosra, katonatisztre, íróra, költőre, közéleti személyiségre és politikusra emlékezünk. Egy olyan egyéniségre, aki a vészterhelt 20. század legsötétebb időszakaiban is erkölcsi fáklyaként lobogva mutatta az irányt amerre haladnunk kellett és az utat, amelyen a fényre juthatunk.

Légy az első aki kommentálja
A kormányfőnek távozni kellA kormányfőnek távozni kell

 

 

          Amennyiben a székely zászlót kitűzik a helyi intézményekre, mellette fognak lógni a helyi felelősök is – fenyegette meg Mihai Tudose a székelyeket a Realitatea hírtelevízió egyenes adásában.

Légy az első aki kommentálja
Madéfalva üzeneteMadéfalva üzenete

 

          1764. január 7. vérrel íródott be a székelység történelmébe. E nap hajnalán, ugyanis Madéfalván több száz ártatlan személyt, köztük gyermekeket, asszonyokat és öregeket gyilkoltak halomra báró Siskovicz (mások szerint Siskovics vagy Siskowich) József altábornagy parancsára, Caratto osztrák császári ezredes katonái.

Légy az első aki kommentálja
Embert próbáló időkEmbert próbáló idők

 

          Óesztendő vége és az újnak kezdete a vissza, illetve magunkba tekintés, összegzés és számadás időszaka kell, hogy legyen. Csak így tudjuk ugyanis megállapítani, hogy földi létünk vándorútján most éppen hol járunk, és milyen irányba tartunk.

Légy az első aki kommentálja
Cinkos magyarellenességCinkos magyarellenesség

 

          Az ünneplés egy természetes emberi szükséglet, ezért egyénnek és közösségeknek egyaránt jogában áll, mint ahogy az erre okot adó esemény kiválasztása is. Ez utóbbi során viszont tekintettel kellene lenni mások érzékenységére is.

Légy az első aki kommentálja
Románia nem jogállamRománia nem jogállam

 

          November 15 – én Sepsiszentgyörgyön újra bebizonyosodott, hogy Románia nem jogállam, hiszen egy olyan ország, melyben csendőr bakanccsal tiporják el a magyar nemzeti közösség akaratát, nem nevezhető annak.

Légy az első aki kommentálja
Megbocsájtunk, de nem feledünkMegbocsájtunk, de nem feledünk

 

          A történelem folyamán nem csak messziről jött hordák fosztogatták és mészárolták le a magyarságot, hanem a területszerzési szándékkal ellenünk szövetkezett szomszéd népek is. És cselekedték ezt annak ellenére, hogy éppen a Magyar Királyság védőszárnyai alatt cseperedtek nemzetté.

Légy az első aki kommentálja
A küzdelem folytatódikA küzdelem folytatódik

 

          A nyugati világ kormányai, beleértve a szabadság és demokrácia védelmezőjének magát világszerte kikiáltó Amerikai Egyesült Államokét is, 1956 őszén már a kibontakozásának pillanatában elárulták a magyar forradalmat.

Légy az első aki kommentálja
Gondolatok egy évfordulónGondolatok egy évfordulón

 

          A szabadságvágyat és igényt nem lehet feledtetni, pótolni, vagy elfojtani. Sem megbilincselni, gúzsba kötni és leláncolni. De száműzni, börtönbe zárni, illetve elpusztítani sem.

Légy az első aki kommentálja
Örök főhajtás jár nekikÖrök főhajtás jár nekik

 

          Elődeink alakjának és tetteinek a felidézése nem csak erkölcsi kötelesség, hanem hosszútávon a siker záloga is. Úgy egyénenként, mint nemzetként. Hiszen erényeikből és hibáikból egyaránt tanulni lehet, emberi tartásuk pedig minket is helytállásra kötelez.

Légy az első aki kommentálja


2016 december 01 :: Publicisztika :: A mi üzenetünk
A mi üzenetünk

 

 

 

 

 

A mi üzenetünk

 

 

 

 

          Lehet-e, szabad-e nekünk, erdélyi magyaroknak örvendezni és tapsolni december elsején? Lehet-e szabad-e nekünk, erdélyi magyaroknak ünnepelni és vigadni egy olyan napon, melyen a megkérdezésünk nélkül a mi sorsunkról is döntöttek, mégpedig számunkra hátrányosan? Lehet-e, szabad-e nekünk, erdélyi magyaroknak koccintani és táncot lejteni egy olyan nagygyűlés évfordulóján, melynek határozatai végül anyaországunk megcsonkításához vezettek? A válasz egyértelmű, nem lehet és nem szabad!

 

 

 

 

 

 

 

 

          Épeszű, érző és gerinces magyar ember ugyanis ilyenkor nem örvendezik és tapsol, nem ünnepel és vigad, nem koccint, és táncol, hanem gyászol. Szomorúan visszahúzódik, és könnyek közt emlékezik. Mély hallgatásba burkolózik és hagyja, hogy lelkét átitassa a fájdalom. Hiszen halálra ítélésének a napja ez.

 

 

 

 

 

 

 

 

          De minek is örülnénk? Szülőföldünk megszállásának, népünk megtizedelésének és asszonyaink meggyalázásának? Otthonaink kifosztásának, vagyonunk elkobzásának és javainkból való kisemmizésünknek? Vagy talán nyelvünk üldözésének, iskoláink megszűntetésének és intézményeink felszámolásának? Tehetnek ilyent egy megcsonkított országú, szétszakított testű és ezáltal pusztulásra kárhoztatott nemzet tagjai? Ugye, hogy nem? És nagyfokú cinikusság, gőg, valamint becstelenség kell, ahhoz, hogy ezt tőlünk elvárják és rajtunk számon kérjék.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Számunkra Románia nemzeti ünnepe a gyász napja tehát, és ezt meg kell, fogalmazni, ki kell, mondani és tudatosítani a románokban is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy meg akarjuk zavarni őket a megülésében. Felőlünk hadd vigadjanak, ha úgy érzik, hogy van miért. Bár az erdélyi románoknak ez nem egyértelmű, hiszen Bukarest a nekik tett ígéreteket sem tartotta be. Kiszipolyozta ugyanis és lezüllesztette a szülőföldjüket, félre állította és börtönbe zárta a vezetőiket, üldözte és betiltotta a vallásukat, magyar bérencnek és megbízhatatlannak bélyegezte őket. De erre ők kell, rádöbbenjenek. Nekünk pedig meg kell, fogalmazni és érvényesíteni jogos követeléseinket az elnyomó hatalommal szemben! Románia nemzeti ünnepe alkalmából ez a mi üzenetünk!

 

A fotókat Bedő Zoltán készítette Sepsiszentgyörgyön a Székely Szabadság Napján.  

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]