Utolsó 10 cikk
A küzdelmet folytatni kellA küzdelmet folytatni kell

 

 

     Mellbevágóan kevesen voltunk július 12 –én a székely politikai foglyok, Beke István és Szőcs Zoltán ellen hozott igazságtalan ítélet miatt, Kézdivásárhelyre meghirdetett tiltakozó nagygyűlésen. 

Légy az első aki kommentálja
A követendő példaA követendő példa

 

 

     „Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!"- válaszolta 1805-ben Francois Talleyrand Napóleonnak, amikor a francia uralkodó Bécs városához érkezve megkérdezte tőle, hogy mit tegyen a magyarokkal.  

Légy az első aki kommentálja
Üzent a hatalomÜzent a hatalom

 

     Románia Legfelsőbb Ítélő és Semmitőszéke öt év letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal vádolt kézdivásárhelyi tagjait, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt.  

Légy az első aki kommentálja
Addig nem tűnhetünk el….Addig nem tűnhetünk el….

 

 

     Most, hogy örökre eltávozott közülünk, elemi erővel törnek fel belőlem a Kányádi Sándorhoz fűződő személyes élményeim. Ezek egyike végérvényesen beleégette magát a tudatomba és kapaszkodót nyújtott életem nehéz pillanataiban, ezért közkincsé teszem.

Légy az első aki kommentálja
Tartson meg téged nekünk az Úr!Tartson meg téged nekünk az Úr!

 

 

          Vannak emberek, akik szikáron állják a történelem viharait, akár a sziklatörmelékkel megszórt székely földbe kapaszkodó fenyők és nem hajolnak meg a nagy időben.  

Légy az első aki kommentálja
A haza szolgálatábanA haza szolgálatában

     

 

          Éppen 150 évvel ezelőtt, 1868. június 18. látott napvilágot Kenderesen Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, egy olyan református család sarjaként, amely 1657 – ben nyerte el a nemességet Erdélyben.

Légy az első aki kommentálja
Voltunk, vagyunk és leszünk!Voltunk, vagyunk és leszünk!

 

 

          A Párizs melletti versailles-i kastély parkjában található Nagy – Trianon palotában, 1920. június 4 –én Magyarországot rákényszerítették egy olyan békeszerződésnek hazudott diktátum aláírására, melynek következtében elveszítette területének 71,5 (232.448 km2) és lakósságának 63, 5% - t (13 271 370 fő).

Légy az első aki kommentálja
Elismerték Székelyföld létezésétElismerték Székelyföld létezését

 

          A képviselőház után kedden 96 ellene és 9 mellette szóló szavazattal a román parlament szenátusa is elutasította Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki és Kulcsár - Terza József háromszéki képviselő terjesztett be az elmúlt esztendőben.  

Légy az első aki kommentálja
A megmaradás életerő kérdéseA megmaradás életerő kérdése

           

 

          A múltba tekintve, de a jövőbe nézve, derűlátón, de nem elbizakodottan, kellő szerénységgel, de határozottan fogalmazta meg a valóság alapjára épített, azonban merészen felfelé ívelő terveit Orbán Viktor, a miniszterelnöki eskü letétele után. Úgy, ahogyan ez egy magyar kormányfőtől elvárható.

Légy az első aki kommentálja
A magyar érdek és igazság védelmébenA magyar érdek és igazság védelmében

 

          Magyarországot és annak demokratikusan megválasztott kormányát gyalázták az Európai Parlament április 26 – án lezajlott ülésén, aljas rágalmak és hazugságok tömkelegét zúdítva rájuk. Minderre pedig a LIBE Bizottság, anyaországunkról szóló jelentéstervezetének az ismertetése szolgáltatott alkalmat és nyújtott lehetőséget. 

Légy az első aki kommentálja


2009 szeptember 24 :: Kárpát haza > Székelyföld :: Perkő
Perkő

 

 
  
 

Perkő

 

 

 

          Háromszék vármegye északi peremén a Kézdiszentlélek fölé emelkedő Perkő, az évszázadok folyamán fontos szerepet játszott az itt élő székelyek életében. Védelmi, építészeti és kultikus szempontból egyaránt. Mivel homokkő alkotja, oldalából építkezéshez, kapulábak, kerítések, sírkövek és emlékművek felállításához szükséges anyagot bányásztak. Alatta halad el Kézdivásárhelyt a Kászoni és Csíki-medencével, valamint a „Szentföldön” (Felső Háromszék római katolikus hiten maradt falvai) keresztül az ojtozi szorossal összekötő út. Kedvező fekvése miatt, már a kilencedik században vár állott, a 738 m magas hegy fokán. Ezt 1241-ben, az ojtozi szoroson keresztül betörő tatárok teljesen lerombolták. Negyedik Béla királyunk 1251-ben Zenth Lelekh, vagyis Szent Lélek néven újjáépítteti, várnaggyal, és állandó őrséggel látja el. A 15. században többszöri ostrom után a törökök veszik be, és rombolják le újra. Végleges pusztulása a 16. Század végére tehető.

            Orbán Balázs így ír a helyről:
„A Perkő nem csak széptanilag, hanem hadtanilag is nevezetes pont, s azt nem csak az ős előidőkben vették észre őseink, épitvén oda a határszél biztonsága felett őrködő várat, hanem a későbbi időben e vár eltünte után is szerepel az, haza elnyomatására czélzó hadtani műveleteknél; igy 1708-ban a Rákóczi-hoz és a szabadsághoz hű háromszékiek fékezésére a németek erős sánczokkal védett táborhelyet csináltak Sz.-Léleken, honnan kicsapva, a falukat égetve igyekeztek terrozálva fékezni a hódolni nem akaró népet(Cserei Mihály Ujabb Nemz. könyvt. 434. lap.). 1849-ben a szabadságérzet eltiprására a zsarnokság megalapitására bejött oroszoknak szintén volt a Perkőn erőditet táborhelyük.”
A népi hagyomány szerint már a kora középkorban bíráskodásra is használták. Mivel az igazságszolgáltatás helyszíneként működött, Perkőnek nevezték el.
          A hegytetőn található fennsíkról gyönyörű kilátás nyílik a Felső Háromszéki medencére. Nyugaton a Bodoki, északon a Csíki havasok büszke bércei emelkednek, míg keleten a Nemere hegységbe, délen pedig a Lakóca tetőbe és a bodzai havasokba ütközik a szárnyaló tekintet. Torja felőli részén volt valamikor a Mikes Antal által építetett Szent Antal kápolna. Napjainkban itt egy 1929-ben állított kőkereszt található. Innen már látszanak a hegytetőt díszítő épületek: A harangtorony, és a lóhere alakzatú, fehér falú, piros tetejű Szent István kápolna. Ez utóbbi, egyes feltételezések szerint már a kora középkorban létezett, de valószínűleg csak a 17. században építette a Kálnoky, Apor, és Mikes család. Erre utal a bejárat fölött található felirat is, melyen latinul ez áll: „Non est mortale quod opto. Anno Domini 1686. Die 23 Martii.” Belső falán a magyar szent királyokat, és püspököket ábrázoló freskótöredékek találhatók. Ugyancsak az említett családok avatták búcsújáró kegyhellyé is.

           A minden év augusztus 20. itt megtartott Szent István búcsú, a csíksomlyói Mária búcsú után a katolikus székelység legnagyobb népi vallásos ünnepe. Valamikor a Székelyföld minden sarkából összesereglett zarándokok, a szent misén való részvétel után közösen fogyasztották el az otthonról hozott  finom falatokat. Napjainkban vásárfiát, és ételt-italt kínáló sátrak tucatjai állnak az ide-oda hullámzó tömeg rendelkezésére, de azért a régi szokás is megmaradt.  A szabadtéri színpadon népzenével, és táncokkal szórakoztatják az erre vágyókat, az egymás után fellépő zenekarok, és együttesek. Az esti órákban könnyűzene hangverseny és őrtűzgyújtás teszi teljesebbé az ünnepet.

 

                                                                                                                                    Bedő Zoltán

 

Forrásanyag: Orbán Balázs, A Székelyföld leírása.

 

  

 

 

 

  

  

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]