Utolsó 10 cikk
Nem hagyhatjuk szó nélkülNem hagyhatjuk szó nélkül

 

          Az elmúlt nyolc esztendő legnagyobb kormány ellenes tűntetése zajlott szombaton este Budapesten. Joguk van hozzá, hiszen egy működő demokrácia ezt lehetővé teszi. Sokat mondó azonban, hogy erre mindössze hat nappal a FIDESZ – KDMP pártszövetség elsöprő, győzelmét hozó parlamenti választások után került sor.

 

Légy az első aki kommentálja
Az intő ukrán példaAz intő ukrán példa

 

          A Magyarországon vasárnap lezajlott parlamenti választás eredményei csak szombaton fognak majd véglegessé válni, azonban a leadott szavazatok 98% - a megszámlálása után az már kiderült, hogy a FIDESZ – KDMP koalíció elsöprő győzelmet aratott.  

Légy az első aki kommentálja
Fontoljuk megFontoljuk meg

 

 

          Európa nyugati fele egyre nagyobb léptekkel rohan a vesztébe. És ez a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik, mert megroppantották az egykor hatalmas és befolyásos nemzetek gerincét.Európa nyugati fele egyre nagyobb léptekkel rohan a vesztébe. 

Légy az első aki kommentálja
Nem adhatjuk felNem adhatjuk fel

 

          Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, hiszen nagypénteken bekövetkezett kereszthalálával Jézus megváltotta bűneitől az emberiséget. Vasárnapi feltámadása által pedig az elmúlás fölött is győzedelmeskedett és ezzel beteljesítette a próféciát.  

Légy az első aki kommentálja
Ördögi színjátékÖrdögi színjáték

 

          Felháborító ugyan, de nem meglepő a román taláros testület hétfői döntése, mely kimondja, hogy a marosvásárhelyi római katolikus iskola újraalapításáról rendelkező törvény alkotmányellenes. 

Légy az első aki kommentálja
SzabadságharcainkSzabadságharcaink

 

       Az 1848 – 49 – es magyar forradalom és szabadságharc magasztos eszméinek, valamint dicső tetteinek emlékezete örökre beleégett a nemzet lelkébe, illetve tudatába. Onnan pedig sem utasítással, sem parancsszóval, de még fenyegetőzéssel sem lehet kitörülni, mert ez a mi szellemi örökségünk és az is marad.

Légy az első aki kommentálja
Tiltott megemlékezésTiltott megemlékezés

   

     Halálának (1998. 02. 17) évfordulóján, Sepsiszentgyörgyön immár negyedik alkalommal hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt a vártemplom fala mellett tiszteletére ültetett fa tövében elhelyezett emléktáblánál. Az idei megemlékezést azonban beárnyékolta a rendőrség, fenyegetésnek is beillő átirata, melyben a rendezvény megtartásának súlyos következményeire figyelmeztették az érintetteteket.

Légy az első aki kommentálja
Fenyegetés és jogsértésFenyegetés és jogsértés

 

      A 2002/31 – es sürgősségi kormányrendelet 5. cikkelye szerint Romániában 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel és bizonyos jogok megvonásával büntethető az emberiesség elleni népirtásért, illetve háborús bűncselekményekért elítélt személyek kultuszának nyilvánosság előtt történő népszerűsítése

Légy az első aki kommentálja
Tudatos rémhírkeltés?Tudatos rémhírkeltés?

 

          „Meg nem erősített hírek szerint, a mai napon megérkezett Sepsiszentgyörgyre a Románia által az EU követelésének megfelelően befogadott migránsok első ötvenfős csoportja, amelyet a városban telepített le a román hatalom."  

Légy az első aki kommentálja
Rágalmaz és félrevezetRágalmaz és félrevezet

 

          Háborús bűnök és népirtás nyilvános támogatása, illetve demagóg eszmék nyilvános hirdetése vádjával tett feljelentést a brassói táblabíróság mellett működő ügyészségen Mircea Diacon, a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője, Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke ellen

Légy az első aki kommentálja


2009 október 17 :: Magyarok > Az igazság nyomában :: Őstörténet kutatásunk titkai 2
Őstörténet kutatásunk titkai 2


 

 

Őstörténet-kutatásunk titkai


Pintér Gábor beszélgetése Bakay Kornél professzorral

2.

 

A neves történészt az interjú második részében, amely eredetileg a KARPATIA havilapban jelent meg, arról kérdeztük, mit találtak eleink a Kárpát-medencében, kik voltak a már itt élők, valamint arról, hogy mit mondanak erről a kétségbevonhatatlan genetikai vizsgálatok, azok a kőkemény, reáltudományos sarokpontok, amelyeket nehéz vitatni.

 

Őshonosnak tekinthető a magyarság a Kárpát-medencében?

 

Új megvilágításba helyezi a kérdést, hogy a Krisztus születése előtti évezred második harmadától kezdődően, durván az IE. VIII. századtól kezdődően az úgynevezett keleti népek, az egyre inkább elterjedő kifejezés szerint az íjfeszítő lovas népek (történelmi források szerint a kínaiak nevezték így az ázsiai hunokat), megtelepedésüket tekintve soha nem mentek tovább, mint a Kárpát-medence. Igaz ez a szkítákra, hunokra, avarokra, de a magyarokra is.

 

 

 

 

 

 

 

 

Pedig katonai erejénél fogva ezt mindegyik nép, aki ezek közül katonailag két vállra fektette az egész világot, könnyedén megtehette volna. Mint ahogy megtették az arabok. Mert az elfoglalt területeken az arabok meg is telepedtek. Így alapították például a kordobai emirátust. De említhetem a vikingeket, a normannokat, akik, amikor hajóikkal feltörtek a Szajnán és elfoglalták Párizst, akkor a tárgyalás során felkínálták a lehetőséget, hogy nem gyújtják fel a várost, ha megtelepedhetnek azon a földön, amit ők „elfoglaltak”. Vizsgálatunk szempontjából ez azért fontos, mert ezek a népek azért hódítottak, hogy területhez jussanak. A szkíta, hun, avar, magyar népek azonban nem ezt tették. Meghódították egész Európát, a hunok a Kelet és Nyugat római birodalmat, Kínát, és épp Perzsia megszállására készült Atilla, mikor meghalt. De a történelmi Kárpát-medence térségét, amelyhez hozzá tartozott a bécsi medence is Linzig, településtörténetileg értendően mi soha nem hagytuk el. Ide mindig visszatértünk.

 

Mert innen is származtak?

 

A kérdés megválaszolására hosszú évtizedekig semmiféle választ nem tudtak adni, pedig olyan gondolkodók, mint a kiváló Magyar Adorján, már felvetették, hogy e jelenség oka csak az lehet, hogy a Kárpát-medence mindig is magyar volt. Hogy világos legyek: a viselet, a harcászat, az mindig az adott kor függvénye. Főleg a harcászat, hiszen a fegyver soha nem maradhat ki a fejlődés sodrából, mindig az a legkorszerűbb. A viselet pedig végképp. Például az ázsiai hunoknak a csodálatos állatábrázoló, úgynevezett állatszimbolikás művészetét az Európába került hunok teljesen föladták. Máig sem tudjuk, hogy mi van mögötte, nem tudjuk mi az oka, hogy Atilla hunjai perzsa viseletben jártak, a cipő csatjaitól kezdve a hajtűkön át a fülkarikákig bezárólag, még fegyvereik vonatkozásában is. El nem tudjuk képzelni, hogy valójában mi váltotta ki ezt, ami azt jelenti régészetileg, hogy a szkítákból nem tudjuk levezetni a hunokat, a hunokból az avarokat, az avarokból pedig nem tudjuk levezetni a magyarokat a régészettudomány „előírásainak” betartása mellett. Most viszont, hogy a genetika ily módon bekerült a történészi, régészeti vizsgálatok módszerei közé, akár a csontokból kimutatható az őskőkor emberének DNS mintája is, a régmúlt emberei is genetikailag feltérképezhetővé váltak. Ebből az következik, hogy megszűnt a súlyos gát, már tudjuk bizonyítani a folytonosságot, mert az nem az övek, a szablyák, az íjjak jellegéből nem következik! A csontokra épülő genetika egyértelművé teszi a kérdést. Ez kőkemény reáltudomány, amelynek eredményei vitathatatlanok.
Összegezve: jelenleg az tűnik a magyar őstörténet legnagyobb fordulópontjának, hogy a Kárpát-medence birtokbavétele tulajdonképpen két elemből áll. Az egyik elem a genetikai vizsgálatok alapján egy legalább 40 ezer éve itt élő alapnépesség, ami nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy a nyelvi közeg is megközelítőleg azonos lehetett. Tehát nagyon is indokolt, hogy a magyar, mint ősnyelv szerepeljen a tudományos kutatásban, legalább ettől az időtől kezdődően. És ez azt is jelenti, hogy ez a hosszú ideje itt élő népesség, amelynek gyökerei meglehet, még régebbre nyúlnak vissza, nyelvileg is, ha nem is uralta, de birtokolta a térséget. Ehhez mindig járult egy Keletről érkező kultúrhullám, a szkíta, a hun, az avar, a kazár-türk és a magyar időkben egyaránt. Sőt, a besenyő-hunokat ideszámítva még ezt követően is. Ennek a kettőnek a szimbiózisa hozhatta létre a magyar nemzetet. Hiszen a nemzet cselekvésben és nyelvben megnyilvánuló szellemi egység. Ennél rövidebben és találóbban nem lehet meghatározni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A genetikai vizsgálatok világossá tették, hogy csak egy példát emeljek ki, hogy amikor a magyar és a finn népnek a DNS-eit összevetették, kiderült, hogy szinte nincs is két egymástól messzebb álló genetikai csoport, mint a finn és a magyar. Ezzel gyakorlatilag egy húzással kivették a méregfogat, ami nem azt jelenti, hogy mi lebecsüljük nagyra ezt a hihetetlen fejlődésen átment finn népet, hiszen ők megmutatták azt, amire mi nem vagyunk képesek az újkorban…

 

Ettől függetlenül a magyarság dominanciája a Kárpát-medencében nehezen vitatható.

 

Nem vitás, hogy akik ebből a földből országot, birodalmat hoztak létre, azok a magyarok voltak. Ennek a történeti és régészeti bizonyosságai a XVI. századig nem vonhatók kétségbe. A török idők Mohácsáig a magyar nagyfejedelemség, illetve ha korábbról nézzük, Atilla hun birodalmától kezdve, hiszen ennek a Kárpát-medencei isten áldotta egység főhatalmi egységét Atilláig senki nem tudta megteremteni. Gondoljunk csak arra, hogy a hatalmas Római Birodalom hatalmának csúcsán sem volt képes meghódítani az egész Kárpát-medencét. Birtokba tudta venni egy időre Pannónia provinciát, egy egész rövid ideig birtokolta Erdély egy részét Dacia provincia néven, de soha a közti részeket még átmenetileg sem tudta hatalma alá vonni. Erre először Atilla idejében történtek meg a kezdeményezések, az egész Kárpát-medence akkor lakható területeinek egységét Atilla valósította meg.

 

 

 

 

 

Ettől kezdve, bizonyos törésekkel ugyan, de végig ez alatt az egy főhatalom alatti Kárpát-medence létezik. Ez a bizonyos törés épp Atilla halálát követően történt, amikor a Nagykirály meggyilkolása után az ide beözönlő germánság újra darabokra szaggatja a Kárpát-medencét. Egészen a VI. század közepéig, amikor az avarok Atillája, Baján megjelenik, és azonnal egységet teremt a Kárpát-medencében, birtokba véve a Bécsi-medencét is. És háromszáz esztendőn keresztül sűrű települések tömegével - az avar korból 65 ezer temetőnk és lelőhelyünk van, ami hihetetlen nagy szám, ami a terület lakható részének nagyon sűrű betelepítését jelentette. Ez megmaradt mindaddig, amíg a IX. század dereka körül az avar katonai birodalom megroppant. A nyugatiak ismét kísérletet tesznek, hogy szétszabdossák, de erre csak húsz évük adatott, mert megjelentek a magyarok. Keletről, és nyilván mindig annak az alaplakosságnak a segedelmével, aki a dominanciát egyáltalán lehetővé tette. A mi számításaink és a régészeti antropológiai adatok szerint itt a IX-X. századi Kárpát-medencei magyarság lélekszáma elérhette az egymillió főt, de ez csak egy becsült érték. Mégis érzékelhető az akadémiai álláspont szerinti, 15 ezer, meg az ötvenezer meg a 200 ezerrel szembeni különbség… Egyrészt ez lélekszámbeli túlsúlyt is jelent, ami természetesen nyelvi túlsúlyt mutat, hiszen e nélkül rég nem volna magyar nyelv. Ez garantálta a térség birtokban maradását

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: KARPATIA

 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]