Utolsó 10 cikk
Nem hagyhatjuk szó nélkülNem hagyhatjuk szó nélkül

 

          Az elmúlt nyolc esztendő legnagyobb kormány ellenes tűntetése zajlott szombaton este Budapesten. Joguk van hozzá, hiszen egy működő demokrácia ezt lehetővé teszi. Sokat mondó azonban, hogy erre mindössze hat nappal a FIDESZ – KDMP pártszövetség elsöprő, győzelmét hozó parlamenti választások után került sor.

 

Légy az első aki kommentálja
Az intő ukrán példaAz intő ukrán példa

 

          A Magyarországon vasárnap lezajlott parlamenti választás eredményei csak szombaton fognak majd véglegessé válni, azonban a leadott szavazatok 98% - a megszámlálása után az már kiderült, hogy a FIDESZ – KDMP koalíció elsöprő győzelmet aratott.  

Légy az első aki kommentálja
Fontoljuk megFontoljuk meg

 

 

          Európa nyugati fele egyre nagyobb léptekkel rohan a vesztébe. És ez a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik, mert megroppantották az egykor hatalmas és befolyásos nemzetek gerincét.Európa nyugati fele egyre nagyobb léptekkel rohan a vesztébe. 

Légy az első aki kommentálja
Nem adhatjuk felNem adhatjuk fel

 

          Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, hiszen nagypénteken bekövetkezett kereszthalálával Jézus megváltotta bűneitől az emberiséget. Vasárnapi feltámadása által pedig az elmúlás fölött is győzedelmeskedett és ezzel beteljesítette a próféciát.  

Légy az első aki kommentálja
Ördögi színjátékÖrdögi színjáték

 

          Felháborító ugyan, de nem meglepő a román taláros testület hétfői döntése, mely kimondja, hogy a marosvásárhelyi római katolikus iskola újraalapításáról rendelkező törvény alkotmányellenes. 

Légy az első aki kommentálja
SzabadságharcainkSzabadságharcaink

 

       Az 1848 – 49 – es magyar forradalom és szabadságharc magasztos eszméinek, valamint dicső tetteinek emlékezete örökre beleégett a nemzet lelkébe, illetve tudatába. Onnan pedig sem utasítással, sem parancsszóval, de még fenyegetőzéssel sem lehet kitörülni, mert ez a mi szellemi örökségünk és az is marad.

Légy az első aki kommentálja
Tiltott megemlékezésTiltott megemlékezés

   

     Halálának (1998. 02. 17) évfordulóján, Sepsiszentgyörgyön immár negyedik alkalommal hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt a vártemplom fala mellett tiszteletére ültetett fa tövében elhelyezett emléktáblánál. Az idei megemlékezést azonban beárnyékolta a rendőrség, fenyegetésnek is beillő átirata, melyben a rendezvény megtartásának súlyos következményeire figyelmeztették az érintetteteket.

Légy az első aki kommentálja
Fenyegetés és jogsértésFenyegetés és jogsértés

 

      A 2002/31 – es sürgősségi kormányrendelet 5. cikkelye szerint Romániában 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel és bizonyos jogok megvonásával büntethető az emberiesség elleni népirtásért, illetve háborús bűncselekményekért elítélt személyek kultuszának nyilvánosság előtt történő népszerűsítése

Légy az első aki kommentálja
Tudatos rémhírkeltés?Tudatos rémhírkeltés?

 

          „Meg nem erősített hírek szerint, a mai napon megérkezett Sepsiszentgyörgyre a Románia által az EU követelésének megfelelően befogadott migránsok első ötvenfős csoportja, amelyet a városban telepített le a román hatalom."  

Légy az első aki kommentálja
Rágalmaz és félrevezetRágalmaz és félrevezet

 

          Háborús bűnök és népirtás nyilvános támogatása, illetve demagóg eszmék nyilvános hirdetése vádjával tett feljelentést a brassói táblabíróság mellett működő ügyészségen Mircea Diacon, a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője, Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke ellen

Légy az első aki kommentálja


2009 augusztus 29 :: Múltba néző :: Gábor Áron üzenete
Gábor Áron üzenete


 

 

 

Gábor Áron Üzenete

 

 

          1849. július 2. bekövetkezett halálának 160. Évfordulóján, Gábor Áronra emlékezünk. Bölcsőjét felső Háromszéken, a délkeleti Kárpátok lábánál meghúzódó Bereckben ringatták. Abban a helységben, mely fekvése kapcsán fontos kereskedelmi szerepet betöltő település volt az Ojtozi - hágó előterében. A községen keresztül haladó, Erdélyt Moldvával összekötő utat, a rómaiak is használták. Rohamos fejlődésének köszönhetően, már 1332-ben plébániatemplommal rendelkezik, 1526-ban pedig Zsigmond király mezővárosi ranggal ruházza fel. Előnyös fekvése nem mindig vált a javára. Olykor veszélyforrást jelentett, ugyanis több alkalommal felégették, és lakóit menekülésre kényszerítették, az Erdélybe be-betörő tatár, török, moldvai és orosz hadak. De a veszély elmúltával maradék gyermekei mindig visszatértek, és újjáépítették az ősi fészket. Ezért sikerült 1888-ig városi rangját megőriznie. Postát, és futárszolgálatot működtettek, s az Erdély és Moldva között zajló kereskedelem tetemes részét ugyancsak a berecki szekeresek bonyolították le. Jelentős kézműiparral rendelkezett, asztalos, csizmadia, kerekes és fazekas cégei messzi földön híresek voltak. Városi rangja elvesztése után, az itt élők fő megélhetési forrását az erdőkitermelés, fafeldolgozás, mezőgazdaság, és pásztorkodás jelentette. A kommunizmus, és az átmenetnek nevezett szabad rablás időszaka kissé megtépázta, de megtörni nem tudta ezt a 2717 lelket számláló közösséget. Élni akarását többek között a Gábor Áron Kulturális Alapítvány, és a Művelődési Központ szerteágazó és áldásos tevékenysége is bizonyítja.

 


          Valahányszor ellenséges támadás érte, a székelység egy emberként védelmezte szülőföldjét, és a Magyar Hazát, vérét, és életét áldozva érte, ha kellett. Az idők során, bár több alkalommal próbálták szolgasorba taszítani, és abban megtartani, ez történelmi léptékkel mérve csak ideig-óráig sikerült. Úgy a belső, mint a külső ellenségnek. Akkor is csak félrevezetéssel, csellel, csalafintasággal, és hitegetéssel. Mert e mélyen vallásos, hagyományait őrző, és származására büszke nép természete nem tűri az igát, és az idegen elnyomást. Hiszen szabadság szeretete környezetéből, életviteléből, és lelki beállítottságából fakad. Nem véletlen tehát, hogy soraiból sokan szolgálták a magyarság ügyét, önzetlenül, és önfeláldozón. Fegyverrel, tollal, vagy mindkettővel - mikor, hogy követelte a helyzet. És tették ezt még akkor is, ha ez az ügy vesztésre állt. Közéjük tartozik Gábor Áron is, aki 1814 novemberében, székely határőr családban látta meg a napvilágot, Gábor István főjegyző, és Hosszú Judit első gyermekeként. A berecki általános iskola, és a csíksomlyói ferences gimnázium elvégzése után, 17 évesen kénytelen volt bevonulni katonának. Tüzérségi ismereteket Gyulafehérváron szerzett, Budapesten, és Bécsben pedig katonai műszaki előadásokat hallgatott. Ez utóbbi helyen az ágyúgyárban is szolgált, de mivel továbbképzési kérelmét nem fogadták el, ideje leteltével leszerelik. Később öccse helyett ismét bevonul, de továbbképzési kérelme ismételt elutasítása miatt, káplári rendfokozattal végleg leszerel. Összesen 15 évi katonáskodás után. A civil életben amolyan ezermesterként tartotta számon a környezete. Hiszen bár tanult szakmája asztalos volt, a díszlövésre alkalmas rézágyútól, a 12 ember munkáját helyettesítő aratógépig, sok mindent készített. Emlékezetes a sepsiszentgyörgyi megyeházán, 1848 novemberében elhangzott „lészen ágyú” kijelentése, mellyel megfordította a tüzérség hiányában már-már a megadás felé hajló népgyűlés kimenetelét.

 

                                                        Gábor Áron ágyúja a kézdivásárhelyi múzeumban

 

           És ez nem volt üres ígéret. Alig 12 nap múlva Hídvégnél, már az általa gyártott ágyúkkal futamították meg, az elbizakodott osztrákokat. S nem csak ágyú lett, hanem a működtetésükhöz szükséges puskaport, salétromot, ként, és gyutacsot is legyártották a székely ezermester irányításával. Érdemei elismeréséül Bem tábornok őrnaggyá léptette elő, kis idő múlva pedig Debrecenben Kossuth Lajos a székelyföldi hadigyárak igazgatójának nevezte ki. Áldozatos életének, az Erdélybe benyomuló orosz csapatok ellen folytatott, kökösi csatában bekövetkezett halála vetett véget.

 

Emlékét szülőfaluja, és leszármazottjai hűségesen őrzik. Közöttük található Kovács, született Fábián Erzsébet, nyugalmazott pedagógus, közismert nevén Bözsi óvó néni. Büszkén vallja magát a néhai őrnagy oldalági leszármazottjának, ugyanis anyai ükapja a szabadságharcos nagybátyja volt. Gyakori beszélgetéseink alkalmából Gábor Áron neve megkerülhetetlen. És ez így volt a kommunizmus legsötétebb évei alatt is. Pedig akkor csak hátrányt jelentett e rokonság felemlegetése. Ő mégis megtette, mert dacos székely asszonynak született, aki mindig vállalta származását. És minket, a keze alól kikerülő kisembereket is őseink emlékének ápolására, és anyanyelvünk szeretetére nevelt, a berecki óvodában. Szinte észrevétlenül és játékosan, népdalok, és mesék segítségével oltotta belénk, a magyar öntudatot. Ahogy egy hivatástudattal rendelkező székely óvónőtől elvárható. Áldja meg az Isten érte. A hozzá hasonló nevelőknek, és édesanyáknak köszönhető, hogy válságos időkben közösségünk mindig képes volt kitermelni az irányításra termett személyiségeket. Azokat a vezetőket, akik tevékenységükkel, és személyes példaadásukkal meg tudták tartani nemzettársaikban a hitet. Ez a hit adott értelmet küzdelmeiknek, s erőt, verejtékes munkájukhoz. A hit, hogy nem csak volt, hanem Isten segítségével lesz magyar jövő a Kárpát-medencében, ha mi is úgy akarjuk.

   

          Gábor Áron a székely furfang, konokság, kitartás és bátorság megtestesítője, akit tettei az 1848-as Forradalom és Szabadságharc legendás alakjává emeltek. Hiszen előzmények, hagyomány, és kellő tapasztalat hiányában is hadiipart teremtett a Székelyföldön, mert ezt követelte hazája, s nemzete érdeke. Az irányításával gyártott ágyúkat felhasználva, vezénylete alatt az újdonsült háromszéki tüzérek eredményeseknek bizonyultak. Segítségükkel e piciny vármegye védői nem csak felvették a harcot a szülőföldjükre betörő osztrák haderő ellen, hanem többször is vereséget mértek rá. Olyannyira, hogy végül az orosz csapatok beözönlésére, és az őrnagy elestére volt szükség, az önvédelmi harc leveréséhez. Leveréséhez, de nem legyőzéséhez. Hiszen az akkori, s a jelenlegi megszállók sem tudták kioltani a szabadság lángját. Mert az ott lobogott, és ott lobog ma is, a székely emberek szívében. És lobogni fog, mert lobognia kell mindaddig, míg a vágy mely táplálja be nem teljesül. Míg a székelység saját kezébe nem veheti önön sorsa irányítását. Ez Gábor Áron üzenete nekünk, s a mindenkori elnyomóknak egyaránt.

 

 

                                                                            Bedő Zoltán: Háromszék

 

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]