Utolsó 10 cikk
Példaképünk marad Példaképünk marad

 

          Születésének 110. évfordulóján (1908. január 8.) Gróf Czegei Wass Albert erdélyi nagybirtokosra, katonatisztre, íróra, költőre, közéleti személyiségre és politikusra emlékezünk. Egy olyan egyéniségre, aki a vészterhelt 20. század legsötétebb időszakaiban is erkölcsi fáklyaként lobogva mutatta az irányt amerre haladnunk kellett és az utat, amelyen a fényre juthatunk.

Légy az első aki kommentálja
A kormányfőnek távozni kellA kormányfőnek távozni kell

 

 

          Amennyiben a székely zászlót kitűzik a helyi intézményekre, mellette fognak lógni a helyi felelősök is – fenyegette meg Mihai Tudose a székelyeket a Realitatea hírtelevízió egyenes adásában.

Légy az első aki kommentálja
Madéfalva üzeneteMadéfalva üzenete

 

          1764. január 7. vérrel íródott be a székelység történelmébe. E nap hajnalán, ugyanis Madéfalván több száz ártatlan személyt, köztük gyermekeket, asszonyokat és öregeket gyilkoltak halomra báró Siskovicz (mások szerint Siskovics vagy Siskowich) József altábornagy parancsára, Caratto osztrák császári ezredes katonái.

Légy az első aki kommentálja
Embert próbáló időkEmbert próbáló idők

 

          Óesztendő vége és az újnak kezdete a vissza, illetve magunkba tekintés, összegzés és számadás időszaka kell, hogy legyen. Csak így tudjuk ugyanis megállapítani, hogy földi létünk vándorútján most éppen hol járunk, és milyen irányba tartunk.

Légy az első aki kommentálja
Cinkos magyarellenességCinkos magyarellenesség

 

          Az ünneplés egy természetes emberi szükséglet, ezért egyénnek és közösségeknek egyaránt jogában áll, mint ahogy az erre okot adó esemény kiválasztása is. Ez utóbbi során viszont tekintettel kellene lenni mások érzékenységére is.

Légy az első aki kommentálja
Románia nem jogállamRománia nem jogállam

 

          November 15 – én Sepsiszentgyörgyön újra bebizonyosodott, hogy Románia nem jogállam, hiszen egy olyan ország, melyben csendőr bakanccsal tiporják el a magyar nemzeti közösség akaratát, nem nevezhető annak.

Légy az első aki kommentálja
Megbocsájtunk, de nem feledünkMegbocsájtunk, de nem feledünk

 

          A történelem folyamán nem csak messziről jött hordák fosztogatták és mészárolták le a magyarságot, hanem a területszerzési szándékkal ellenünk szövetkezett szomszéd népek is. És cselekedték ezt annak ellenére, hogy éppen a Magyar Királyság védőszárnyai alatt cseperedtek nemzetté.

Légy az első aki kommentálja
A küzdelem folytatódikA küzdelem folytatódik

 

          A nyugati világ kormányai, beleértve a szabadság és demokrácia védelmezőjének magát világszerte kikiáltó Amerikai Egyesült Államokét is, 1956 őszén már a kibontakozásának pillanatában elárulták a magyar forradalmat.

Légy az első aki kommentálja
Gondolatok egy évfordulónGondolatok egy évfordulón

 

          A szabadságvágyat és igényt nem lehet feledtetni, pótolni, vagy elfojtani. Sem megbilincselni, gúzsba kötni és leláncolni. De száműzni, börtönbe zárni, illetve elpusztítani sem.

Légy az első aki kommentálja
Örök főhajtás jár nekikÖrök főhajtás jár nekik

 

          Elődeink alakjának és tetteinek a felidézése nem csak erkölcsi kötelesség, hanem hosszútávon a siker záloga is. Úgy egyénenként, mint nemzetként. Hiszen erényeikből és hibáikból egyaránt tanulni lehet, emberi tartásuk pedig minket is helytállásra kötelez.

Légy az első aki kommentálja


2017 március 10 :: Publicisztika :: Székely Szabadság
Székely Szabadság

 

 

 

 

 

Székely Szabadság

 

 

 

 

          Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére. Azóta pedig a mindenkori román hatalom ellenségként kezel minket és folyamatosan az elűzésünkön, illetve a beolvasztásunkon munkálkodik. Az idő rokkáján, Trianon óta lepergett évtizedek alatt ugyanis csak a módszerek változtak, de a nemzetállam megteremtésének a célja maradt. Ennek pedig még a saját fejlődésüket és jólétüket is alárendelték és alárendelik.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Nem véletlenül szegezi, le tehát már az alkotmány első cikkelye, hogy Románia nemzeti állam. Magyarán, az alaptörvény betűje és szelleme szerint például mi, székelyek nem is létezünk és így közösségi jogokat sem birtokolhatunk, amint ezt a román politikusok cinikusan már többször is megfogalmazták.

 

 

 

 

 

 

 

 

          A történelemre visszatekintve ugyanakkor az is nyilvánvalóvá válik, hogy a szabadságát soha, senki nem kapta ajándékba, érte mindig áldozathozatalra volt szükség és meg kellett küzdeni. Eleink pedig ezt megtették becsülettel. Még akkor is, amikor pillanatnyilag nem volt esélyük a győzelemre, mert tudták, hogy kiállásuk majd egyszer meghozza a gyümölcseit.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Közéjük tartoznak a Makk – féle összeesküvés tagjai, akik a szabadságharc lángját akarták újjáéleszteni. Tettükért 1854. március 10 – én a marosvásárhelyi Postaréten kivégeztette őket. Így vált ez a nap 2012 – ben a székely szabadság, vagyis a tömeges emlékezés, az együvé tartozás és a közös fellépés napjává, melyen minden épkézláb székelynek lelkiismereti kötelessége évről – évre a marosvásárhelyi vértanúk emlékoszlopánál 16 órakor megjelenni.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Hiszen a szabadságharcunk még nem ért véget, csak napjainkban nem fegyverekkel, hanem vértelen, azonban a szellemi pusztulásunkat, elvándorlásunkat és végül eltűnésünket eredményező eszközökkel vívják. A ma ágyúit ugyanis vagyonunk elorzásának, iskoláink bezárásának, jelképeink betiltásának és munkanélküliségnek hívják.

 

 

 

 

 

 

 

 

Éppen ezért, ha egy emberként ellenük feszülünk, akkor a minket jelenleg elnyomó bukaresti hatalmat alantas cselekedetei beszűntetésére kényszeríthetjük. De ne feledjük, csakis akkor, ha egy emberként feszülünk ellenük, vagyis rajtunk múlik a jövőnk!

 

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó 

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]