Utolsó 10 cikk
Példaképünk marad Példaképünk marad

 

          Születésének 110. évfordulóján (1908. január 8.) Gróf Czegei Wass Albert erdélyi nagybirtokosra, katonatisztre, íróra, költőre, közéleti személyiségre és politikusra emlékezünk. Egy olyan egyéniségre, aki a vészterhelt 20. század legsötétebb időszakaiban is erkölcsi fáklyaként lobogva mutatta az irányt amerre haladnunk kellett és az utat, amelyen a fényre juthatunk.

Légy az első aki kommentálja
A kormányfőnek távozni kellA kormányfőnek távozni kell

 

 

          Amennyiben a székely zászlót kitűzik a helyi intézményekre, mellette fognak lógni a helyi felelősök is – fenyegette meg Mihai Tudose a székelyeket a Realitatea hírtelevízió egyenes adásában.

Légy az első aki kommentálja
Madéfalva üzeneteMadéfalva üzenete

 

          1764. január 7. vérrel íródott be a székelység történelmébe. E nap hajnalán, ugyanis Madéfalván több száz ártatlan személyt, köztük gyermekeket, asszonyokat és öregeket gyilkoltak halomra báró Siskovicz (mások szerint Siskovics vagy Siskowich) József altábornagy parancsára, Caratto osztrák császári ezredes katonái.

Légy az első aki kommentálja
Embert próbáló időkEmbert próbáló idők

 

          Óesztendő vége és az újnak kezdete a vissza, illetve magunkba tekintés, összegzés és számadás időszaka kell, hogy legyen. Csak így tudjuk ugyanis megállapítani, hogy földi létünk vándorútján most éppen hol járunk, és milyen irányba tartunk.

Légy az első aki kommentálja
Cinkos magyarellenességCinkos magyarellenesség

 

          Az ünneplés egy természetes emberi szükséglet, ezért egyénnek és közösségeknek egyaránt jogában áll, mint ahogy az erre okot adó esemény kiválasztása is. Ez utóbbi során viszont tekintettel kellene lenni mások érzékenységére is.

Légy az első aki kommentálja
Románia nem jogállamRománia nem jogállam

 

          November 15 – én Sepsiszentgyörgyön újra bebizonyosodott, hogy Románia nem jogállam, hiszen egy olyan ország, melyben csendőr bakanccsal tiporják el a magyar nemzeti közösség akaratát, nem nevezhető annak.

Légy az első aki kommentálja
Megbocsájtunk, de nem feledünkMegbocsájtunk, de nem feledünk

 

          A történelem folyamán nem csak messziről jött hordák fosztogatták és mészárolták le a magyarságot, hanem a területszerzési szándékkal ellenünk szövetkezett szomszéd népek is. És cselekedték ezt annak ellenére, hogy éppen a Magyar Királyság védőszárnyai alatt cseperedtek nemzetté.

Légy az első aki kommentálja
A küzdelem folytatódikA küzdelem folytatódik

 

          A nyugati világ kormányai, beleértve a szabadság és demokrácia védelmezőjének magát világszerte kikiáltó Amerikai Egyesült Államokét is, 1956 őszén már a kibontakozásának pillanatában elárulták a magyar forradalmat.

Légy az első aki kommentálja
Gondolatok egy évfordulónGondolatok egy évfordulón

 

          A szabadságvágyat és igényt nem lehet feledtetni, pótolni, vagy elfojtani. Sem megbilincselni, gúzsba kötni és leláncolni. De száműzni, börtönbe zárni, illetve elpusztítani sem.

Légy az első aki kommentálja
Örök főhajtás jár nekikÖrök főhajtás jár nekik

 

          Elődeink alakjának és tetteinek a felidézése nem csak erkölcsi kötelesség, hanem hosszútávon a siker záloga is. Úgy egyénenként, mint nemzetként. Hiszen erényeikből és hibáikból egyaránt tanulni lehet, emberi tartásuk pedig minket is helytállásra kötelez.

Légy az első aki kommentálja


2017 január 12 :: Publicisztika :: Helytállásuk követendő
Helytállásuk követendő

 

 

 

 

 

Helytállásuk követendő

 

 

 

 

          A magyar hadtörténet talán legnagyobb tragédiája következett be a Don – kanyarban az 1943. január 12 – én elindított orosz ellentámadásban, melynek során a többszörös túlerőben lévő szovjet haderő tankjai valósággal legázolván a csupán kézifegyverekkel felszerelt magyar katonákat, áttörték a folyó mentén szeptember óta megmerevedett frontvonalat.

 

 

 

 

 

 

 

          Ennek ellenére a honvédek még napokon keresztül tartották magukat a minden tekintetben, egyenlőtlen küzdelemben, január 17. azonban bekövetkezett az elkerülhetetlen. A front összeomlott és a visszavonulás fejvesztett menekülésbe váltott. A következmények ugyanakkor még a leg borúlátóbb elképzeléseket is messze meghaladták, hiszen becslések szerint 120 000 fő sebesült meg, halt hősi halált, vagy tűnt el az eredetileg 207 500 lelket számláló második magyar hadseregből. Ebből 100 000 - re tehető a doni ütközet áldozatainak száma, a többiek a végtelen orosz hómezőkön hazafelé vánszorogva fagytak meg, estek fogságba vagy vesztek éhen. Pontos adatokkal sajnos a mai napig sem rendelkezünk az áldozatokra vonatkozóan.

 

 

 

 

 

 

 

          A bekövetkezett tragédiának szerteágazó okai voltak. Az utánpótlás akadozásától, hiányos felszereléstől és fegyverzettől kezdődően, az elhúzódó harcokon, túl széles, mintegy 200 km – en át húzódó frontvonalon, a létszámában is fölényben lévő, de ugyanakkor amerikai élelmiszerrel és fegyverekkel bőségesen ellátott szovjet hadseregig, több minden közéjük sorolható. És ne feledkezzünk meg a kegyetlen hidegről sem, mely az éhség mellett szintén próbára tette a magyar katonák tűrőképességét. A támadás napján például a hadtestnapló szerint – 42° C fokot mértek, de az elkövetkező időszakban sem volt - 30° C foknál magasabb hőmérséklet. Ilyen metsző fagyban pedig nem, hogy a harc, hanem már a helyben maradás is kimagasló hőstettnek számított a szolgálatukat zömében nyári egyenruhában teljesítő katonák részéről.

 

 

 

 

 

 

 

          Büszkén, de ugyanakkor honfitársi részvéttel emlékezhetünk hát rájuk, hajthatunk fejet jelképes sírjaik előtt és helyezhetjük el rajtuk a kegyelet koszorúit. Helytállásuk ugyanakkor legyen számunkra követendő az idők végezetéig, emlékük pedig áldott.

 

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]