Utolsó 10 cikk
Megbocsájtunk, de nem feledünkMegbocsájtunk, de nem feledünk

 

          A történelem folyamán nem csak messziről jött hordák fosztogatták és mészárolták le a magyarságot, hanem a területszerzési szándékkal ellenünk szövetkezett szomszéd népek is. És cselekedték ezt annak ellenére, hogy éppen a Magyar Királyság védőszárnyai alatt cseperedtek nemzetté.

Légy az első aki kommentálja
A küzdelem folytatódikA küzdelem folytatódik

 

          A nyugati világ kormányai, beleértve a szabadság és demokrácia védelmezőjének magát világszerte kikiáltó Amerikai Egyesült Államokét is, 1956 őszén már a kibontakozásának pillanatában elárulták a magyar forradalmat.

Légy az első aki kommentálja
Gondolatok egy évfordulónGondolatok egy évfordulón

 

          A szabadságvágyat és igényt nem lehet feledtetni, pótolni, vagy elfojtani. Sem megbilincselni, gúzsba kötni és leláncolni. De száműzni, börtönbe zárni, illetve elpusztítani sem.

Légy az első aki kommentálja
Örök főhajtás jár nekikÖrök főhajtás jár nekik

 

          Elődeink alakjának és tetteinek a felidézése nem csak erkölcsi kötelesség, hanem hosszútávon a siker záloga is. Úgy egyénenként, mint nemzetként. Hiszen erényeikből és hibáikból egyaránt tanulni lehet, emberi tartásuk pedig minket is helytállásra kötelez.

Légy az első aki kommentálja
A demokrácia megcsúfolásaA demokrácia megcsúfolása

 

 

          Rendőri erőszakba torkolt Katalóniában a vasárnap megtartott népszavazás, mely a jelenleg Spanyolországhoz tartozó tartomány függetlenségéről, vagy ennek elutasításáról volt hívatott dönteni.

Légy az első aki kommentálja
A németeknek elegük lettA németeknek elegük lett

 

          Vereségnek is beillő győzelmet aratott Németországban az Angela Merkel által vezetett CDU/CSU, vagyis a Kereszténydemokrata Unió és Bajor Keresztény – szociális Unió által alkotott pártszövetség a vasárnapi választásokon.

Légy az első aki kommentálja
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja


2009 augusztus 29 :: Múltba néző :: Gábor Áron üzenete
Gábor Áron üzenete


 

 

 

Gábor Áron Üzenete

 

 

          1849. július 2. bekövetkezett halálának 160. Évfordulóján, Gábor Áronra emlékezünk. Bölcsőjét felső Háromszéken, a délkeleti Kárpátok lábánál meghúzódó Bereckben ringatták. Abban a helységben, mely fekvése kapcsán fontos kereskedelmi szerepet betöltő település volt az Ojtozi - hágó előterében. A községen keresztül haladó, Erdélyt Moldvával összekötő utat, a rómaiak is használták. Rohamos fejlődésének köszönhetően, már 1332-ben plébániatemplommal rendelkezik, 1526-ban pedig Zsigmond király mezővárosi ranggal ruházza fel. Előnyös fekvése nem mindig vált a javára. Olykor veszélyforrást jelentett, ugyanis több alkalommal felégették, és lakóit menekülésre kényszerítették, az Erdélybe be-betörő tatár, török, moldvai és orosz hadak. De a veszély elmúltával maradék gyermekei mindig visszatértek, és újjáépítették az ősi fészket. Ezért sikerült 1888-ig városi rangját megőriznie. Postát, és futárszolgálatot működtettek, s az Erdély és Moldva között zajló kereskedelem tetemes részét ugyancsak a berecki szekeresek bonyolították le. Jelentős kézműiparral rendelkezett, asztalos, csizmadia, kerekes és fazekas cégei messzi földön híresek voltak. Városi rangja elvesztése után, az itt élők fő megélhetési forrását az erdőkitermelés, fafeldolgozás, mezőgazdaság, és pásztorkodás jelentette. A kommunizmus, és az átmenetnek nevezett szabad rablás időszaka kissé megtépázta, de megtörni nem tudta ezt a 2717 lelket számláló közösséget. Élni akarását többek között a Gábor Áron Kulturális Alapítvány, és a Művelődési Központ szerteágazó és áldásos tevékenysége is bizonyítja.

 


          Valahányszor ellenséges támadás érte, a székelység egy emberként védelmezte szülőföldjét, és a Magyar Hazát, vérét, és életét áldozva érte, ha kellett. Az idők során, bár több alkalommal próbálták szolgasorba taszítani, és abban megtartani, ez történelmi léptékkel mérve csak ideig-óráig sikerült. Úgy a belső, mint a külső ellenségnek. Akkor is csak félrevezetéssel, csellel, csalafintasággal, és hitegetéssel. Mert e mélyen vallásos, hagyományait őrző, és származására büszke nép természete nem tűri az igát, és az idegen elnyomást. Hiszen szabadság szeretete környezetéből, életviteléből, és lelki beállítottságából fakad. Nem véletlen tehát, hogy soraiból sokan szolgálták a magyarság ügyét, önzetlenül, és önfeláldozón. Fegyverrel, tollal, vagy mindkettővel - mikor, hogy követelte a helyzet. És tették ezt még akkor is, ha ez az ügy vesztésre állt. Közéjük tartozik Gábor Áron is, aki 1814 novemberében, székely határőr családban látta meg a napvilágot, Gábor István főjegyző, és Hosszú Judit első gyermekeként. A berecki általános iskola, és a csíksomlyói ferences gimnázium elvégzése után, 17 évesen kénytelen volt bevonulni katonának. Tüzérségi ismereteket Gyulafehérváron szerzett, Budapesten, és Bécsben pedig katonai műszaki előadásokat hallgatott. Ez utóbbi helyen az ágyúgyárban is szolgált, de mivel továbbképzési kérelmét nem fogadták el, ideje leteltével leszerelik. Később öccse helyett ismét bevonul, de továbbképzési kérelme ismételt elutasítása miatt, káplári rendfokozattal végleg leszerel. Összesen 15 évi katonáskodás után. A civil életben amolyan ezermesterként tartotta számon a környezete. Hiszen bár tanult szakmája asztalos volt, a díszlövésre alkalmas rézágyútól, a 12 ember munkáját helyettesítő aratógépig, sok mindent készített. Emlékezetes a sepsiszentgyörgyi megyeházán, 1848 novemberében elhangzott „lészen ágyú” kijelentése, mellyel megfordította a tüzérség hiányában már-már a megadás felé hajló népgyűlés kimenetelét.

 

                                                        Gábor Áron ágyúja a kézdivásárhelyi múzeumban

 

           És ez nem volt üres ígéret. Alig 12 nap múlva Hídvégnél, már az általa gyártott ágyúkkal futamították meg, az elbizakodott osztrákokat. S nem csak ágyú lett, hanem a működtetésükhöz szükséges puskaport, salétromot, ként, és gyutacsot is legyártották a székely ezermester irányításával. Érdemei elismeréséül Bem tábornok őrnaggyá léptette elő, kis idő múlva pedig Debrecenben Kossuth Lajos a székelyföldi hadigyárak igazgatójának nevezte ki. Áldozatos életének, az Erdélybe benyomuló orosz csapatok ellen folytatott, kökösi csatában bekövetkezett halála vetett véget.

 

Emlékét szülőfaluja, és leszármazottjai hűségesen őrzik. Közöttük található Kovács, született Fábián Erzsébet, nyugalmazott pedagógus, közismert nevén Bözsi óvó néni. Büszkén vallja magát a néhai őrnagy oldalági leszármazottjának, ugyanis anyai ükapja a szabadságharcos nagybátyja volt. Gyakori beszélgetéseink alkalmából Gábor Áron neve megkerülhetetlen. És ez így volt a kommunizmus legsötétebb évei alatt is. Pedig akkor csak hátrányt jelentett e rokonság felemlegetése. Ő mégis megtette, mert dacos székely asszonynak született, aki mindig vállalta származását. És minket, a keze alól kikerülő kisembereket is őseink emlékének ápolására, és anyanyelvünk szeretetére nevelt, a berecki óvodában. Szinte észrevétlenül és játékosan, népdalok, és mesék segítségével oltotta belénk, a magyar öntudatot. Ahogy egy hivatástudattal rendelkező székely óvónőtől elvárható. Áldja meg az Isten érte. A hozzá hasonló nevelőknek, és édesanyáknak köszönhető, hogy válságos időkben közösségünk mindig képes volt kitermelni az irányításra termett személyiségeket. Azokat a vezetőket, akik tevékenységükkel, és személyes példaadásukkal meg tudták tartani nemzettársaikban a hitet. Ez a hit adott értelmet küzdelmeiknek, s erőt, verejtékes munkájukhoz. A hit, hogy nem csak volt, hanem Isten segítségével lesz magyar jövő a Kárpát-medencében, ha mi is úgy akarjuk.

   

          Gábor Áron a székely furfang, konokság, kitartás és bátorság megtestesítője, akit tettei az 1848-as Forradalom és Szabadságharc legendás alakjává emeltek. Hiszen előzmények, hagyomány, és kellő tapasztalat hiányában is hadiipart teremtett a Székelyföldön, mert ezt követelte hazája, s nemzete érdeke. Az irányításával gyártott ágyúkat felhasználva, vezénylete alatt az újdonsült háromszéki tüzérek eredményeseknek bizonyultak. Segítségükkel e piciny vármegye védői nem csak felvették a harcot a szülőföldjükre betörő osztrák haderő ellen, hanem többször is vereséget mértek rá. Olyannyira, hogy végül az orosz csapatok beözönlésére, és az őrnagy elestére volt szükség, az önvédelmi harc leveréséhez. Leveréséhez, de nem legyőzéséhez. Hiszen az akkori, s a jelenlegi megszállók sem tudták kioltani a szabadság lángját. Mert az ott lobogott, és ott lobog ma is, a székely emberek szívében. És lobogni fog, mert lobognia kell mindaddig, míg a vágy mely táplálja be nem teljesül. Míg a székelység saját kezébe nem veheti önön sorsa irányítását. Ez Gábor Áron üzenete nekünk, s a mindenkori elnyomóknak egyaránt.

 

 

                                                                            Bedő Zoltán: Háromszék

 

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]