Utolsó 10 cikk
A küzdelmet folytatni kellA küzdelmet folytatni kell

 

 

     Mellbevágóan kevesen voltunk július 12 –én a székely politikai foglyok, Beke István és Szőcs Zoltán ellen hozott igazságtalan ítélet miatt, Kézdivásárhelyre meghirdetett tiltakozó nagygyűlésen. 

Légy az első aki kommentálja
A követendő példaA követendő példa

 

 

     „Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!"- válaszolta 1805-ben Francois Talleyrand Napóleonnak, amikor a francia uralkodó Bécs városához érkezve megkérdezte tőle, hogy mit tegyen a magyarokkal.  

Légy az első aki kommentálja
Üzent a hatalomÜzent a hatalom

 

     Románia Legfelsőbb Ítélő és Semmitőszéke öt év letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal vádolt kézdivásárhelyi tagjait, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt.  

Légy az első aki kommentálja
Addig nem tűnhetünk el….Addig nem tűnhetünk el….

 

 

     Most, hogy örökre eltávozott közülünk, elemi erővel törnek fel belőlem a Kányádi Sándorhoz fűződő személyes élményeim. Ezek egyike végérvényesen beleégette magát a tudatomba és kapaszkodót nyújtott életem nehéz pillanataiban, ezért közkincsé teszem.

Légy az első aki kommentálja
Tartson meg téged nekünk az Úr!Tartson meg téged nekünk az Úr!

 

 

          Vannak emberek, akik szikáron állják a történelem viharait, akár a sziklatörmelékkel megszórt székely földbe kapaszkodó fenyők és nem hajolnak meg a nagy időben.  

Légy az első aki kommentálja
A haza szolgálatábanA haza szolgálatában

     

 

          Éppen 150 évvel ezelőtt, 1868. június 18. látott napvilágot Kenderesen Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, egy olyan református család sarjaként, amely 1657 – ben nyerte el a nemességet Erdélyben.

Légy az első aki kommentálja
Voltunk, vagyunk és leszünk!Voltunk, vagyunk és leszünk!

 

 

          A Párizs melletti versailles-i kastély parkjában található Nagy – Trianon palotában, 1920. június 4 –én Magyarországot rákényszerítették egy olyan békeszerződésnek hazudott diktátum aláírására, melynek következtében elveszítette területének 71,5 (232.448 km2) és lakósságának 63, 5% - t (13 271 370 fő).

Légy az első aki kommentálja
Elismerték Székelyföld létezésétElismerték Székelyföld létezését

 

          A képviselőház után kedden 96 ellene és 9 mellette szóló szavazattal a román parlament szenátusa is elutasította Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki és Kulcsár - Terza József háromszéki képviselő terjesztett be az elmúlt esztendőben.  

Légy az első aki kommentálja
A megmaradás életerő kérdéseA megmaradás életerő kérdése

           

 

          A múltba tekintve, de a jövőbe nézve, derűlátón, de nem elbizakodottan, kellő szerénységgel, de határozottan fogalmazta meg a valóság alapjára épített, azonban merészen felfelé ívelő terveit Orbán Viktor, a miniszterelnöki eskü letétele után. Úgy, ahogyan ez egy magyar kormányfőtől elvárható.

Légy az első aki kommentálja
A magyar érdek és igazság védelmébenA magyar érdek és igazság védelmében

 

          Magyarországot és annak demokratikusan megválasztott kormányát gyalázták az Európai Parlament április 26 – án lezajlott ülésén, aljas rágalmak és hazugságok tömkelegét zúdítva rájuk. Minderre pedig a LIBE Bizottság, anyaországunkról szóló jelentéstervezetének az ismertetése szolgáltatott alkalmat és nyújtott lehetőséget. 

Légy az első aki kommentálja


2018 január 16 :: Publicisztika :: Példaképünk marad
Példaképünk marad

 

 

 

 

 

Példaképünk marad

 

 

 

          Születésének 110. évfordulóján (1908. január 8.) Gróf Czegei Wass Albert erdélyi nagybirtokosra, katonatisztre, íróra, költőre, közéleti személyiségre és politikusra emlékezünk. Egy olyan egyéniségre, aki a vészterhelt 20. század legsötétebb időszakaiban is erkölcsi fáklyaként lobogva mutatta az irányt amerre haladnunk kellett és az utat, amelyen a fényre juthatunk.

 

 

 

 

 

 

 

          Wass Albert Válaszúton, családjának ősi birtokán látta meg a napvilágot. Az alapfokú iskola elvégzése után tanulmányait Magyarországon, Németországban és Franciaországban folytatta. A tanulás mellett pedig íróként és költőként alkotott, műveivel már diákkorában beírván nevét a magyar irodalom aranykönyvébe.

 

 

 

 

 

 

 

 

          1932-ben visszatér Erdélybe, hogy családja megmaradt birtokán átvegye a gazdaság vezetését, azonban az Isten más sorsot szánt neki. Előbb a román hadseregbe kap behívót, majd Észak-Erdély, Magyarországhoz történt visszacsatolása után (1940) besorozták a magyar honvédségbe.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Kezdetben alhadnagyként harcolt az ukrán fronton, majd Veress Lajos tábornok szárnysegédjeként a nyugati szövetségesekkel folytatott titkos tárgyalások egyik résztvevője. Magyarország német megszállása után (1944) a Gestapo letartóztatja, azonban néhány nap múlva szabadon engedi. Az orosz megszállás elől Németországba menekül, majd négy fiával kivándorol Amerikába, ahol 1998-ban bekövetkezett haláláig a nemzetét szolgálta. Íróként, közéleti személyiségként, egyetemi tanárként, különböző szervezetek tagjaként és vezetőjeként egyaránt.

 

 

 

 

 

 

 

          Tevékenysége szúrta az erdélyi magyarokat elnyomó bukaresti hatalom szemét, és nem csak a kommunista diktatúra és azt követő látszatdemokrácia, hanem a két világháború között is. A hódítók ugyanis így, vagy úgy, de mindig félreállították azokat az egyéniségeket, akik kiálltak szorongatott helyzetbe került és a megsemmisülés határára sodródott véreik védelmében. Ha pedig már eltávoztak ebből a világból, akkor rágalmakkal feketítették be az életútjukat.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Tudták ugyanis, hogy egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött népnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja és annak kimagasló személyiségei. A történelmét nem ismerő közösség ugyanis idővel feladja a nyelvét, valamint a kultúráját és már nem alkot nemzetet. Így viszont már könnyen el lehet vele bánni.

 

 

 

 

 

 

 

          Éppen ezért a birtokait elkobzó, és őt száműzetésbe kényszerítő idegen hatalom soha nem bocsájtotta meg Wass Albertnek, hogy élete utolsó percéig népének tanítója, segítője és szószólója maradt. Annak ellenére sem, hogy az erdélyi románságnak is jótevője és kenyéradója volt. A lelki és szokásvilágukat pedig olyan mély összetettséggel és fájdalmas szépséggel senki sem ábrázolta azóta sem, mint ahogyan ő tette a Funtineli boszorkány című regényében.

 

 

 

 

 

 

 

 

          Egy sebtében összeült kommunista vészbíróság koholt vádak alapján halálra ítélte (1946) és ettől fogva, még az emlékét is próbálják kiirtani a köztudatból. Ez azonban soha sem fog nekik sikerülni. Nem sikerülhet, mert tartásával, kiállásával, tetteivel és műveivel befészkelte magát nemzete szívébe, onnan pedig megfélemlítéssel nem lehet kilúgozni. Hiszen Ő már a mi hősünk, példaképünk, szellemi iránytűnk és az is marad az idők végezetéig.

 

 

 

Bedő Zoltán: Székely Hírmondó

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]