Utolsó 10 cikk
Tartson meg téged nekünk az Úr!Tartson meg téged nekünk az Úr!

 

 

          Vannak emberek, akik szikáron állják a történelem viharait, akár a sziklatörmelékkel megszórt székely földbe kapaszkodó fenyők és nem hajolnak meg a nagy időben.  

Légy az első aki kommentálja
A haza szolgálatábanA haza szolgálatában

     

 

          Éppen 150 évvel ezelőtt, 1868. június 18. látott napvilágot Kenderesen Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, egy olyan református család sarjaként, amely 1657 – ben nyerte el a nemességet Erdélyben.

Légy az első aki kommentálja
Voltunk, vagyunk és leszünk!Voltunk, vagyunk és leszünk!

 

 

          A Párizs melletti versailles-i kastély parkjában található Nagy – Trianon palotában, 1920. június 4 –én Magyarországot rákényszerítették egy olyan békeszerződésnek hazudott diktátum aláírására, melynek következtében elveszítette területének 71,5 (232.448 km2) és lakósságának 63, 5% - t (13 271 370 fő).

Légy az első aki kommentálja
Elismerték Székelyföld létezésétElismerték Székelyföld létezését

 

          A képviselőház után kedden 96 ellene és 9 mellette szóló szavazattal a román parlament szenátusa is elutasította Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki és Kulcsár - Terza József háromszéki képviselő terjesztett be az elmúlt esztendőben.  

Légy az első aki kommentálja
A megmaradás életerő kérdéseA megmaradás életerő kérdése

           

 

          A múltba tekintve, de a jövőbe nézve, derűlátón, de nem elbizakodottan, kellő szerénységgel, de határozottan fogalmazta meg a valóság alapjára épített, azonban merészen felfelé ívelő terveit Orbán Viktor, a miniszterelnöki eskü letétele után. Úgy, ahogyan ez egy magyar kormányfőtől elvárható.

Légy az első aki kommentálja
A magyar érdek és igazság védelmébenA magyar érdek és igazság védelmében

 

          Magyarországot és annak demokratikusan megválasztott kormányát gyalázták az Európai Parlament április 26 – án lezajlott ülésén, aljas rágalmak és hazugságok tömkelegét zúdítva rájuk. Minderre pedig a LIBE Bizottság, anyaországunkról szóló jelentéstervezetének az ismertetése szolgáltatott alkalmat és nyújtott lehetőséget. 

Légy az első aki kommentálja
Nem hagyhatjuk szó nélkülNem hagyhatjuk szó nélkül

 

          Az elmúlt nyolc esztendő legnagyobb kormány ellenes tűntetése zajlott szombaton este Budapesten. Joguk van hozzá, hiszen egy működő demokrácia ezt lehetővé teszi. Sokat mondó azonban, hogy erre mindössze hat nappal a FIDESZ – KDMP pártszövetség elsöprő, győzelmét hozó parlamenti választások után került sor.

 

Légy az első aki kommentálja
Az intő ukrán példaAz intő ukrán példa

 

          A Magyarországon vasárnap lezajlott parlamenti választás eredményei csak szombaton fognak majd véglegessé válni, azonban a leadott szavazatok 98% - a megszámlálása után az már kiderült, hogy a FIDESZ – KDMP koalíció elsöprő győzelmet aratott.  

Légy az első aki kommentálja
Fontoljuk megFontoljuk meg

 

 

          Európa nyugati fele egyre nagyobb léptekkel rohan a vesztébe. És ez a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik, mert megroppantották az egykor hatalmas és befolyásos nemzetek gerincét.Európa nyugati fele egyre nagyobb léptekkel rohan a vesztébe. 

Légy az első aki kommentálja
Nem adhatjuk felNem adhatjuk fel

 

          Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, hiszen nagypénteken bekövetkezett kereszthalálával Jézus megváltotta bűneitől az emberiséget. Vasárnapi feltámadása által pedig az elmúlás fölött is győzedelmeskedett és ezzel beteljesítette a próféciát.  

Légy az első aki kommentálja


2009 augusztus 29 :: Múltba néző :: Gábor Áron üzenete
Gábor Áron üzenete


 

 

 

Gábor Áron Üzenete

 

 

          1849. július 2. bekövetkezett halálának 160. Évfordulóján, Gábor Áronra emlékezünk. Bölcsőjét felső Háromszéken, a délkeleti Kárpátok lábánál meghúzódó Bereckben ringatták. Abban a helységben, mely fekvése kapcsán fontos kereskedelmi szerepet betöltő település volt az Ojtozi - hágó előterében. A községen keresztül haladó, Erdélyt Moldvával összekötő utat, a rómaiak is használták. Rohamos fejlődésének köszönhetően, már 1332-ben plébániatemplommal rendelkezik, 1526-ban pedig Zsigmond király mezővárosi ranggal ruházza fel. Előnyös fekvése nem mindig vált a javára. Olykor veszélyforrást jelentett, ugyanis több alkalommal felégették, és lakóit menekülésre kényszerítették, az Erdélybe be-betörő tatár, török, moldvai és orosz hadak. De a veszély elmúltával maradék gyermekei mindig visszatértek, és újjáépítették az ősi fészket. Ezért sikerült 1888-ig városi rangját megőriznie. Postát, és futárszolgálatot működtettek, s az Erdély és Moldva között zajló kereskedelem tetemes részét ugyancsak a berecki szekeresek bonyolították le. Jelentős kézműiparral rendelkezett, asztalos, csizmadia, kerekes és fazekas cégei messzi földön híresek voltak. Városi rangja elvesztése után, az itt élők fő megélhetési forrását az erdőkitermelés, fafeldolgozás, mezőgazdaság, és pásztorkodás jelentette. A kommunizmus, és az átmenetnek nevezett szabad rablás időszaka kissé megtépázta, de megtörni nem tudta ezt a 2717 lelket számláló közösséget. Élni akarását többek között a Gábor Áron Kulturális Alapítvány, és a Művelődési Központ szerteágazó és áldásos tevékenysége is bizonyítja.

 


          Valahányszor ellenséges támadás érte, a székelység egy emberként védelmezte szülőföldjét, és a Magyar Hazát, vérét, és életét áldozva érte, ha kellett. Az idők során, bár több alkalommal próbálták szolgasorba taszítani, és abban megtartani, ez történelmi léptékkel mérve csak ideig-óráig sikerült. Úgy a belső, mint a külső ellenségnek. Akkor is csak félrevezetéssel, csellel, csalafintasággal, és hitegetéssel. Mert e mélyen vallásos, hagyományait őrző, és származására büszke nép természete nem tűri az igát, és az idegen elnyomást. Hiszen szabadság szeretete környezetéből, életviteléből, és lelki beállítottságából fakad. Nem véletlen tehát, hogy soraiból sokan szolgálták a magyarság ügyét, önzetlenül, és önfeláldozón. Fegyverrel, tollal, vagy mindkettővel - mikor, hogy követelte a helyzet. És tették ezt még akkor is, ha ez az ügy vesztésre állt. Közéjük tartozik Gábor Áron is, aki 1814 novemberében, székely határőr családban látta meg a napvilágot, Gábor István főjegyző, és Hosszú Judit első gyermekeként. A berecki általános iskola, és a csíksomlyói ferences gimnázium elvégzése után, 17 évesen kénytelen volt bevonulni katonának. Tüzérségi ismereteket Gyulafehérváron szerzett, Budapesten, és Bécsben pedig katonai műszaki előadásokat hallgatott. Ez utóbbi helyen az ágyúgyárban is szolgált, de mivel továbbképzési kérelmét nem fogadták el, ideje leteltével leszerelik. Később öccse helyett ismét bevonul, de továbbképzési kérelme ismételt elutasítása miatt, káplári rendfokozattal végleg leszerel. Összesen 15 évi katonáskodás után. A civil életben amolyan ezermesterként tartotta számon a környezete. Hiszen bár tanult szakmája asztalos volt, a díszlövésre alkalmas rézágyútól, a 12 ember munkáját helyettesítő aratógépig, sok mindent készített. Emlékezetes a sepsiszentgyörgyi megyeházán, 1848 novemberében elhangzott „lészen ágyú” kijelentése, mellyel megfordította a tüzérség hiányában már-már a megadás felé hajló népgyűlés kimenetelét.

 

                                                        Gábor Áron ágyúja a kézdivásárhelyi múzeumban

 

           És ez nem volt üres ígéret. Alig 12 nap múlva Hídvégnél, már az általa gyártott ágyúkkal futamították meg, az elbizakodott osztrákokat. S nem csak ágyú lett, hanem a működtetésükhöz szükséges puskaport, salétromot, ként, és gyutacsot is legyártották a székely ezermester irányításával. Érdemei elismeréséül Bem tábornok őrnaggyá léptette elő, kis idő múlva pedig Debrecenben Kossuth Lajos a székelyföldi hadigyárak igazgatójának nevezte ki. Áldozatos életének, az Erdélybe benyomuló orosz csapatok ellen folytatott, kökösi csatában bekövetkezett halála vetett véget.

 

Emlékét szülőfaluja, és leszármazottjai hűségesen őrzik. Közöttük található Kovács, született Fábián Erzsébet, nyugalmazott pedagógus, közismert nevén Bözsi óvó néni. Büszkén vallja magát a néhai őrnagy oldalági leszármazottjának, ugyanis anyai ükapja a szabadságharcos nagybátyja volt. Gyakori beszélgetéseink alkalmából Gábor Áron neve megkerülhetetlen. És ez így volt a kommunizmus legsötétebb évei alatt is. Pedig akkor csak hátrányt jelentett e rokonság felemlegetése. Ő mégis megtette, mert dacos székely asszonynak született, aki mindig vállalta származását. És minket, a keze alól kikerülő kisembereket is őseink emlékének ápolására, és anyanyelvünk szeretetére nevelt, a berecki óvodában. Szinte észrevétlenül és játékosan, népdalok, és mesék segítségével oltotta belénk, a magyar öntudatot. Ahogy egy hivatástudattal rendelkező székely óvónőtől elvárható. Áldja meg az Isten érte. A hozzá hasonló nevelőknek, és édesanyáknak köszönhető, hogy válságos időkben közösségünk mindig képes volt kitermelni az irányításra termett személyiségeket. Azokat a vezetőket, akik tevékenységükkel, és személyes példaadásukkal meg tudták tartani nemzettársaikban a hitet. Ez a hit adott értelmet küzdelmeiknek, s erőt, verejtékes munkájukhoz. A hit, hogy nem csak volt, hanem Isten segítségével lesz magyar jövő a Kárpát-medencében, ha mi is úgy akarjuk.

   

          Gábor Áron a székely furfang, konokság, kitartás és bátorság megtestesítője, akit tettei az 1848-as Forradalom és Szabadságharc legendás alakjává emeltek. Hiszen előzmények, hagyomány, és kellő tapasztalat hiányában is hadiipart teremtett a Székelyföldön, mert ezt követelte hazája, s nemzete érdeke. Az irányításával gyártott ágyúkat felhasználva, vezénylete alatt az újdonsült háromszéki tüzérek eredményeseknek bizonyultak. Segítségükkel e piciny vármegye védői nem csak felvették a harcot a szülőföldjükre betörő osztrák haderő ellen, hanem többször is vereséget mértek rá. Olyannyira, hogy végül az orosz csapatok beözönlésére, és az őrnagy elestére volt szükség, az önvédelmi harc leveréséhez. Leveréséhez, de nem legyőzéséhez. Hiszen az akkori, s a jelenlegi megszállók sem tudták kioltani a szabadság lángját. Mert az ott lobogott, és ott lobog ma is, a székely emberek szívében. És lobogni fog, mert lobognia kell mindaddig, míg a vágy mely táplálja be nem teljesül. Míg a székelység saját kezébe nem veheti önön sorsa irányítását. Ez Gábor Áron üzenete nekünk, s a mindenkori elnyomóknak egyaránt.

 

 

                                                                            Bedő Zoltán: Háromszék

 

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]