Utolsó 10 cikk
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja
Helytállásuk követendőHelytállásuk követendő

 

          A magyar hadtörténet talán legnagyobb tragédiája következett be a Don – kanyarban az 1943. január 12 – én elindított orosz ellentámadásban, melynek során a többszörös túlerőben lévő szovjet haderő tankjai valósággal legázolván a csupán kézifegyverekkel felszerelt magyar katonákat, áttörték a folyó mentén szeptember óta megmerevedett frontvonalat.

Légy az első aki kommentálja


2009 augusztus 30 :: Kárpát haza > Székelyföld :: Besenyő
Besenyő

 

 

 

 

Besenyő

 

 

 

           Sepsiszentgyörgy közelében, a bodoki havasokban eredő Besenyő patak völgyében meghúzódó település. Neve, besenyők által alapított helységre utal. Ez a feltételezés még nem nyert bizonyítást, viszont Besenczed, illetve Besendzd név alatt a pápai tizedjegyzékben már az 1332-ik évben említik, 1567-ben pedig 28 portával tartják nyilván. Jelenleg református székelyek lakják. Az népszámlálás adatai szerint 1910-ben 454, míg 1992-ben 342 lakósa volt. A 13. században első felében épített temploma belső terét, 1689-ben készült kazettás deszkamennyezet díszítette. Ennek 19. század végi lebontása után, a vakolat alól értékes, a Szent László legenda jeleneteit ábrázoló freskók kerültek elő, melyek az átalakítás során részben elpusztultak. Orbán Balázs még gyönyörködhetett bennük, mi már csak Huszka József rajzai alapján ismerhetjük meg őket. Az 1994-es helyreállításkor az északi falon újabb, ma alig látható részleteit fedezték fel. Itt született Szabó Imre (1821-1901), jogász, főhadnagy, a szabadságharc aradi ostromseregének tábori főparancsnoka. Vitéz Szotyori-Nagy Gyula (1887-1944) altábornagy bölcsőjét is a faluban ringatták. Emléküket a templom előtt kopjafa őrzi.
           Orbán Balázs így ír a környékről: “A természet valóban remekelt e vidék alakításában; talán azt akará, hogy legyen e hon véghatárainál egy bűbájos vidék, mely szépségével lelánczolja, természeti kincseivel lekösse az itt lakót, valamint az ide jövőt, hogy ez innen tovább ne kivánkozzék, hogy az innen meg ne válhasson; vagy ha távoznék is, e táj bűv látványként örökösen előtte lebegve, a honvágy és visszakivánkozás érzetét ébreszsze a honfikebelben. Mert hon! te oly szép és dicső vagy, hogy távol a te virányaidtól nincsen számunkra hely:”
           Napjainkban ez a látvány a 2 km hosszú, 86 hektárnyi felületű Besenyői-tóval egészül ki, melynek mélysége 50 cm-től, 7 m-ig változik. Mesterséges víztükör, a patak elzárásával hozták létre a 80-as években, öntözési célok ellátására. Partját erdők, dombok, fák, és az utóbbi időben épült hétvégi házak szegélyezik. A felső végét borító nádasban vadlibák, vadrucák, gémek, sirályok, és más vadmadárfajok leltek menedékre. Ezen a nyáron a nagyon ritka fekete gólyában is gyönyörködhettem. Vízében csuka, sügér, ponty, és dévér található, de otthon érzi magát benne a kárász, amur, és süllő is. Fürdőzésre, és horgászásra egyaránt alkalmas. Legkönnyebben Maksa község központjából közelíthető meg, melytől 3 kilométerre található.


                            

                                                                                           Bedő Zoltán

 

 

Forrásanyag: Orbán Balázs, A Székelyföld Leírása.
  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

  

  

 

 

  

 

 

 

 

  

 

  

 

 

 

 

 

 

  

 

  

 

  

 

  

 

 

 

 

 

  

 

  

 

 

  

 

  

 

  

 

  

 

 

 

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]