Utolsó 10 cikk
Példaképünk marad Példaképünk marad

 

          Születésének 110. évfordulóján (1908. január 8.) Gróf Czegei Wass Albert erdélyi nagybirtokosra, katonatisztre, íróra, költőre, közéleti személyiségre és politikusra emlékezünk. Egy olyan egyéniségre, aki a vészterhelt 20. század legsötétebb időszakaiban is erkölcsi fáklyaként lobogva mutatta az irányt amerre haladnunk kellett és az utat, amelyen a fényre juthatunk.

Légy az első aki kommentálja
A kormányfőnek távozni kellA kormányfőnek távozni kell

 

 

          Amennyiben a székely zászlót kitűzik a helyi intézményekre, mellette fognak lógni a helyi felelősök is – fenyegette meg Mihai Tudose a székelyeket a Realitatea hírtelevízió egyenes adásában.

Légy az első aki kommentálja
Madéfalva üzeneteMadéfalva üzenete

 

          1764. január 7. vérrel íródott be a székelység történelmébe. E nap hajnalán, ugyanis Madéfalván több száz ártatlan személyt, köztük gyermekeket, asszonyokat és öregeket gyilkoltak halomra báró Siskovicz (mások szerint Siskovics vagy Siskowich) József altábornagy parancsára, Caratto osztrák császári ezredes katonái.

Légy az első aki kommentálja
Embert próbáló időkEmbert próbáló idők

 

          Óesztendő vége és az újnak kezdete a vissza, illetve magunkba tekintés, összegzés és számadás időszaka kell, hogy legyen. Csak így tudjuk ugyanis megállapítani, hogy földi létünk vándorútján most éppen hol járunk, és milyen irányba tartunk.

Légy az első aki kommentálja
Cinkos magyarellenességCinkos magyarellenesség

 

          Az ünneplés egy természetes emberi szükséglet, ezért egyénnek és közösségeknek egyaránt jogában áll, mint ahogy az erre okot adó esemény kiválasztása is. Ez utóbbi során viszont tekintettel kellene lenni mások érzékenységére is.

Légy az első aki kommentálja
Románia nem jogállamRománia nem jogállam

 

          November 15 – én Sepsiszentgyörgyön újra bebizonyosodott, hogy Románia nem jogállam, hiszen egy olyan ország, melyben csendőr bakanccsal tiporják el a magyar nemzeti közösség akaratát, nem nevezhető annak.

Légy az első aki kommentálja
Megbocsájtunk, de nem feledünkMegbocsájtunk, de nem feledünk

 

          A történelem folyamán nem csak messziről jött hordák fosztogatták és mészárolták le a magyarságot, hanem a területszerzési szándékkal ellenünk szövetkezett szomszéd népek is. És cselekedték ezt annak ellenére, hogy éppen a Magyar Királyság védőszárnyai alatt cseperedtek nemzetté.

Légy az első aki kommentálja
A küzdelem folytatódikA küzdelem folytatódik

 

          A nyugati világ kormányai, beleértve a szabadság és demokrácia védelmezőjének magát világszerte kikiáltó Amerikai Egyesült Államokét is, 1956 őszén már a kibontakozásának pillanatában elárulták a magyar forradalmat.

Légy az első aki kommentálja
Gondolatok egy évfordulónGondolatok egy évfordulón

 

          A szabadságvágyat és igényt nem lehet feledtetni, pótolni, vagy elfojtani. Sem megbilincselni, gúzsba kötni és leláncolni. De száműzni, börtönbe zárni, illetve elpusztítani sem.

Légy az első aki kommentálja
Örök főhajtás jár nekikÖrök főhajtás jár nekik

 

          Elődeink alakjának és tetteinek a felidézése nem csak erkölcsi kötelesség, hanem hosszútávon a siker záloga is. Úgy egyénenként, mint nemzetként. Hiszen erényeikből és hibáikból egyaránt tanulni lehet, emberi tartásuk pedig minket is helytállásra kötelez.

Légy az első aki kommentálja


2009 szeptember 18 :: Publicisztika :: Hitből sarjad a jövő
Hitből sarjad a jövő

 

 

 

 

Hitből sarjad a jövő

 

 

         

          Az elmúlt hónap végén, ragyogó napsütésben gyűlt össze újból Csíkszereda székely népe. Tíz percig tartó harangzúgás szólította a Szent Ágoston nevét viselő templom felszentelésére a híveket. Székely ruhás fiatalok sorfala között, nagyszámú papság kíséretében vonultak az erdélyi egyházmegye főpásztorai a templom bejáratához, hogy ajtaját megnyitván, átadják rendeltetésének.

 

 

 

Az esemény rangjához méltón, az ünnepi szentmisét Nm. és Ft. Dr. Jakubinyi György érsek, valamint Nm. és Ft. Tamás József püspök celebrálta.

 

 

 

           A Székelyföld, nagyságrendben a második templomának alapkövét 1990 őszén rakták le, de a földmunkától eltekintve az építkezés csak 1995-ben kezdődött el. Miután Dr. Jakubinyi György érsek létre hozta a Szent Ágoston-plébániát és kinevezte annak első plébánosát, Pénzes József címzetes esperes személyében.

 

 

 

 

A helyzet szülte ezt a megoldást, ugyanis az iparosítás következtében a valamikor 6-7 ezres város lakóssága több mint 40 ezerre növekedett. Ennek következtében a 2-300 személyt befogadó régi templom szűknek bizonyult. Az ebből fakadó gondok orvoslásával dr. Jakab Antal Püspök, és Bálint Lajos érsek is megpróbálkozott, de a város pasztorációs szempontból fontos megosztásának feladata végül Dr. Jakubinyi György érsekre hárult. A frissen létrehozott egyházközség híveinek száma meghaladja a tízezret. Plébánosa első perctől szívügyének tekintette a templomépítést. Az ő hite, önfeláldozó munkája és áldásos tevékenysége nélkül aligha valósulhatott volna meg a nagy mű. Ez a jó ízléssel és hozzáértéssel megtervezett, szemet gyönyörködtető, 3720 négyzetméter hasznos területtel rendelkező épületegyüttes.

 

 

 

 

Mely nem csak a templomnak, hanem kápolnának, ravatalozónak, könyvtárnak, titkárságnak, tanácskozónak és különböző rendezvények megtartására alkalmas termeknek is helyet biztosít. Falai közt továbbá szolgálati lakások, ifjúsági ház és irodák találhatók. A több mint három és fél millió euróba kerülő beruházásnak a szellemi értéke felbecsülhetetlen. Hiszen felépítésével a Székelyföld egy újabb hitbéli, lelki és kulturális központtal lett gazdagabb. Két, egyenként 43 méter magas, fémszerkezetes tornyából, négy harang szólítja igehirdetésre a híveket, akik galambdúcos székely kapun léphetnek be a plébánia területére.

 

 

 

Az épületeket körülölelő kertbe lépnek, melyben a számtalan virágágyás és a több mint ezerkétszáz facsemete között szétszórt padokon megpihenhet a test és felfrissülhet a lélek.

 

 

 

 

Innen, tekintélyt sugalló lépcsősoron juthatnak fel a templom főbejáratához. Küszöbét átlépve, egy 18 méter magas, ezerkétszáz személy befogadására alkalmas belső térben találják magukat. Ennek a tekintetet égre emelő, a székely építkezés jellegzetes stílusjegyeit a modernnel ötvöző tartószerkezete, Albert Homonnai Márton csíkszeredai tervező jó ízlését, és szakértelmét dicséri. Az oltár mögött álló, a rajta csüngő lepel révén Krisztus szenvedéseire utaló kereszt egyedi, de nem az egyetlen műalkotás, melyben e megszentelt helyen gyönyörködhetünk.

 

 

 

Az áhítattal tovább araszoló tekintet kissé hátrább két szobron akad meg. A Szent Ágostont és édesanyját, Szent Mónikát ábrázoló, két és fél méter magas, rézlemezekből formált alkotások, Xantus Géza képzőművész műhelyéből kerültek ki.

 

 

 

Ugyancsak neki köszönhető a templombelső rézdomborítású stációinak a megformálása is. Minden feltétel adott tehát, hogy az új létesítmény a hitnek egy olyan végvára legyen, melynek szellemi kisugárzása messzire hat. Ehhez már csak az kell, hogy élettel teljenek meg a gondosan, valamint szépérzékkel megtervezett s kivitelezett terek, termek és helységek. A szentmisén jelenlévők könnyektől csillogó tekintetéből ítélve erre lehet számítani. Ezt sugallták az oltár mellett felsorakozott, székely ruhás gyermekek, örömtől kipirult arcai is. És ennek a meggyőződésének ad hangot Ft. Pénzes József esperes, akire mi, háromszékiek is büszkék lehetünk, ugyanis bölcsőjét Bereckben ringatták.
           Méltón lehetünk büszkék rá, hiszen ő volt az, aki összefogta, csóvába kötötte és fokuszálta az igényt. Ő volt az, aki megálmodta és kivitelezte a formát, melyben ez testet öltött.

 

 

 

 

Ő volt az, aki előteremtette, összekaparta és összekoldulta a megvalósításhoz szükséges anyagiakat. És szintén ő volt az, aki nem hagyta lankadni, aki újra és újra felélesztette és ébren tartotta azt. Tizenhat évig végzett kitartó munkájáért megérdemelten részesült tehát Erdély érsekének és a nemzet miniszterelnökének névre szóló dicséretében. Természetesen a megvalósításhoz a hívek áldozat vállalása mellett a hazai s külföldi magánszemélyek, egyesületek, intézmények és hivatalok adakozó kedvére is szükség volt. A mű éppen azáltal válik még értékesebbé, hogy megvalósítása közösségi összefogás eredménye. És annak a közösségnek, mely egy ilyen szent cél érdekében képes összefogni, nem csak múltja, hanem jövője is van.

 

 

 

Hiszen a templom Isten otthona. Megtisztul benne a lélek. Szárba szökken a remény. Feldereng egy értelmes élet hajnala. A templom szellemi bástyánk. Fokáról kitágul a látóhatár. Szabadon szárnyal a tekintet. Megpillantjuk a helyes irányt. A templom a mi menedékünk. Falai közt megnyugszik a tudat. Hatalmát veszti a gonosz. Óv az elhangzó ima. A templomban felénk áramlik a Szentlélek ereje. Megérint az isteni jóság. Ránk terül a jézusi szeretet. Aki templomot épít nekünk, az jövőt teremt számunkra, mert közösséget kovácsol belőlünk. Hitet ültet a lelkünkbe. Hajlékot emel Istennek. Olyan hajlékot, melyben hangos magyar szóval dicsérhetjük az Urat.

 

 

                                                                                                      Bedő Zoltán: Háromszék


 
             További Képek
 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kommentárok ( 0 )

Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]