Utolsó 10 cikk
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja
Helytállásuk követendőHelytállásuk követendő

 

          A magyar hadtörténet talán legnagyobb tragédiája következett be a Don – kanyarban az 1943. január 12 – én elindított orosz ellentámadásban, melynek során a többszörös túlerőben lévő szovjet haderő tankjai valósággal legázolván a csupán kézifegyverekkel felszerelt magyar katonákat, áttörték a folyó mentén szeptember óta megmerevedett frontvonalat.

Légy az első aki kommentálja


2009 november 03 :: Kárpát haza > Székelyföld :: Csíkrákos
Csíkrákos

 

 

 

 

Csíkrákos

 

 

         

          Csíkszeredától 10 km-re, északra a Rákos-patak és az Olt mentén, a Keleti-Kárpátok és a Hargita nyúlványai között, a Középcsíki-medence kijáratánál található. Az 1758 m magas Rákosi Hargita, és a Bogáti szoros közelében, 786 m tengerszint fölötti magasságban. A székelyek ősi áldozási, gyülekezési, tanácskozási törvénykezési és helye volt, ahol rabonbánokat választottak, és temettek. A székelyek életében betöltött fontos szerepére utalnak a határrészek elnevezései is. A Bogát és Olt közötti sík terület az „Üléshely” nevet viseli, de a környéken található a „Székelyek rétje” és „Székelyek pataka” is. Az „Akasztóhegy” Rákos halálos ítélethozó jogára enged következtetni. Egy fennmaradt helyi őstörténeti monda szerint, midőn a magyarok Árpád vezetésével visszatértek a Kárpát-medencébe, Attila hunjainak hős ivadékai, a már itt letelepedett székelyek, testvéri szeretettel fogadták és segítették őket. Ezért Árpád Zandirhámmal, az akkori rabonbánnal oly szövetségre lépett, mely önkormányzati jogukat, valamint nemzeti függetlenségüket is biztosította. Hóman Bálint történész szerint környék egyik hegyének „Bogát” neve is a honfoglalásra utal. Bogát ugyanis Árpád egyik vezére volt, aki a magyarok visszatérésekor a Tatros völgyén, a Csíki –havasokon át jött Erdélybe.
           Bár első írásos említése az 1334-es pápai tizedjegyzékben található, „Rakus” néven, már az árpád korban templommal rendelkező település volt. Ez a megállapítás a község feletti magaslaton ma is álló tornyon fellelhető 1074-es évszámmal, és Zabya Péter nevével igazolható. Ez utóbbi Szent László király erdélyi alvezére volt. Vámszer Géza kutató és a legújabb tudományos eredmények szerint, 1074-ben épült, bástya jellegű különálló őrtorony volt. Innen szemmel tarthatták az ellenség hadmozdulatait, de alkalmas volt védekezésre is. Terméskőből épült, két és fél méter vastag, lőrésekkel ellátott falai is ezt a szerepét támasztják alá. Oldalain festett, négyzetes kockákba osztott, figurákkal díszített festménysorozat látható, melyben állatok, emberek, égitestek tarkállanak. Ezek úgynevezett csillagászati jelek, melyeket a 12. század végétől kezdtek alkalmazni. Európában mindössze néhány olyan templom van, amelyeken láthatók. „Megkeresztelt” csillagászati jelek, ugyanis a pogány csillagászati szimbólumokat magukban nem alkalmazták, hanem keresztény motívumokkal keverték. Ilyen a vadászat, vigadozás, temetés, sírásás Ezek a jelek a turáni alföldről kerültek ide. Ezt Maximilian Höll a bécsi Asztronómiai Intézet igazgatója állapította meg, aki járt Rákoson és tanulmányozta az ábrákat. A tornyot 1758-ban magasították meg, ráépítve a csúcsíves hangablakokkal ellátott harangházat. Mellette, Szent István király idejében épített, fa mennyezetű kőkápolna állt. Maradványai alkotják a mai templom alatt fekvő Cserei kripta egyik falát. A ma is látható templomot a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére építették 1270-1280 között. Az épületet körbefutó, lőrésekkel csipkézett várfalának köszönhetően, háború, vagy külső támadás esetén fontos szerepet játszott a környék lakósságának védelmében. A 13. század építészetének stílusjegyeit a főbejárat kőkerete, és a keresztelő medence őrzi. Többszöri átépítése során a szentéjt díszítő freskók nagy része megsemmisült, napjainkban csak a töredékük látható. Nagyhírű Mária szobrát a reformáció terjesztése során, Székely Mózes katonái semmisítették meg, 1602-ben. A mellékoltárok 1692-ben készültek, a főoltárképet Veress Mátyás festette 1794-ben. A kórusfeljáró plafonján és a karzaton az eredeti kazettás mennyezet darabjait láthatók. Az erődtemplom szerves részét képezte a környéken jól kiépített védelmi rendszernek. Ennek másik alkotóeleme a Hargita Galusatető nevű, 1273 m magas csúcsára épített Pogányvár, mely a rabonbánok tartózkodási helye volt. A Habsburg hódítás során, a császáriak lerombolták. Ugyancsak ehhez a rendszerhez tartozott a Bogát, a Vár és Kulcs patak közötti hegyfokon egy 888-ban épített erődítmény, melynek romjai mellett 1720-ban Szent Jakab tiszteletére emeltek kápolnát. A Vármező, Vár útja, Vár kútja helynevek ma is őrzik a hajdani épületek emlékét.
           A falu műemlékei közé tartozik a templom utcában található, 1667-1674 között épült Cserei-kúria. Ebben a fatornácos, egykéményes, freskókkal díszített falú nemesi házban született 1667-ben a jeles történész és emlékíró, Cserei Mihály. A templom alatti kriptában helyezték örök nyugalomra. 1712-ben ugyancsak ide temették a Cserei család utolsó tagját, Cserei Zsuzsannát. Ő Mikes Kelemen mátkája volt. Mivel családja ellenezte a házasságukat, Bécsbe vitték, hogy a fiatalokat elszakíthassák egymástól. Szándékuk sikerrel járt, ugyanis mire Zsuzsanna hazatért szülőföldjére, Mikes Rákóczival külföldre bujdosott. A templomkertben található Zöld Péter plébános, az 1762-es székely mozgalom vezetőjének síremléke. Szintén a templom utcában található eredeti formájában, Háromszéki József 1837-ben épült háza. Az már említetteken kívül, Rákos nagy szülöttei közé sorolhatjuk Császár Antal 48-as honvéd főhadnagyot is.
           Az itt lakókat, a többi székely településhez hasonlóan, a tatár, török dúlások, valamint a Habsburg elnyomás alatt egyaránt megtizedelték. A madéfalvi veszedelem, és az 1848-as szabadság idején sokan estek el közülük, de vérüket hullatták az első és második világégésben is. Az első világháború hőseinek állít emléket, a központban álló, Szervátiusz Jenő szobrász által faragott kopjafa. A falu lélekszáma drámai módon, mégis csak a trianoni döntés nyomán fokozódó megélhetési gondok miatt bekövetkezett elvándorlás következtében apadt. 1910-ben 1604, 1992-ben 1158, míg 2002-ben 1063 magyar lakósa volt.
           Nem csak a történelmi múlt, műemlék épületek és festői környezet, hanem az ásványvizekben gazdag környék is vonzza a turistákat. Ide látogatva, ivókúrában és meleg vizes borvízfürdőben egyaránt részesülhetnek.

 


          

 

                                                                                                                             Bedő Zoltán

 

 

 

Forrásanyag:


 

 

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

 

 

 

Császár László: Csíkrákos Monográfiája

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]