Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2009 szeptember 03 :: Irodalom > Próza :: Hivatalnokok

 

 

 

Hivatalnokok: pro vagy kontra

 

 
Talán a Hobbes-féle szerződéselmélettel kellene kezdenem, ha elején akarom megragadni a dolgot, de akkor is felmerül a kérdés, hogy hol marad a görög avagy latin hagyomány, amely olyannyira meghatározta az európai civilizációt…

 

Szóval, a kérdések fölött eltekintve: hajdanán “a mindenki harca mindenki ellen” elvén működő képzeletbeli társadalom elvezette oda a korabeli gondolkodókat, hogy felfedezzék azt a tökéletes társadalmi rendszert, amely hatékonyan működik. Különböző elméletek születtek. Könyvtárak beszélnek erről és a történelemkönyvek. Megszülték a társadalmi szerződést, mely alapján az atyafiak megegyeztek: annak érdekében, hogy megszűnjenek az örökös háborúskodások és emberek közti viszályok, megszervezik életüket. Ez egy kis rizikóval járt, hisz addig nyugodtan megölhetted a szomszéd disznóját, illetve annak gazdáját, kutyabajod sem lett, csak ügyesnek kellett bizonyulnod, nehogy te is ugyanúgy járj: pórul. Tudósaink elővették hát a mérleget, és rakosgattak annak “közös” és “egyén”címkéjű serpenyőjébe. Sok dolog derült ki ebből. Egy csomó minden a “közös”a-be került, ami nem kis haragot okozhatott annak, aki annak idején erős volt, és nem félt megölni a szomszéd disznóját.

 

Törvények születtek és szabályok, amelyek oly szigorúak voltak (hallatlan!), hogy dutyiba zártak, ha útitársad zsebéből elemelted a pénzes zacskót, és rajtakaptak. Ezenkívül más érdekes dolgok is születtek: törvényhozó testületek, bíróságok, a királyt és udvarát, valamint a minisztereket kiszolgáló hivatalnokok, bér-behajtók, vagyonfelmérők. Megváltozott az élet minősége, megváltozott a bizonytalanság időszaka, és az emberek néha minden hátsó gondolat nélkül egymásra mosolyoghattak. Ha mindez eleinte csak elméletben létezett, a felvilágosodás korában kiterjedt a gyakorlatra is. Behálózta a társadalmat, rendszert képezett, sok esetben ott volt a polgár ablakánál és be-bekémlelt.

 

Mióta világ a világ és társadalmak léteznek, a vezető és vezetett fogalma is létezik. Ezen társadalmak, miután átestek a megszervezés procedúráján, olyanképpen épültek fel, hogy ne kezdhesse ki őket a rozsda. Az államvezetők idővel olyannyira eltávolodtak a néptől, hogy mindennapi szükségletté vált a hivatalnokok bevetése az állam és egyének közti ügyek intézésének céljából. Ez a réteg nőttön-nőtt, ahogy az egyének több és több feladatot ruháztak az államra, a feladatok bővültek, kiterjedtek. Ez történt Kelet-Közép-Európában is, ám minálunk közbejött valami…

 

“A szovjet-orosz birodalomhoz csatolt államok leszakadtak Európáról. Évtizedeken keresztül másfajta társadalomszervező elv valósult meg. A nyugatitól gyökeresen eltérő értékrend nem vált abszolút értékűvé, de átitatta a társadalmat. Egy nem éppen művelt párt elit erővel a maga szintjére vagy az alá szorította a műveltebb, informáltabb, kritikusabb társadalmi rétegeket.” (Potencsik Erika: Kelet-Európa sérülései. Szétszabdalt Európa)

 

A múlt rendszere olyannyira rányomta bélyegét az itteni társadalmakra, hogy mai napig nehezen tudunk kivetkőzni belőle. Vonatkozik ez az állami intézményekre is. Évek után is nagyon nehéz azt a gépezetet hatékonyan működővé tenni, amelyet sok-sok hivatalnok olajoz munkájával. Sok a fölösleg az irodákban, sok az előítélet a hivatalnokokkal szemben, nagy azon hivatalnokok száma, kiknek rossz a felfogása az igazi demokrácia megvalósulásának fényében…

 

Ezek a dolgok találkoznak néha egy-egy ponton a külső szemlélő agyában. A gépezet viszont tudomást sem vesz róla, gördül tovább, nehézkesen, ahogy tud az istenadta. A fogaskerekek lassan viszont kicserélődnek. Ez már biológia…

 

Tóth Szabolcs: Csigalépcső
 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]