Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2009 szeptember 02 :: Múltba néző :: Bethlen Gábor vára
Bethlen Gábor vára


 

Bethlen Gábor Vára

 



           Emlékezni szeretnék. Emlékezni szeretnék, a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumra. Annál is inkább, mert az erdélyi magyar nyelvű sajtóban méltánytalanul kevés szó esett, és esik róla. És nem csak kevés szó esik róla, hanem állaga is romlik napról napra. A kívülről tetszetős, lenyűgöző épületet belülről szemlélve összeszorul a véndiák szíve. Málló vakolatú falak, beomlott, vagy beomló félben lévő melléképületek látványa keseríti meg az emlékezés édes pillanatait. Felelősség terhel minden döntéshozó személyt, az épületek gyalázatos állapotáért. De minket, a több ezer, ott végzett háromszéki diákot is. Mert odafigyelés, szervezés, és közösségi összefogás kérdése csupán, a 386 éves iskola épületeinek az enyészettől való megmentése. És ne feledjük el, hogy életünk legszebb, és legtartalmasabb időszakát az enyedi diákévek jelentették. Hogy az itt gyűjtögetett tudásból, s élményekből merítettünk, erőt mindennapi küzdelmeinkhez. S meríteni fogunk továbbra is. Mert innen degeszre tömött szellemi batyuval bocsájtottak el. Ennek köszönhetően mindnyájan megálltuk helyünket az életben, a világ bármelyik pontjára vetett is a sors. Ennek birtokában tudtuk, és tudjuk, hogy közösségi javainkat megőrizni, és gyarapítani szent kötelességünk.
          

 

 

          Az ódon falak között érezhető és szinte tapintható volt az iskolaalapító Bethlen Gábor fejedelem szellemisége. Ő már az 1600-as évek elején felismerte a máig érvényes igazságot: Egy országot Istenbe vetett hit nélkül, csak a fegyverek erejével, nem lehet megvédeni. Felismerte, hogy a keresztény szellemiséggel ötvözött műveltség nem csak megtartja, hanem fel is virágoztatja a hazát. Hogy a nemzet fejlődése és gyarapodása nem csak tudást, hanem erkölcsi tartást is feltételez. Hiszen ennek hiányában az ismeretekkel telített elme rossz útra tévedhet, és rombolni kezd. Elévülhetetlen erénye, hogy e felismerésekből fakadó elképzeléseit gyakorlatba ültette. Ország építő és ország megtartó tetteinek hatása máig érezhető. Ezek egyike a nevét viselő kollégium megalapítása, melynek kiterjedt birtokot adományozott. Ennek jövedelme tette lehetővé, hogy a földrész híres professzorait ide hívhassák tanítani. Így vált lehetségessé, az éles elméjű, de szegény sorsú gyermekek felkarolása, taníttatása, és megélhetésük biztosítása. Ennek volt köszönhető, hogy a legtehetségesebb diákok az iskola anyagi támogatásával Európa neves egyetemein tanulhattak tovább. Elmélyítve és kibővítve ismereteiket, hogy hazatérve, az ott megszerzett tudást itthon kamatoztathassák, a nemzet érdekében.

 

 

 


           A Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egyik bölcsője, fellegvára s védő bástyája volt és maradt az egyetemes magyar szellemiségnek. A tudománynak, és nemzettudatnak. Alapításától. A vészterhes évszázadok alatt dúlta török s tatár. Pusztította osztrák, fosztogatta román, és rombolta kommunista. A magyarságtudatot, élni akarást és a fogcsikorgató újrakezdés igényét még sem tudták kiirtani. Sem a török-tatár hordák, sem a császári zsoldos seregek, sem a leitatott román parasztok, sem a kommunista diktatúra pribékei. Mert az iskola elhivatott tanárai és nevelői termékeny talajba ültették ezek magjait. Az emberi lélekbe. S ha a gondoskodó szeretet hatására már egyszer megfogantak, lehetetlen volt mindet elpusztítani. Hiszen még az üszkös falak tövében is felütötték fejüket a megújulás virágai. Koruk kimagasló egyéniségei tanították haladó, és nevelték hazafias szellemben itt a diákok nemzedékeit. Szellemi nagyságukat csak néhányuk neve említésével lehet érzékeltetni:

Apáczai Csere János természettudós,

 

Pápai Páriz Ferenc polihisztor,

 

Köteles Sámuel filozófus, író, és bölcsész,

 

Áprily Lajos költő, és műfordító,

 

Ajtai Abod Mihály tudós, filológus, és műpártoló, Herepei Károly vegytan, ásványtan kőzettan professzor, és kutató,  Dr. Vita Zsigmond tudományos kutató és író. Áldásos munkájuk eredményeként, közösségüknek erkölcsi példát mutató, nagy tudású egyének kerültek ki a kollégium padjaiból. Személyiségek formálódtak és csiszolódtak a kezük alatt, akik nem csak hazájuk, hanem az egész világ fejlődéséhez is hozzá járultak. Közéjük tartozik: Bethlen János történetíró, politikus, Erdély kancellárja. Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász, a magyar helyesírás alapjainak lerakója,

 

Thököly Imre Erdély fejedelme, író, és szabadságharcos,

 

Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós,orientalista, és Ázsia utazó,

 

Bolyai Farkas matematikus, drámaíró, és műfordító,

 

Barabás Miklós festőművész,

 

Gróf Mikó Imre politikus, Magyarország minisztere, a kollégium kimagasló támogatója, és iskolaalapító,

 

Sütő András író, és politikus,

Gróf Bethlen Miklós Erdély kancellárja és szabadságharcos,  Benkő József református lelkész, történetíró, és botanikus,  Báró Kemény Zsigmond író, és politikus, Makkai Sándor Erdély református püspöke, író, és politikus, Sáska László Afrika kutató és író.  Hosszúra nyúlik mindazok névsora, akik tanár vagy diákként illetve mindkét minőségben gyarapították és gazdagították a magyarság és az emberiség szellemi kincsestárát.
A személyi kultusszal fűszerezett sajátos román kommunizmus idején, bár dühöngött a nacionalizmus és a sovinizmus, az iskola tovább élt. Szembenézve a kihívásokkal, és vállalva azokat. A legsötétebb időszakban is megőrizve ember és magyarságformáló jellegét.
Mindez Izmael László igazgató, valamint Nemes János, és Biális János aligazgatók bátor kiállásának volt köszönhető. S az ősi hagyományokat őrző, és a diákoknak ezeket átadó pedagógusok tevékenységének. Közéjük tartozott Király László magyar, Simon János és Sipos Árpád matematika, Rimbás Viktor és Rátonyi József testnevelés, Varga Gyula történelem, Bajusz Pál zene, és Kónya Árpád román szakos tanár is. De nem feledkezhetünk meg Fari László nevelőről sem. Ő a maga nyers modorával és fanyar humorával nagymértékben hozzájárult az életre való felkészítésünkhöz. Számtalan jópofa és kedves történet fűződik a nevéhez. Régi hagyomány szerint nevelő úrnak kellett szólítanunk, de ha valakire megharagudott, kijelentette: „Fiam, számodra elvtárs vagyok.” Az évtizedek alatt kifejtett tanító és nevelő munkájukért örök hála és tisztelet kell, övezze ezeket az embereket. S nem csak az erdélyi, hanem az összmagyarság részéről is. Hiszen a jövő számára megmentették a magyar tudomány egyik végvárát, és megőrizték annak szellemiségét. Az erdélyi magyarság talán legsötétebb korszakában. Mi diákok is éreztük a vállainkra nehezedő felelősség súlyát, de nem meggörnyedve, hanem egyenes derékkal, felemelt fejjel cipeltük azt. Tanulmányi eredményeinkkel bizonyítottuk a kollégium életképességét és létjogosultságát. A sportban, zenében, táncban és a különböző diák olimpiákon elért, kimagasló teljesítményeinkkel öregbítettük hírnevét. Hiszen büszkék voltunk enyedi diák mivoltunkra. Az iskola számunkra a helytállás, és a tudás megszerzésének színhelye volt. Szárba szökkenő ifjúságunk, életre szóló barátságok és szerelmek kialakulásának a varázslatos szigete. Álmaink, vágyaink, és célkitűzéseink megfogalmazásának helyszíne. Menedékhely az elrontott és megromlott világ aljasságai elől. Üdítő és éltető oázis a minket körülvevő szellemi sivatagban.

 

 



           Kedves volt, jelenlegi és leendő enyedi diákok! Soha ne feledjétek! A Bethlen Gábor Kollégium szelleme és hagyománya most is kötelez! Arra kötelez, hogy őrizzük meg és adjuk át a nagyfejedelem örökségét utódainknak. Ami nem más, mint az ősi épületek tekintélyt és helytállást sugalló ódon falai, melyek közül erkölcsi és szellemi útravalóval felcsomagolva indulhattunk-indulhattok el. Ez nem más, mint az Istenbe, s a tudásba vetett hit, és segítségükkel a megmaradásunkért folytatott szüntelen harc. Hogy ötszáz év múlva is ballagásra szólíthassa az iskola kis és nagycsengőjének tiszta hangja az utódainkat.

 

 

                                                                            Bedő Zoltán: Európai Idő

 

 

 

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]