Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2016 december 08 :: Publicisztika :: Nemzeti ügyekben szót kell, érteni
Nemzeti ügyekben szót kell, érteni

 

 

 

 

 

Nemzeti ügyekben szót kell, érteni

 

 

 

 

          Rövid háromszéki tartózkodása alatt Kövér Lászlóval, a Magyar Országgyűlés elnökével sikerült lapunk számára interjút készíteni. A közelgő romániai választásokról folytatott beszélgetés gondolatait alább olvashatják.

 

Elnök úr, miért tartja fontosnak az erdélyi magyar politikusok jelenlétét a bukaresti parlamentben?

 

          Ha az erdélyi magyaroknak Bukarestben nincsen képviselőjük, akkor vajon ki fogja elmondani a nevükben, hogy milyen problémákkal küszködnek és ki próbálja meg jó irányba javítani azokat a politikai döntéseket, melyek az ő sorsukról is szólnak, vagy befolyásolják annak alakulását? Ugyanakkor a Trianon utáni tapasztalat is minden utódállam esetében azt mutatja, hogy amikor erős volt a magyar politikai képviselet, akkor viszonylag könnyebb volt az ottani magyarok élete, amikor viszont ez meggyengült, akkor kevésbé vették figyelembe az érdeküket.

 

 

 

 

 

 

 

Lát esélyt arra, hogy a mostani választás után küldötteink Bukarestben erőteljesebben fogják képviselni az erdélyi magyarság érdekeit, mint eddig?

 

          Nincs más lehetőség, hiszen az elmúlt évek vitái is erről szóltak és az erdélyi magyar közélet pártokra való szakadása is annak volt a következménye, hogy egyre világosabb, érzékelhetőbb, kitapinthatóbb volt az RMDSZ politikájával szembeni elégedetlenség. Ezt Tőkés Lászlót független Európa parlamenti képviselőnek történt megválasztása, vagy a Magyar Polgári Pártnak a színrelépését követő helyhatósági választásokon elért jó eredménye is egyértelműen igazolja. Tény viszont, hogy az emberek az idő múlásával úgy érzékelték, hogy az erdélyi magyar politikai szereplőkből hiányzik az együttműködési hajlam, s energiájukat csak meddő csatározásokra fecsérelik, ami a szavazási kedv tömeges elvesztéséhez vezetett. Így végül mindkét oldalon kénytelenek voltak belátni, hogy az önállóság megtartása mellett ugyan, de nemzeti ügyekben szót kell, érteni. Ettől pedig én személy szerint is azt remélem, hogy december 11 - én a szavazó urnáktól eddig távol maradók is el fognak menni választani.

 

 

 

 

 

 

 

Ön szerint az eredményesség kulcsa a nemzetpolitikai összefogásban rejlik?

 

 

          Szerintem, ha a szándék őszinte, akkor a nemzetpolitika célokat illetően nem lehet vita, csak legfeljebb az elérésük módozatainak tekintetében, viszont az értelmes és hatékony döntések meghozatala érdekében kompromisszumkészséggel, valamint párbeszéd által ez is feloldható.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Van-e keresnivalója az erdélyi magyarságnak a leendő román kormányban?

 

 

          Az egyértelmű, hogy kormányzati hatalom birtokában nagyobb a mozgástér. Az elmúlt évek tapasztalata azonban azt mutatja, hogy ehhez nem minden áron, hanem csak addig szabad ragaszkodni, amíg ezáltal az erdélyi magyarság sorsának alakulását jó irányba lehet befolyásolni.

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyarország tud-e tenni annak érdekében, hogy a jövőben a „székely terroristákéhoz” hasonló ügyek, vagy ártatlan magyar tisztségviselők meghurcolása ne fordulhasson elő?

 

          Igen, elsősorban párbeszéd által, amennyiben erre a másik fél is hajlandó, ennek hiányában pedig a nemzetközi fórumokhoz fordulunk, ahogy eddig is tettük, és ahhoz sem férhet kétség, hogy a jövőben is ki fogunk állni az erdélyi magyarok jogaiért.

 

 

Elnök úr, végezetül mit üzen az erdélyi magyaroknak?

 

 

Senki ne maradjon otthon december 11 –én, hanem menjen el választani.

 

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]