Utolsó 10 cikk
Példaképünk marad Példaképünk marad

 

          Születésének 110. évfordulóján (1908. január 8.) Gróf Czegei Wass Albert erdélyi nagybirtokosra, katonatisztre, íróra, költőre, közéleti személyiségre és politikusra emlékezünk. Egy olyan egyéniségre, aki a vészterhelt 20. század legsötétebb időszakaiban is erkölcsi fáklyaként lobogva mutatta az irányt amerre haladnunk kellett és az utat, amelyen a fényre juthatunk.

Légy az első aki kommentálja
A kormányfőnek távozni kellA kormányfőnek távozni kell

 

 

          Amennyiben a székely zászlót kitűzik a helyi intézményekre, mellette fognak lógni a helyi felelősök is – fenyegette meg Mihai Tudose a székelyeket a Realitatea hírtelevízió egyenes adásában.

Légy az első aki kommentálja
Madéfalva üzeneteMadéfalva üzenete

 

          1764. január 7. vérrel íródott be a székelység történelmébe. E nap hajnalán, ugyanis Madéfalván több száz ártatlan személyt, köztük gyermekeket, asszonyokat és öregeket gyilkoltak halomra báró Siskovicz (mások szerint Siskovics vagy Siskowich) József altábornagy parancsára, Caratto osztrák császári ezredes katonái.

Légy az első aki kommentálja
Embert próbáló időkEmbert próbáló idők

 

          Óesztendő vége és az újnak kezdete a vissza, illetve magunkba tekintés, összegzés és számadás időszaka kell, hogy legyen. Csak így tudjuk ugyanis megállapítani, hogy földi létünk vándorútján most éppen hol járunk, és milyen irányba tartunk.

Légy az első aki kommentálja
Cinkos magyarellenességCinkos magyarellenesség

 

          Az ünneplés egy természetes emberi szükséglet, ezért egyénnek és közösségeknek egyaránt jogában áll, mint ahogy az erre okot adó esemény kiválasztása is. Ez utóbbi során viszont tekintettel kellene lenni mások érzékenységére is.

Légy az első aki kommentálja
Románia nem jogállamRománia nem jogállam

 

          November 15 – én Sepsiszentgyörgyön újra bebizonyosodott, hogy Románia nem jogállam, hiszen egy olyan ország, melyben csendőr bakanccsal tiporják el a magyar nemzeti közösség akaratát, nem nevezhető annak.

Légy az első aki kommentálja
Megbocsájtunk, de nem feledünkMegbocsájtunk, de nem feledünk

 

          A történelem folyamán nem csak messziről jött hordák fosztogatták és mészárolták le a magyarságot, hanem a területszerzési szándékkal ellenünk szövetkezett szomszéd népek is. És cselekedték ezt annak ellenére, hogy éppen a Magyar Királyság védőszárnyai alatt cseperedtek nemzetté.

Légy az első aki kommentálja
A küzdelem folytatódikA küzdelem folytatódik

 

          A nyugati világ kormányai, beleértve a szabadság és demokrácia védelmezőjének magát világszerte kikiáltó Amerikai Egyesült Államokét is, 1956 őszén már a kibontakozásának pillanatában elárulták a magyar forradalmat.

Légy az első aki kommentálja
Gondolatok egy évfordulónGondolatok egy évfordulón

 

          A szabadságvágyat és igényt nem lehet feledtetni, pótolni, vagy elfojtani. Sem megbilincselni, gúzsba kötni és leláncolni. De száműzni, börtönbe zárni, illetve elpusztítani sem.

Légy az első aki kommentálja
Örök főhajtás jár nekikÖrök főhajtás jár nekik

 

          Elődeink alakjának és tetteinek a felidézése nem csak erkölcsi kötelesség, hanem hosszútávon a siker záloga is. Úgy egyénenként, mint nemzetként. Hiszen erényeikből és hibáikból egyaránt tanulni lehet, emberi tartásuk pedig minket is helytállásra kötelez.

Légy az első aki kommentálja


2009 szeptember 24 :: Kárpát haza > Székelyföld :: Perkő
Perkő

 

 
  
 

Perkő

 

 

 

          Háromszék vármegye északi peremén a Kézdiszentlélek fölé emelkedő Perkő, az évszázadok folyamán fontos szerepet játszott az itt élő székelyek életében. Védelmi, építészeti és kultikus szempontból egyaránt. Mivel homokkő alkotja, oldalából építkezéshez, kapulábak, kerítések, sírkövek és emlékművek felállításához szükséges anyagot bányásztak. Alatta halad el Kézdivásárhelyt a Kászoni és Csíki-medencével, valamint a „Szentföldön” (Felső Háromszék római katolikus hiten maradt falvai) keresztül az ojtozi szorossal összekötő út. Kedvező fekvése miatt, már a kilencedik században vár állott, a 738 m magas hegy fokán. Ezt 1241-ben, az ojtozi szoroson keresztül betörő tatárok teljesen lerombolták. Negyedik Béla királyunk 1251-ben Zenth Lelekh, vagyis Szent Lélek néven újjáépítteti, várnaggyal, és állandó őrséggel látja el. A 15. században többszöri ostrom után a törökök veszik be, és rombolják le újra. Végleges pusztulása a 16. Század végére tehető.

            Orbán Balázs így ír a helyről:
„A Perkő nem csak széptanilag, hanem hadtanilag is nevezetes pont, s azt nem csak az ős előidőkben vették észre őseink, épitvén oda a határszél biztonsága felett őrködő várat, hanem a későbbi időben e vár eltünte után is szerepel az, haza elnyomatására czélzó hadtani műveleteknél; igy 1708-ban a Rákóczi-hoz és a szabadsághoz hű háromszékiek fékezésére a németek erős sánczokkal védett táborhelyet csináltak Sz.-Léleken, honnan kicsapva, a falukat égetve igyekeztek terrozálva fékezni a hódolni nem akaró népet(Cserei Mihály Ujabb Nemz. könyvt. 434. lap.). 1849-ben a szabadságérzet eltiprására a zsarnokság megalapitására bejött oroszoknak szintén volt a Perkőn erőditet táborhelyük.”
A népi hagyomány szerint már a kora középkorban bíráskodásra is használták. Mivel az igazságszolgáltatás helyszíneként működött, Perkőnek nevezték el.
          A hegytetőn található fennsíkról gyönyörű kilátás nyílik a Felső Háromszéki medencére. Nyugaton a Bodoki, északon a Csíki havasok büszke bércei emelkednek, míg keleten a Nemere hegységbe, délen pedig a Lakóca tetőbe és a bodzai havasokba ütközik a szárnyaló tekintet. Torja felőli részén volt valamikor a Mikes Antal által építetett Szent Antal kápolna. Napjainkban itt egy 1929-ben állított kőkereszt található. Innen már látszanak a hegytetőt díszítő épületek: A harangtorony, és a lóhere alakzatú, fehér falú, piros tetejű Szent István kápolna. Ez utóbbi, egyes feltételezések szerint már a kora középkorban létezett, de valószínűleg csak a 17. században építette a Kálnoky, Apor, és Mikes család. Erre utal a bejárat fölött található felirat is, melyen latinul ez áll: „Non est mortale quod opto. Anno Domini 1686. Die 23 Martii.” Belső falán a magyar szent királyokat, és püspököket ábrázoló freskótöredékek találhatók. Ugyancsak az említett családok avatták búcsújáró kegyhellyé is.

           A minden év augusztus 20. itt megtartott Szent István búcsú, a csíksomlyói Mária búcsú után a katolikus székelység legnagyobb népi vallásos ünnepe. Valamikor a Székelyföld minden sarkából összesereglett zarándokok, a szent misén való részvétel után közösen fogyasztották el az otthonról hozott  finom falatokat. Napjainkban vásárfiát, és ételt-italt kínáló sátrak tucatjai állnak az ide-oda hullámzó tömeg rendelkezésére, de azért a régi szokás is megmaradt.  A szabadtéri színpadon népzenével, és táncokkal szórakoztatják az erre vágyókat, az egymás után fellépő zenekarok, és együttesek. Az esti órákban könnyűzene hangverseny és őrtűzgyújtás teszi teljesebbé az ünnepet.

 

                                                                                                                                    Bedő Zoltán

 

Forrásanyag: Orbán Balázs, A Székelyföld leírása.

 

  

 

 

 

  

  

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]