Utolsó 10 cikk
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja
Helytállásuk követendőHelytállásuk követendő

 

          A magyar hadtörténet talán legnagyobb tragédiája következett be a Don – kanyarban az 1943. január 12 – én elindított orosz ellentámadásban, melynek során a többszörös túlerőben lévő szovjet haderő tankjai valósággal legázolván a csupán kézifegyverekkel felszerelt magyar katonákat, áttörték a folyó mentén szeptember óta megmerevedett frontvonalat.

Légy az első aki kommentálja


2009 szeptember 24 :: Kárpát haza > Székelyföld :: Perkő
Perkő

 

 
  
 

Perkő

 

 

 

          Háromszék vármegye északi peremén a Kézdiszentlélek fölé emelkedő Perkő, az évszázadok folyamán fontos szerepet játszott az itt élő székelyek életében. Védelmi, építészeti és kultikus szempontból egyaránt. Mivel homokkő alkotja, oldalából építkezéshez, kapulábak, kerítések, sírkövek és emlékművek felállításához szükséges anyagot bányásztak. Alatta halad el Kézdivásárhelyt a Kászoni és Csíki-medencével, valamint a „Szentföldön” (Felső Háromszék római katolikus hiten maradt falvai) keresztül az ojtozi szorossal összekötő út. Kedvező fekvése miatt, már a kilencedik században vár állott, a 738 m magas hegy fokán. Ezt 1241-ben, az ojtozi szoroson keresztül betörő tatárok teljesen lerombolták. Negyedik Béla királyunk 1251-ben Zenth Lelekh, vagyis Szent Lélek néven újjáépítteti, várnaggyal, és állandó őrséggel látja el. A 15. században többszöri ostrom után a törökök veszik be, és rombolják le újra. Végleges pusztulása a 16. Század végére tehető.

            Orbán Balázs így ír a helyről:
„A Perkő nem csak széptanilag, hanem hadtanilag is nevezetes pont, s azt nem csak az ős előidőkben vették észre őseink, épitvén oda a határszél biztonsága felett őrködő várat, hanem a későbbi időben e vár eltünte után is szerepel az, haza elnyomatására czélzó hadtani műveleteknél; igy 1708-ban a Rákóczi-hoz és a szabadsághoz hű háromszékiek fékezésére a németek erős sánczokkal védett táborhelyet csináltak Sz.-Léleken, honnan kicsapva, a falukat égetve igyekeztek terrozálva fékezni a hódolni nem akaró népet(Cserei Mihály Ujabb Nemz. könyvt. 434. lap.). 1849-ben a szabadságérzet eltiprására a zsarnokság megalapitására bejött oroszoknak szintén volt a Perkőn erőditet táborhelyük.”
A népi hagyomány szerint már a kora középkorban bíráskodásra is használták. Mivel az igazságszolgáltatás helyszíneként működött, Perkőnek nevezték el.
          A hegytetőn található fennsíkról gyönyörű kilátás nyílik a Felső Háromszéki medencére. Nyugaton a Bodoki, északon a Csíki havasok büszke bércei emelkednek, míg keleten a Nemere hegységbe, délen pedig a Lakóca tetőbe és a bodzai havasokba ütközik a szárnyaló tekintet. Torja felőli részén volt valamikor a Mikes Antal által építetett Szent Antal kápolna. Napjainkban itt egy 1929-ben állított kőkereszt található. Innen már látszanak a hegytetőt díszítő épületek: A harangtorony, és a lóhere alakzatú, fehér falú, piros tetejű Szent István kápolna. Ez utóbbi, egyes feltételezések szerint már a kora középkorban létezett, de valószínűleg csak a 17. században építette a Kálnoky, Apor, és Mikes család. Erre utal a bejárat fölött található felirat is, melyen latinul ez áll: „Non est mortale quod opto. Anno Domini 1686. Die 23 Martii.” Belső falán a magyar szent királyokat, és püspököket ábrázoló freskótöredékek találhatók. Ugyancsak az említett családok avatták búcsújáró kegyhellyé is.

           A minden év augusztus 20. itt megtartott Szent István búcsú, a csíksomlyói Mária búcsú után a katolikus székelység legnagyobb népi vallásos ünnepe. Valamikor a Székelyföld minden sarkából összesereglett zarándokok, a szent misén való részvétel után közösen fogyasztották el az otthonról hozott  finom falatokat. Napjainkban vásárfiát, és ételt-italt kínáló sátrak tucatjai állnak az ide-oda hullámzó tömeg rendelkezésére, de azért a régi szokás is megmaradt.  A szabadtéri színpadon népzenével, és táncokkal szórakoztatják az erre vágyókat, az egymás után fellépő zenekarok, és együttesek. Az esti órákban könnyűzene hangverseny és őrtűzgyújtás teszi teljesebbé az ünnepet.

 

                                                                                                                                    Bedő Zoltán

 

Forrásanyag: Orbán Balázs, A Székelyföld leírása.

 

  

 

 

 

  

  

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]