Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2009 október 09 :: Irodalom > Versek :: Velem maradsz

 

 

 

 

    Velem maradsz

                                        

                                                                         

 

                                                        arcod
                                                        fény s árnyék öleléséből
                                                        született harmatcsepp
                                                        egy távoli rét zsenge
                                                        fűszálán
                                                        felszívódik a múló idő
                                                        hajszálerein
                                                        majd átsejlik
                                                        a hosszú hónapokon
                                                        formát kap
                                                        ezernyi érzelem
                                                        színes vásznain
                                                        nézlek
                                                        az Őrkő féltve vigyázza
                                                        zaklatott álmaid
                                                        a honi éjszakában
                                                        a hajnal hűséget csókol
                                                        homlokodra
                                                        fény simítja el
                                                        a sötétség utolsó ráncait
                                                        gyere
                                                        szökkenő léptekkel kószálunk
                                                        a szülőföld fenyőillatában
                                                        otthoni szellő cibálja
                                                        játékos fürtjeid
                                                        egy sziklán ülve feloldódunk
                                                        az erdélyi tájban
                                                        sikerül feledni
                                                        egy hőzöngő világ acsarkodásait

                                                        ölellek
                                                        szomjasan iszom magamba
                                                        ajkad bódító nedveit
                                                        maradj velem rád találtam
                                                        suttognám
                                                        vonat zakatol az éjszakában
                                                        kattogása szilánkokra zúzza
                                                        az ábrándok édes perceit
                                                        később
                                                        újra betekintesz lelkem ablakán
                                                        látlak a nagyváros füstös
                                                        erdejében
                                                        honvágy szorítja szíved izmait
                                                        s a mozdulat mellyel
                                                        lesimogatnám szemed sarkából
                                                        az érzelem gyémántcseppjeit
                                                        fennakad tér s idő
                                                        önként vállalt korlátain
                                                        kereslek – mindhiába
                                                        aranyhajad tovalibben
                                                        a tolongó emberáradatban
                                                        egyedül kóborlok a lét
                                                        útjain
                                                        de arcod hangod mosolyod
                                                        bepréselődtek agysejtjeimbe
                                                        magammal cipelem emléked
                                                        terheit

 

                                               

 

 

                                                            Kaposvár                                     Bedő Zoltán
                                            1990.07.22.

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]